A nyár riadalmat kiváltó eseménye volt a dioxinnal szennyezett guar gumi botrány – élelmiszerek tucatjait vizsgálták azóta meg. De mi a helyzet a kozmetikumokkal?
Tartalmazhatnak élelmiszeradalékot a bioélelmiszerek?
Sokan gondolják úgy, hogy az élelmiszeradalékok kémiai anyagok. Ennek ellenére számos közülük állati vagy növényi eredetű, sőt, némely esetben az előállítás állati eredetű anyagok használata nélkül nem lehetséges.
Minden E-szám káros az egészségre, nem minden adalékanyagnak van E-száma, a bio termékekben nincs adalékanyag. Csak néhány az E-számokkal kapcsolatos tévhitek közül ... és a tények.
Az Eurobarométer új felmérése szerint az európaiakat jobban aggasztja az élelmiszerek vegyi szennyezettsége, mint a bakteriális szennyezés vagy az egészségügyi és táplálkozástani kérdések.
Az adalékanyagokat nemritkán teszik felelőssé egyes betegségek kialakulásáért. Rák, hiperaktivitás, kínai étterem szindróma – mi áll ezek mögött?
A Southampton Egyetem kutatói most megjelent tanulmányban arról
számolnak be, hogy bizonyos mesterséges élelmiszerszínezékek és a
tartósítószernek minősülő nátrium-benzoát együttes fogyasztása
összefüggésbe hozható az egyre gyakoribb gyermekkori hiperaktivitás ,
illetve hiperkinetikus zavar kialakulásával.
A Cola Light messze nem olyan egészséges ital, mint ahogyan azt a
sportszponzorálások sugallják. Inkább egy aggodalomra okot adó koktél:
idegmérgek és potenciálisan rákkeltő anyagok egyvelege.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete élelmiszer-vásárlást segítő mobilalkalmazást tesz közzé, amely az élelmiszeradalékok, más néven E-számok közötti tájékozódást segíti. Az okostelefon applikáció Android és IOS rendszerű okostelefonokon is használható, a tartalom magyar és francia nyelven is elérhető.
Van, aki elszörnyedve pásztázza végig a termékeken lévő adalék-listát. Mások rá se hederítenek, hiszen úgy érzik, semmi bajuk tőle. Akármelyik táborba tartozunk két dolog biztos: 1. az E-számok átláthatatlanul sokan vannak, 2. nehezen kerülhetjük el őket. Teszteld tudásod, hátha így jobban átlátod majd, mitől érdemes óvakodni és mitől nem kell tartanod.
Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó Uniós jogszabályok azon az elven alapulnak, hogy csak azon adalékanyagok használatát engedélyezik, amelyek átmentek egy teljes körű biztonsági értékelésen.
Az adalékanyagok előállítása során szerepet kap a géntechnika is. Egyes esetekben az alapanyag genetikailag módosított növény, de az is előfordul, hogy genetikailag módosított mikroorganizmusokkal termeltetnek egyes élelmiszeradalékokat.
Az emberiség ősidők óta törekszik arra, hogy ételeit ízesebbé,
fogyaszthatóbbá tegye: kezdetben ezt az ételek sütésével, füstölésével,
sózásával, valamint édesítésével oldották meg. A sütésnél és a
füstölésnél olyan aromaanyagok keletkeznek, melyeket az élelmiszeripar
ma is használ.
Egyre több light itallal és élelmiszerrel találkozunk a boltok polcain. De vajon mit fed a „light” szó, és mi a hatása az ilyen termékek fogyasztásának?
Az elmúlt évtizedekben nőtt azok száma, akik fogyasztói döntéseiket fokozott környezeti, társadalmi és etikai tudatossággal hozzák meg. A fenntartható fogyasztás, a tudatosságon alapuló vásárlást a megfelelő információk hiányában sokszor nehéz meghozni. Ehhez nyújt segítséget a Tudatos Vásárló címkeadatbázisa.
Aki ide belép, szemtanúja lehet a kenyér születésének (is) a dagasztástól, a kelesztésen át a készre sütésig. És ha nem sietős a dolga, egy kávéra is leülhet a sarokban elhelyezett asztalkához. Mi is itt kérdeztük Vajda Józsefet a kis pékség történetéről.
Tartósítószerek, aromák, ízfokozók, enzimek, műfüst, szeparátorhús és radioaktív besugárzás – a modern élelmiszeripar diszkrét segítői és gazdaságilag jól átgondolt módszerei. Bár hivatalosan mind a felhasznált anyagok, mind az alkalmazott módszerek biztonságosak, számos vizsgálat ad okot a kételkedésre.
A Kinder tejszelet esetében a tej és a méz a varázsszavak, de vajon tényleg könnyű és egészséges ahogy a reklámok állítják? Dietetikus segítségével néztük meg közelebbről.
Megjelent típus, név és szám szerint is kereshető E-szám adatbázisunk. Az egyes szócikkek részletes leírással szolgálnak az egyes anyagok eredetéről, felhasználási területéről, felhasználásának céljairól, az ismert, bizonyított vagy vélt kockázatokról, valamint alkalmazásuk jogi hátteréről.
A Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal (FSA) hat mesterséges élelmiszer színezőanyag vonatkozásában kérte az illetékes brit minisztert, szólítsák fel az ital- és élelmiszergyártókat, valamint forgalmazókat, hogy 2009 után önkéntesen mondjanak le ezek felhasználásáról.
