fbpx
illatgyertyák toxfree

Az illatgyertyák használatától óv a Semmelweis Egyetem szakértője

Nemcsak a mesterséges, a természetes illatosítók, illatgyertyák használatának is mérséklését javasolja a Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője. Amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az illatosítókból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.

Időnk 90%-át beltérben töltjük, így a lakókörnyezeten belül a beltéri levegő a legfontosabb tényező, amely egészségünkre hatással bír. A beltéri szennyezők durván fele kültérből származik, másik fele a lakásban keletkezik – ez a hányad az, melyet leginkább befolyásolni tudunk, s amin a gyakori szellőztetés mellett a háztartásban használt vegyi anyagok csökkentésével javíthatunk hatékonyan.

A lakásokban számos építőanyag és berendezési tárgy folyamatosan bocsát ki szennyező anyagokat. A falfestékek, a préselt anyagból készült bútorokban, szőnyegekben, padlózatban használt ragasztóanyagok, bútorfestékek, higítók és lakkok, tömítő és szigetelő anyagok nagyban hozzájárulnak a levegőben lévő illékony szerves vegyületek (VOC) magas szintjéhez. A VOC-ok folyamatosan párolognak és porlanak, a levegőbe kerülve pedig több egészségügyi problémát okozhatnak az orr, a szem és a torok irritációjától a nehéz légzésen át a daganatos betegségekig.

Minden vegyi anyag, melyet a lakásba beviszünk, tovább növeli a beltéri környezet által okozott betegségterhet – mutat rá dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője.

Ilyen szennyezőforrások a légrissítők, de ilyenek a téli, ünnepi időszakban különösen kedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, mivel használatuk sok esetben rendszeres, sőt, folyamatos, a mennyiségek összeadódnak. Ez a halmozódó hatás, másnevén koktélhatás, illetve a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevő hatást gyakorolhatnak.

Magyarországon a teljes betegségteher kb. 10-16%-a a beltéri levegőminőséghez köthető.

„Ráadásul ez egy olyan hatás, amit magunknak okozunk – dönthetünk úgy, hogy nem tesszük. Szemben azzal, ha valaki egy nagyforgalmú út mellett lakik, amely egy adottság, s ahol legfeljebb költözéssel tud változtatni a levegő minőségén” – teszi hozzá.

Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat, megzavarhatja a hormonrendszer működését. Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, gyermekek állapotát. Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők.

A felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél már rövid idő alatt kimutatható hatásuk. „A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le” – magyarázza dr. Pándics Tamás.

Ezt a kitettséget fokozzák a tisztítószerekből, bútorokból, festékekből felszabaduló anyagok, melyek szintén folyamatosan párolognak.

Az otthonokban használt vegyszerek forgalomba hozatala ugyan szigorú szabályokhoz kötött, s a kémiai biztonság folyamatosan javul, a háztartások egyre több vegyszert használnak. „A COVID-19 járványt követően ellentmondásosan hangzik, de tényleg túl sok fertőtlenítőszert használunk otthonunkban, indokolatlanul nagy mennyiségben” – mondja dr. Pándics Tamás.

Használd Te is mobil applikációnkat, segítünk biztonságos tisztítószereket választani

Ez azért aggályos, mert a kémiai biztonság alapját adó kockázatbecslések egy vegyszerre, nem több (tucat) termék együttes használatára vonatkoznak.

Több anyag egy háztartáson belül történő, egyidejű alkalmazása az összeadódó hatások miatt járhat számottevő egészségkockázattal.

„Sok száz vegyi anyag együttes hatásának tesszük ki magunkat, olyan szükségtelen többlethatásokkal növelve, mint az illatosítók és más hasonló termékek, melyek összességében komoly problémát okozhatnak” – teszi hozzá.

A mesterséges illatanyagok, illatgyertyák helyett sok gyártó természetes illóolajokat javasol, ám ezek alkalmazása sem veszélytelen. Tévhit, hogy minden, ami természetes, egészséges és kockázatmentes. (Ahogy szintén nem helytálló, hogy minden mesterséges anyag káros). Minden testidegen anyag kémiai kockázatot jelent függetlenül attól, hogy mesterségesen előállított vagy természetben előforduló. „Ha nem is feltétlenül rákkeltőek, ezek az anyagok terhelik a májat, s anyagcserefolyamataink sincsenek felkészülve feldolgozásukra” – teszi hozzá.

Van otthon egy termék, amiből tuti, hogy rosszat használsz

Az illóolajok több tucat, akár több száz komponensből állhatnak, melyek között előfordulnak toxikus hatásúak is. Egy ilyen a tujon, mely az orvosi zsályában és a belőle előállított/nyert illóolajban is előfordul, s nagy mennyiségben az idegrendszert károsíthatja. A fahéjolajban található fahéjaldehid bőrpírt, irritációt, allergiás reakciót válthat ki. A mesterséges illatanyagokhoz hasonlóan illóolajoknál is fontos, hogy tartósan és nagyobb dózisban ne használjuk. Fajtától függően kisebb vagy nagyobb mértékben bőrön vagy a nyálkahártyán irritációt okozhatnak.

A legtöbb illatosító és más, háztartásokban használt vegyi anyag hatása évtizedek óta ismert, kockázataikról már sokat írtunk. Hosszútávú és együttes, ún koktélhatásukról kevés az információ.

„Egy illatosítókban is viszonylag gyakori összetevő, a limonén kémiai sajátosságait ismerjük, de élethosszig tartó használatára még csak becslések léteznek” – mondja dr. Pándics Tamás.

A kérdés nem az, milyen illatosítót használjunk vagy hogy milyen mennyiségben – alkalmazásuk egyáltalán nem kívánatos. Olyan kémiai többletkitettség, melyre nincs szükség. Ha a lakásban valamilyen szaghatást kívánunk elfedni, akkor magát a forrást kell megtalálni és megszüntetni” – teszi hozzá a szakember.

Hogyan tisztíthatjuk a levegőt?

1. Szellőztetés

A beltéri levegő javításának Jolly jokere. A legegyszerűbb, leghatékonyabb módja a szennyezőanyagok eltüntetésének. Ezzel a módszerrel ugyanúgy megszabadulhatunk a főzés, ruhaszárítás vagy tisztálkodás során keletkezett penészedést okozó párától, mint a tárgyainkból kikerülő mérgektől, vagy életműködésünkkel járó kellemetlen szagoktól. Energetikai szempontból fűtési időszakban praktikus rövid ideig intenzívebben szellőztetni. Csak a szmogos (illetve allergiásoknak a pollenes) időszakban kell mérsékelni az alkalmazását.

Facebook-on futott villámszavazásunk szerint a tudatos vásárlók szellőztetés-pártiak.

A tudatos vásárlók a szellőztetést választják

2. Bútorok szellőztetése

A bútorok összeállításához használt ragasztóanyagok, festékek illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak a levegőbe, ezek egészségkárosító hatásúak lehetnek. A káros kipárolgás az első hetekben, hónapokban a legintenzívebb, ezért ha új bútort veszünk, érdemes ebben az időszakban a bútort vagy ha nem lehet, magát a lakást/szobát gyakrabban kiszellőztetni.

3. Környezetbarát tisztítószerek

A lakások levegőszennyezésének egy része a tisztítószerekből származik, amik gyakran irritatív anyagokat tartalmaznak. Sőt, nem megfelelő használat során, például összeöntve akár súlyos mérgezést is okozhatnak. Nemrég derült ki, hogyan függ össze a vírus-járvány és a mérgezések száma.

A tisztítás során érdemes környezetbarát, öko-címkés termékeket alkalmazni.

4. Tartsunk mértéket, nem akkor egészséges a szoba, ha patikatisztaságú!

5. Figyelmesen az olajjal

Az étkezési olajok magas hőmérsékleten bomlani, füstölni kezdenek, és a füstölési pont nem minden zsiradéknál azonos érték. Sütéshez ne használjuk az olyan alacsony füstölési hőmérsékletű termékeket, mint az extraszűz olivaolaj, vagy a vaj! A hazánkban elterjedt tisztított napraforgóolaj vagy sertészsír magasabb füstölésponttal rendelkezik, ezért ilyen szempontból biztonságosabb.

Itt olvashatod el, mire kell figyelni hús, sült krumpli vagy épp pirítós sütése közben.

6. Műszaki megoldások

Az odafigyelés mellett a technika is segítségünkre lehet a megfelelő levegőminőség elérésében. A légtisztító berendezések, jól karbantartott légkondícionálok képesek a beltéri levegő szűrésére és abból a káros anyagok egy részének kiszűrésére. Egy régi porszívóval való takarítás után a levegő portartalma jelentősen megemelkedik, de a legjobb készülékek szűrői a beszívott levegőt érdemben képesek tisztítani is.

7. Penészmentesítés

A penészgombák a párás, rosszul szigetelt helyiségek sarkaiban jelennek meg legkönnyebben (fürdőszoba). A szaporodásuk során keletkező apró gombaspórák allergén hatásúak. Előzzük meg kialakulásukat, tisztítsuk meg a penészes részeket, lehetőleg környezetbarát házi szerekkel.

8. Cipőlevétel

Hazaérkezve érdemes azonnal levenni a kinti cipőt, hiszen ezzel az utca porát, szennyét hordanánk szét a lakásban. Elsősorban nem a látható erdei sár okozna gondot, hanem az utcáról így a lakásba kerülő mérgező vagy épp fertőző anyagok.

9. Háziállatok tisztántartása

A háziállatok szőre, hámrétege kopik, hullik, ami érzékeny embereknél allergiát okozhat, vagy súlyosbíthatja az asztmatikus tüneteket. Így a lakás levegőjének szempontjából is előnyös, ha a lakásban tartott kutya, macska szőrét rendszeresen tisztítjuk, gondozzuk.

10. Szobanövények

Mindenki tudja, hogy a Föld tüdejét az erdők, a növények jelentik. A szobában nem oxigéntermelésük miatt hasznosak számunkra, és ahhoz is lehetetlen mennyiségű növénnyel kéne telezsúfolni a lakást, hogy komolyan javítson a levegő VOC-szintjén. A szobanövények ennek ellenére javíthatják a lakás levegőjének minőségét.

Az otthonunkban élő növények

  • természetes párologtatók, növelik a levegő páratartalmát, ezzel csökkenthetik a szem-, orr- és torokirritációt,
  • ugyanígy csillapíthatják a köhögést,
  • puszta jelenlétük, de a róluk való gondoskodás is enyhítheti a bennünk lévő stresszt,
  • fokozhatják a koncentráló képességet.
levegő minőség szennyezésFotó: Gary Ellis on Unsplash

+ A tuti megoldás

A legkedvezőbb azonban az, ha minél több időt töltünk a szabad levegőn! Egy frissítő sétával nem csak a beltéri jellemző szennyezőanyagokat kerülhetjük el, hanem a cseppfertőzéssel terjedő betegségek elkapásának esélye is csökken.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

EU LIFE logoEM logoToxFree Life logoA Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok