Tavasszal ki vagyunk éhezve a friss ropogós zöldségekre. Sokan gondolják, hogy nincs is egészségesebb, mint februárban-márciusban léböjtkúrát, zöldségkúrát, tisztítókúrát tartani. Hogy ha már itt a napsütés, a húsvét, jöjjön a paradicsom, saláta, retek, paprika, uborka. A léböjt kúrák vagy csak rendszeres zöldség-gyümölcs préselés, turmixolás, smoothie készítés során a citrusfélék (narancs, grapefruit, citrom, lime) nyomása mellett sokan préselnek alma, körte, banán, kivi, mangó, de akár áfonya levet is. Zöldségek közül népszerű a sárgarépa, a szárzeller, az uborka, de akár káposzta, spenót, gabonafű és paprika is. Minél színesebb, annál jobb.

Az elmúlt évek vegyszer statisztikái szerint az ilyenkor népszerű import, üvegházi termékek, például a citrusok sajnos mind igen gyakran szennyezettek növényvédőszer maradékokkal.

• Az utolsó, 2023-ban megjelent és 2021-re vonatkozó átfogó uniós felmérés során 58%-a a mintáknak volt vegyszermentes, 40% tartalmazott vegyszermaradékot határérték alatt és 2,1% afelett.
• Az ugyancsak a 2021-es évre vonatkozó teljes EFSA statisztikában 44,3% tartalmazott legalább egy, 26,4% pedig többféle kimutatható vegyszermaradékot.
• Továbbra is szennyezettebbek az EU-n kívülről származó termékek, melyekben ötször gyakrabban tapasztalható határérték túllépés, mint az EU-s termékeknél.

Az Európai Unióban sajnos a mai napig engedélyezettek olyan növényvédőszer hatóanyagok, amelyek biztonságosságát megkérdőjelezi a tudomány. Az EU 2009-ben elfogadta, hogy ki kell zárni a mezőgazdaságból a rákkeltő, mutagén azaz génkárosító, a szaporodási képességeket valamint a hormonrendszert károsító anyagokat. A gyakorlatban viszont

a kockázatelemzéseket az ipar szabályai alapján végzik, ezért a mai napig nagyon sok kockázatos anyag van forgalomban és így a termékekben. 

Például a legelterjedtebb növényvédőszer a rákkockázatú glifozát, kimutatható szinte mindannyiunk vizeletében és rendszeresen előfordul gabonafélékben, például kölesben, de szőlőben is.

A glifozátot annak ellenére engedélyezte 2023 végén 10 évre újra az EU Bizottsága, hogy a glifozát újraengedélyezéséről szóló szavazás során nemhogy a minősített többség nem volt meg, de a tagállamok lakosságának többségét reprezentáló országok sem támogatták a gyomirtó újra enegedélyezését. Maga az EFSA értékelés is kihangsúlyozta, hogy tisztázásra szorul az elterjedt gyomirtó hatóanyag, idegrendszerre, bélflórára és a biodiverzitásra gyakorolt hatása.

Emellett a glifozátot  2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott és ezt számos tudományos kutatás is alátámasztotta.

Külön elfogadhatatlannak találták civil szervezetek, hogy bár kötelező lenne, de nem vizsgálták ki az egyik fő reprezentatív glifozát készítmény hosszú távú toxicitását, így nem ismert annak a hatása az egészségünkre, amit valóban kijuthatnak a természetbe a terményekre, a környezetbe. Pedig számos kutatás támasztja alá, hogy

a glifozát készítmények kockázata, toxicitása sok esetben magasabb, mint csupán a hatóanyagé.

Általános probléma, hogy érdemében alig foglalkoznak a növényvédőszer segédanyagok és a készítmények (hatóanyag plusz segédanyagok) hatásaival, melyek szintén megtalálhatóak az élelmiszerekben, a környezetben.

Hormonrendszer-károsító anyagok salátában, eperben

A hormonrendszer-károsító anyagok kivonása nagyon régóta nem zárul le, a jelenlegi szabályrendszer sok hormonrendszerre kockázatot jelentő anyagot hagy a piacon, pedig a hormonrendszert károsító vegyszerek már egészen kis koncentrációban veszélyt jelenthetnek a magzat vagy egy csecsemő fejlődésére.

A PAN Europe (Európai Növényvédőszer Akcióhálózat) 2021-es riportja szerint fejes saláta, körte, barack, sárgabarack, eper, cseresznye, szeder, szőlő mind rendszeresen tartalmaz hormonrendszer-károsítással vádolt vegyszermaradékot.

A tisztább termények közé tartozott káposzta, brokkoli, avokádó, olajbogyó, ananász, mangó, görögdinnye, kukorica. 

A határérték alatti eredmények azért sem mindig megnyugtatóak, mert a hivatalos mérési adatok szerint az élelmiszerminták több mint negyede egyszerre többféle vegyszermaradékot tartalmaz Európában.

A valóság még annál is veszélyesebb, mint amit mérnek

Arra viszont semmilyen érdemi vizsgálat nincs, hogy miképp hatnak együtt a különböző vegyszerek az egészégünkre. Sajnos a szabályozás ilyen jellegű védelmet nem ad, mert akár ha tíz féle vegyszermaradék is van egy növényben a határérték 99,9%-ban, az még hivatalosan tiszta, egészséges terméknek számít.

Pedig több kutatás is bizonyította, hogy a különböző növényvédők hatása összeadódhat és fel is erősíthetik egymást – ezt nevezzük koktélhatásnak.  Az élelmiszerekben megengedett vegyszermaradék határértékek, az MRL-ek eleve úgy vannak kiszámítva – bár biztonsági faktorral – hogy nem veszik figyelembe, hogy a szervezetünk sajnos a peszticideken túl elkerülhetetlenül folyamatosan szennyeződik egyébb vegyi anyagokkal: légszennyezőkkel, műanyag adalékokkal, tisztítószerekkel, kozmetikumokkal, egyéb stb…

A 2023-ban közzétett 2021-es vizsgálatok szerint a leggyakrabban többféle szermaradékkal szennyezett friss termékek: alma, csemege szőlő, eper, banán, grapefruit, narancs, körte, barack és kaliforniai paprika A legutóbbi európai felmérésben egy kambodzsából származó paprikában 28, egy török szőlőben pedig 19 féle növényvédő szermaradék volt. A PAN Europe 2020-as EFSA jelentést elemezve  kiemelte, hogy a gyerekek körében népszerű nyári gyümölcsök, mint az eper, szőlő, bogyós gyümölcsök esetén a többféle vegyszert tartalmazó termékek aránya 65% feletti is volt.

Idénynövény tudásbázis

Egy korábban alig bemutatott új problémára mutatott rá a PAN 2024 év eleji jelentésében. A szakmai zöld szervezet bemutatta, hogy az örök vegyi anyagoknak is hívott PFAS vegyületek sajnos a növényvédelemben is jelen vannak, ráadásul elképesztő mértékben terjed a használatuk. A PFAS vegyületek nagyon lassan bomlanak le, és számos egészségügyi kockázata vált ismertté az elmúlt évtizedekben.

Uniós szinten a PFAS-peszticidekkel szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,8%-ról 14%-ra nőtt 2021-ben, ami 220%-os növekedést jelent 10 év alatt.

Zöldségek esetén az uniós 2011-es 2,1%-os szennyezettségi arány 247%-kal 7,1%-ra nőtt 2021-re.

Magyarországon a  PFAS-peszticidek maradványaival szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,0%-ról 2021-re 8,9%-ra emelkedett, ami 182%-os növekedést jelent 10 év alatt. 

Az EU-ban termelt gyümölcsök közül PFAS peszticidekkel leginkább az eper (a minták 37%-a), az őszibarack (35%), a sárgabarack (31%), zöldségek esetén a cikória (a minták 43%-a), uborka (30%), a paprika (27%) minták voltak szennyezettek.

Európába import gyümölcsök közül a csemege szőlő minták 37%-a, a banán 31%-a, a sárgabarack 21%-a, a narancs 19%-a, a mandarin 16%-a, az alma 14%-a és grapefruit 12%-a; míg az import zöldségek esetén is uborka és paprika mellett a padlizsán minták volt még kimagaslóan szennyezettek.

Örök vegyi anyagok a haza gyümölcsökben

Ahogy a Magyar Természetvédők Szövetsége közétette, a Magyarországon termelt gyümölcsök esetén 2021-ben az összes gyümölcs minta 22%-ában mutatták ki PFAS-peszticidek szer maradványait.

• Az őszibarackminták 47% (akár három különböző PFAS-peszticid),
• a cseresznyeminták 43%-a,
• az eper és szilva mintáknak 26%-a,
• az almaminták 23%-a tartalmazott legalább egy PFAS-peszticid szermaradványt.

Az importált gyümölcsminták 12%-ában mutatták ki PFAS-peszticidek szer maradványait.

A szennyezettségi dobogó élén a sárgabarack végzett, a minták 44%-a tartalmazott legalább egy PFAS-peszticid szermaradványát, ezt követték az eperminták (40%), a csemegeszőlőminták (30%) majd az őszibarack és almaminták (17%).

Citrom, kivi, gránátalma és banán minták viszont nem tartalmaztak ilyen anyagokat.

A hazánkban termelt zöldségek 10%-ában mutatták ki PFAS-peszticideket

Az uborkaminták 24, a salátaminták 17 és a paprikaminták 11 százaléka. A hazai spárga, cukkini, káposzta karalábé és burgonya minták mentesek voltak ezen vegyszerektől.

A 2021-ben importált zöldségek 17%-ában mutatták ki PFAS-peszticidek szer maradványait a mintavétel. Az import uborkaminták 41%, a paprikaminták 32%, a burgonyaminták 7% volt szennyezett, míg az import brokkoli, karfiol, saláta, retek és édesburgonyaminták mentesek voltak ezen anyagoktól.

PFAS-peszticid import gyümölcsben, zöldségben

2021-ben az importált gyümölcsök és zöldségek származási országai közül a

1. Peruból (a minták 30%-a),
2. Marokkóból (a minták 28%-a),
3. Dél-Afrikából (minták 24%-a),
4. Görögországból (minták 22%-a) behozott termékek tartalmazták a legtöbb PFAS-t.

Az import spanyol, holland és lengyel termékek kicsit kevesebb mint ötöde tartalmazott ilyen anyagot.

Nem hogy kevesebb, de több helyettesítésre jelölt hatóanyagot használ a mezőgazdaság

A 2009-es növényvédőszeres szabályozás bevezette a növényvédőszer hatóanyagok új kategóriáját, a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat. Ezek az emberre és a környezetre leginkább káros, de engedélyezett hatóanyagok, amelyeket kevésbé káros kémiai és nem kémiai alternatívákkal kell helyettesíteni a fokozatos forgalomból való kivonás érdekében. Ezek az anyagok az élelmiszerekben használt, az európai piacon még mindig engedélyezett legrosszabb hatóanyagok, használatukat az uniós “Farm to Fork” és a Biodiverzitás védelmére vonatkozó stratégiák alapján 2030-ig 50%-kal csökkenteni kell.

A PAN Europe 2023-as jelentése szerint viszont sajnos nemhogy csökken, hanem egyenesen nő a helyettesítésre jelölt hatóanyagok használata Európa szerte: az Európában termesztett friss gyümölminták elemzése azt mutatja, hogy 9 év alatt 53%-kal nőtt a ezen hatóanyagokkal szennyezett minták gyakorisága. 

Magyarországon különösen rossz a helyzet több termékkategóriában is

A riport készítésének időpontjában Magyarország engedélyezte a legtöbb, 55-ből 50 helyettesítendő legveszélyesebb növényvédőszer hatóanyagot.

2019-ben a Magyarországról származó gyümölcs és zöldség minták igen nagy hányadában lehet kimutatni ezen legveszélyesebbnek minősített hatóanyagok maradványait:

• a cseresznye 50 %-ában;
• a fejes saláták 38%-ában;
• az almák 34%-ában és az uborka minták 32%-ában.

Uniós szinten még a

• szeder (53%),
• barack (45%),
• eper (38%),
• sárgabarack (35%),
• körte és csemegeszőlő (33%),
• málna (32%),
• alma (25%),
• szilva (24%),
• áfonya és kivi (19%) minták is nagy arányban szennyezettek voltak ezen különösen kockázatos anyagokkal.

A banán, a mangó, az ananász, a sárga és a görögdinnye minták ritkábban voltak szennyezettek.

A zöldségek közül az EU-ban a  zellerszár (50%), gumós zeller (45%), kelkáposzta (31%), endívia (28%) és kelbimbó (26%), saláta (21%).

lyen anyagoktól jellemzően mentes volt a gyakran nyomott cékla illetve sprága, avokádó, rebarbara, hagyma és burgonya.

Mi a megoldás?

A bioélelmiszer, azaz az ellenőrzött ökológia termelésből származó termékek fogyasztása továbbra is a legjobb mód arra, hogy távol tartsuk magunkat a kockázatos vegyszerektől, és ezzel a mezőgazdasági környezet károsítása ellen is küzdünk. A biogazdálkodásból származó termények sosem szabadna, hogy vegyszermaradékot tartalmazzanak.

A 2023-as éves jelentés alá is támasztja, hogy érdemes biogazdálkodásból származó élelmiszert venni, mert továbbra is szinte sosem lehet ezen mintákban kimutatni növényvéddőszer szennyezést.

Egy tudományos kutatás bemutatta, hogy már egyetlen hét bio diétát követően szignifikánsan csökkennek a vegyszermaradékok mind a gyerekek, mind a felnőttek vizeletében. 

Tehát ha a tavaszi zöldség-gyümölcs diéta során minimálisra akarjuk csökkenteni a bejutott kockázatos növényvédő szereket, akkor

1. a következő termékek esetén elsősorban keressünk biót!
2. Ha nem elérhető, akkor legalább ne EU-n kívülről érkezett – rendszerint szennyezettebb termékeket – válasszuk.

Soha nem késő bioélelmiszerre váltani az egészségedért

A kockázatos anyagokat rendszeresebben tartalmazó zöldségek:

• uborka
• paprika
• zellerszár
• fejes saláták
• paprika

Gyümölcsök:

• eper
• citrusok: grapefruit, narancs, mandarin (ha a héját is fogyasztjuk akkor mind)
• sárgabarack
• cseresznye
• alma
• csemege szőlő
• banán
• körte
• barack

Sajnos a biogazdálkodás terjedése hazánkban még mindig elég lassú, míg európai szinten már 10%-os  az ökológiai gazdálkodás aránya, Ausztriában 20% hazánkban csak 6% körül tartunk. Ehhez képest az EU Biodiverzitás stratégiája alapján 2030-ra 25%-os arányt kellene elérnünk Európában. Sajnos nem látszik, hogy ezt a célt hogyan érjük el.

Ráadásul a tisztább élelmiszerek és tisztább környezet érdekében meghatározott, 2030-ig elérendő  50% növényvédőszer használat (összes szerre és a legveszélyesebb szerek egyaránt) csökkentési célról szóló jogszabályt a nagyipari mezőgazdaság és a vegyszergyártók hatékony lobbijának hála visszavonta az Európai Bizottság. Így még sok évig nem várható érdemi javulás az élelmiszerek vegyszer szennyezettségének javulása terén. Így sajnos még jó ideig rajtunk múlik, tehát hogy mennyi vegyszermentes biot fogyasztunk és teremtünk ezáltal igényt a forgalmazásra és termelésre.

78

Segítettünk, hogy képben legyél a termékekben lévő vegyi anyagok hatásával kapcsolatban?

Határozottan igen.42

Igen, de még sok minden érdekelne.25

Most valamivel többet tudok.11

Egyáltalán nem.0

Köszönjük az idődet, válaszoddal sokat segítettél!