A Föld Barátainak (Friends of the Earth) tanulmánya szerint a szervezet glifozát szintje már 6 nap alatt jelentősen csökken gyerekek és felnőttek szervezetében egyaránt, ha a konvencionálisan termesztett élelmiszerekről áttérünk a bio élelmiszerek fogyasztására.

Mi is az a glifozát?

A glifozát egy gyenge szerves sav, amely világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek szántóföldi növények termesztése során. A szert 1974-ben alkalmazták először, de a genetikailag módosított (GMO) növények terjedésével felhasználása radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozát-rezisztens kukorica, gyapot és szója alkalmazása miatt. A glifozát globális használata 260-szorosára nőtt az elmúlt 40 évben (az 1974. évi 3200 tonnáról 2014-ben 825 000 tonnára) és egy 2017-es kutatás szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy AMPA nevű bomlástermékével.

Mik lehetnek a glifozát egészségügyi hatásai?

Egy 2017-es amerikai kutatás során egy 100 fős csoportot vizsgáltak, és a résztvevők 70%-ának jelen volt a glifozát a szervezetében. A Föld Barátainak Európai szervezete  2013-ban végzett hasonló kutatást, és abban 18 európai ország önkénteseitől vett minták. Ezek 44%-ában volt jelen a gyomirtó, köztük a magyar minták 30%-ában is.

Mint sok növényvédő szer esetében, az alacsony dózisú, élelmiszeren keresztüli krónikus glifozát-kitettség egészségügyi hatásai nem teljesen ismertek. A meglévő kutatások azonban azt találták, hogy a glifozát kapcsolatban állhat a non-Hodgkin limfómával, számos máj- és veseproblémával, valamint a test hormonrendszerének zavaraival.

2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta a glifozátot.

Több kutató felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenleg meghatározott glifozát tolerancia szintek lehet, hogy túl magasak, hiszen nem ismerjük megfelelően a szer szervezetre gyakorolt tényleges hatását. Más anyagok, mint például az ólom vagy a DDT esetében is évekkel később derült ki, hogy valójában alacsony szinten is jelentős az egészségre gyakorolt hatásuk.

Az Európai Unóban is felmerült a szer forgalomból való kivonása, mivel nem lehet kizárni, hogy rákkeltő hatású, de egyelőre 2022. december 15-éig meghosszabbították a használati engedélyét. Európában elsőként Ausztria tiltotta be a szer használatát 2019-ben.

2019-ben az Unió Glifozátminősítő Bizottságot (Assessment Group on Glyphosate, AGG) állított fel, amely 4 tagállamból áll: Franciaország, Hollandia és Svédország mellett Magyarország is benne van. A bizottság közös jelentéstevőként végzi a hatóanyaghoz beadott dosszié értékelését és közös jelentéstervezetet nyújtanak be az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) 2021-ig.

A jó hír: bioélelmiszerrel nem eszünk glifozátot

A Föld Barátai néhány hónapja megjelent kutatásban egy 4 családból álló csoportot vizsgáltak, akik Oaklandből, Minneapolisból, Baltimore-ból és Atlantából származtak, és 2 vagy 3 (3 és 18 év közötti) gyermekük volt.

A vizsgálat első 5 napján a résztvevők megszokott, tipikus étrendjüket követték, amelyet konvencionálisan termesztett ételek alkottak. A vizsgálat második felében, amely 6 napig tartott, a kutatók bio élelmiszereket biztosítottak a családoknak, korábbi étrendjük és bevásárló listájuk alapján. Így a családok étrendje és az étrend összetétele nem változott, nem ettek például több zöldséget vagy kevesebb húst, csak mindent bio verzióban fogyasztottak (a reggelit, ebédet, vacsorát a rágcsálnivalókat, de még a bort, a sört és a sportitalokat is).

A vizsgálatban résztvevők vizeletmintáit a 12 nap során folyamatosan vizsgálták glifozát és különféle egyéb növényvédő szerek jelenlétére.

Az eredmények szerint a 16 résztvevő szervezetének glifozát szintje átlagosan 70%-kal csökkent a vizsgálat második felének végére, míg más növényvédő szerek szintje 60-95%-kal esett vissza szervezetükben. Kendra Klien Phd., a tanulmányt vezető tudós szerint a kutatás bebizonyította, hogy milyen gyorsan ki tudjuk juttatni ezeket a növényvédő szereket a szervezetünkből.

Tehát ha eddig nem fogyasztottál bio élelmiszereket, de szeretnél jobban figyelni az egészségedre, vágj bele bátran!

A glifozát Magyarországon is jelen van

A glifozát hosszú évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédőszer hatóanyag Magyarországon. A NÉBIH szerforgalmi jelentése szerint 2018-ban  1334,2 tonnát glifozátot hoztak forgalomba – és ez csak a hatóanyag érték, az eladott szer mennyisége ennél jóval több, minimum kétszerese.  Ez a 2010-es forgalmi adatoknak majdnem a duplája,  akkor 780,6 tonnát forgalmaztak belőle.

A glifozát széleskörűen használják Magyarországon mind a nagyüzemi mezőgazdálkodásban, mind a kiskertekben.

Dr. Kiss László növényvédelmi szakembert, növényorvost kérdeztük a glifozát hazai alkalmazásáról. A szakember elmondta, a glifozát tartalmú növényvédőszerek többsége a III. forgalmi kategóriába tartoznak, ez azt jelenti, hogy 18 éves kor felett mindenféle előképzettség nélkül bárki megvásárolhatja kis kiszerelésben. Kapható is a gazdaboltokban, barkács áruházakban.

„A glifozát nagyon elkényelmesítette a gazdákat a kiskertesektől a nagytermesztőkig, ugyanis totális gyomirtó, hatékony az egy és kétszikű magról kelő-, valamint az évelő gyomok ellen is. A kiskertekben is rengeteg munkát meg lehet spórolni azzal, hogy az évelő gyomokat, amit kapálással is csak gyéríteni lehet, egyszerűen lefújják vele – magyarázza Dr. Kiss László. Mint megtudtuk tőle, a legismertebb hazai glifozát tartalmú termékcsalád a Glialka, ami már gél és spray formájában is kapható, de a Roundup és a Total termékek is elég elterjedtek itthon.

„A glifozátot megjelenésekor úgy ismertették, hogy egy biológiailag lebomló szer, de például ebben a tanulmányban is egyértelműen kimutatták, hogy megtalálható az emberi szervezetben, és a táplálékkal visszük be, tehát akkor mégsem bomlik le teljesen”- mondja Dr. Kiss László.

Mégis, mihez kell?

Nagyüzemi körülmények között a glifozátot elsősorban növények leszárítására (deszikkálására) használják. Ez egy érésgyorsítási folyamat, amely csökkenti a terményszemek nedvességtartalmát és elősegíti, hogy a növényállomány egyszerre érjen be, és így egyszerre lehessen betakarítani. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy például a repcét, szóját, kukoricát vagy a napraforgót 2-3 héttel a betakarítás előtt lepermetezik, és ettől a kezeléstől az egész növényállomány leszárad, és egyszerre betakaríthatóvá válik.  Ezzel megelőzhetőek a nedvességből származó gombás betegségek is, és az utószárítás pluszköltsége is elkerülhető.

Dr. Kiss László szerint a szerre nem lenne feltétlenül szükség: felhasználását lehetne csökkenteni például rövid tenyészidejű fajták használatával, amelyek így a koraőszi száraz időszakban nagyobb biztonsággal betakaríthatók lennének. Szerinte a gazdák se tudják minden esetben egyértelműen eldönteni, hogy szükség van-e állományszárításra, de ez az általános gyakorlat, ha le van fújva, akkor biztos leszárad. Fontos lenne, hogy a vegyszerhasználatot mindig megelőzze a kérdés: milyen egyéb eszközökkel (agrotechnikai, fizikai, biológiai) tudjuk a problémát mérsékelni, hiszen ez a 2014 óta kötelezően alkalmazandó integrált növényvédelem egyik alapelve is.

A glifozátot ezen kívül nagy mennyiségben használják 3 évnél idősebb gyümölcsösökben is, a sorok aljának gyomirtására, vagy például kukoricások vetés utáni, kelés előtti gyomirtására is.

Igen meglepő, hogy van, ahol az egyre népszerűbb talajforgatás nélküli termesztésnél is alkalmazzák a glifozátot. Ezt a technikát hívják direktvetésnek is (angolul no-till), és a lényege, hogy a növényeket az előző kultúra maradékába vetik, amit lezúznak vagy lefektetnek. Így nem történik talajmozgatás, a talajélet gazdagabb lesz és jobb lesz a talaj vízmegtartó képessége is. A glifozátot itt az előző kultúra elpusztításához használják a vetés előtt – mondja Dr. Kiss László.

Lenne más megoldás. Hogy irtanak gyomot a biogazdák?

De ha káros, hogyan lehetne kihagyni a termesztésből? Megkérdeztük Pető Áront, az egyik magyarországi közösségi gazdaság, a Szigetmonostori Biokert gazdáját arról, mivel tudják kiváltani a glifozátot a biogazdák.

A biogazdálkodásban nincsenek gyomirtó szerek, de számos módszer van, amivel a gyomokat ritkítani vagy irtani tudják – monda Áron. Ilyen például a talajtakarás, ami történhet fekete fóliával, papírral vagy mulcstakarással is kisebb területeken.  Jól bevált módszer a kapálás is, de nagyobb területeken a gépi sorközművelést is alkalmazzák, például kultivátorokkal, amelyekből nagyobb gazdaságokban már kameravezérelt típusokat is használnak. Sok biogazda használja a termikus módszereket is, Áronék a kelés előtti gyomirtáskor szokták ezt néha bevetni, amikor a magról kelő kis csíranövényeket irtják ki a gázperzselő lángjával.

A Szigetmonostori Biokertet Pető Áronék 2005-ben alapították, és közel 10 éve közösségi gazdaságként működtetik. Azt mondja, már az indulásnál sok tagnak fontos szempont volt, hogy ismert forrásból származó, egészséges élelmiszereket fogyaszthatnak, de a vegyszermentes zöldség így 10 év távlatában is a tagok közel 70-80%-ánál komoly motiváció a csatlakozásnál.

A glifozátról rengeteg tanulmány jelent már meg pro és kontra. Az egészségügyi hatása nem teljesen ismert még, és rákkeltő mivolta sem teljesen bizonyított eddig. Mint az a bemutatott tanulmányból is egyértelmű,

a glifozát jelen van az élelmiszerláncunkban, és nem-bio élelmiszerekkel szinte biztosan bevisszük a szervezetünkbe.

Amerikában, ahol a tanulmány is készült sokkal nagyobb a  glifozát használata, de a Magyar adatok is elég riasztóak a felhasználással kapcsolatban, és évről-évre nőnek.

Mi arra bíztatunk, ha megteheted, fogyassz minél több vegyszermentes vagy bio élelmiszert, amivel csökkentheted a glifozát és más növényvédő szerek szintjét a szervezetedben.

Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta.