fbpx
glifozát

Soha nem késő bioélelmiszerre váltani az egészségedért

A szervezet glifozát szintje már 6 nap alatt jelentősen csökkenthető, ha áttérünk a bio élelmiszerek fogyasztására – mutatta ki nemrég egy tanulmány. Ez nem jelent mást, mint hogy soha nem késő elkezdeni a bio élelmiszerek fogyasztást, ha egészségesebben szeretnél élni. De mi is az a glifozát? Használják-e itthon a szert? Mit tegyünk, ha vegyszermentes zöldséghez akarunk jutni?

A Föld Barátainak (Friends of the Earth) tanulmánya szerint a szervezet glifozát szintje már 6 nap alatt jelentősen csökken gyerekek és felnőttek szervezetében egyaránt, ha a konvencionálisan termesztett élelmiszerekről áttérünk a bio élelmiszerek fogyasztására.

Mi is az a glifozát?

A glifozát egy gyenge szerves sav, amely világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek szántóföldi növények termesztése során. A szert 1974-ben alkalmazták először, de a genetikailag módosított (GMO) növények terjedésével felhasználása radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozát-rezisztens kukorica, gyapot és szója alkalmazása miatt. A glifozát globális használata 260-szorosára nőtt az elmúlt 40 évben (az 1974. évi 3200 tonnáról 2014-ben 825 000 tonnára) és egy 2017-es kutatás szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy AMPA nevű bomlástermékével.

Mik lehetnek a glifozát egészségügyi hatásai?

Egy 2017-es amerikai kutatás során egy 100 fős csoportot vizsgáltak, és a résztvevők 70%-ának jelen volt a glifozát a szervezetében. A Föld Barátainak Európai szervezete  2013-ban végzett hasonló kutatást, és abban 18 európai ország önkénteseitől vett minták. Ezek 44%-ában volt jelen a gyomirtó, köztük a magyar minták 30%-ában is.

Mint sok növényvédő szer esetében, az alacsony dózisú, élelmiszeren keresztüli krónikus glifozát-kitettség egészségügyi hatásai nem teljesen ismertek. A meglévő kutatások azonban azt találták, hogy a glifozát kapcsolatban állhat a non-Hodgkin limfómával, számos máj- és veseproblémával, valamint a test hormonrendszerének zavaraival.

2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta a glifozátot.

Több kutató felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenleg meghatározott glifozát tolerancia szintek lehet, hogy túl magasak, hiszen nem ismerjük megfelelően a szer szervezetre gyakorolt tényleges hatását. Más anyagok, mint például az ólom vagy a DDT esetében is évekkel később derült ki, hogy valójában alacsony szinten is jelentős az egészségre gyakorolt hatásuk.

Az Európai Unóban is felmerült a szer forgalomból való kivonása, mivel nem lehet kizárni, hogy rákkeltő hatású, de egyelőre 2022. december 15-éig meghosszabbították a használati engedélyét. Európában elsőként Ausztria tiltotta be a szer használatát 2019-ben.

2019-ben az Unió Glifozátminősítő Bizottságot (Assessment Group on Glyphosate, AGG) állított fel, amely 4 tagállamból áll: Franciaország, Hollandia és Svédország mellett Magyarország is benne van. A bizottság közös jelentéstevőként végzi a hatóanyaghoz beadott dosszié értékelését és közös jelentéstervezetet nyújtanak be az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) 2021-ig.

A jó hír: bioélelmiszerrel nem eszünk glifozátot

A Föld Barátai néhány hónapja megjelent kutatásban egy 4 családból álló csoportot vizsgáltak, akik Oaklandből, Minneapolisból, Baltimore-ból és Atlantából származtak, és 2 vagy 3 (3 és 18 év közötti) gyermekük volt.

A vizsgálat első 5 napján a résztvevők megszokott, tipikus étrendjüket követték, amelyet konvencionálisan termesztett ételek alkottak. A vizsgálat második felében, amely 6 napig tartott, a kutatók bio élelmiszereket biztosítottak a családoknak, korábbi étrendjük és bevásárló listájuk alapján. Így a családok étrendje és az étrend összetétele nem változott, nem ettek például több zöldséget vagy kevesebb húst, csak mindent bio verzióban fogyasztottak (a reggelit, ebédet, vacsorát a rágcsálnivalókat, de még a bort, a sört és a sportitalokat is).

A vizsgálatban résztvevők vizeletmintáit a 12 nap során folyamatosan vizsgálták glifozát és különféle egyéb növényvédő szerek jelenlétére.

Az eredmények szerint a 16 résztvevő szervezetének glifozát szintje átlagosan 70%-kal csökkent a vizsgálat második felének végére, míg más növényvédő szerek szintje 60-95%-kal esett vissza szervezetükben. Kendra Klien Phd., a tanulmányt vezető tudós szerint a kutatás bebizonyította, hogy milyen gyorsan ki tudjuk juttatni ezeket a növényvédő szereket a szervezetünkből.

Tehát ha eddig nem fogyasztottál bio élelmiszereket, de szeretnél jobban figyelni az egészségedre, vágj bele bátran!

A glifozát Magyarországon is jelen van

A glifozát hosszú évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédőszer hatóanyag Magyarországon. A NÉBIH szerforgalmi jelentése szerint 2018-ban  1334,2 tonnát glifozátot hoztak forgalomba – és ez csak a hatóanyag érték, az eladott szer mennyisége ennél jóval több, minimum kétszerese.  Ez a 2010-es forgalmi adatoknak majdnem a duplája,  akkor 780,6 tonnát forgalmaztak belőle.

A glifozát széleskörűen használják Magyarországon mind a nagyüzemi mezőgazdálkodásban, mind a kiskertekben.

Dr. Kiss László növényvédelmi szakembert, növényorvost kérdeztük a glifozát hazai alkalmazásáról. A szakember elmondta, a glifozát tartalmú növényvédőszerek többsége a III. forgalmi kategóriába tartoznak, ez azt jelenti, hogy 18 éves kor felett mindenféle előképzettség nélkül bárki megvásárolhatja kis kiszerelésben. Kapható is a gazdaboltokban, barkács áruházakban.

„A glifozát nagyon elkényelmesítette a gazdákat a kiskertesektől a nagytermesztőkig, ugyanis totális gyomirtó, hatékony az egy és kétszikű magról kelő-, valamint az évelő gyomok ellen is. A kiskertekben is rengeteg munkát meg lehet spórolni azzal, hogy az évelő gyomokat, amit kapálással is csak gyéríteni lehet, egyszerűen lefújják vele – magyarázza Dr. Kiss László. Mint megtudtuk tőle, a legismertebb hazai glifozát tartalmú termékcsalád a Glialka, ami már gél és spray formájában is kapható, de a Roundup és a Total termékek is elég elterjedtek itthon.

„A glifozátot megjelenésekor úgy ismertették, hogy egy biológiailag lebomló szer, de például ebben a tanulmányban is egyértelműen kimutatták, hogy megtalálható az emberi szervezetben, és a táplálékkal visszük be, tehát akkor mégsem bomlik le teljesen”- mondja Dr. Kiss László.

Mégis, mihez kell?

Nagyüzemi körülmények között a glifozátot elsősorban növények leszárítására (deszikkálására) használják. Ez egy érésgyorsítási folyamat, amely csökkenti a terményszemek nedvességtartalmát és elősegíti, hogy a növényállomány egyszerre érjen be, és így egyszerre lehessen betakarítani. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy például a repcét, szóját, kukoricát vagy a napraforgót 2-3 héttel a betakarítás előtt lepermetezik, és ettől a kezeléstől az egész növényállomány leszárad, és egyszerre betakaríthatóvá válik.  Ezzel megelőzhetőek a nedvességből származó gombás betegségek is, és az utószárítás pluszköltsége is elkerülhető.

Dr. Kiss László szerint a szerre nem lenne feltétlenül szükség: felhasználását lehetne csökkenteni például rövid tenyészidejű fajták használatával, amelyek így a koraőszi száraz időszakban nagyobb biztonsággal betakaríthatók lennének. Szerinte a gazdák se tudják minden esetben egyértelműen eldönteni, hogy szükség van-e állományszárításra, de ez az általános gyakorlat, ha le van fújva, akkor biztos leszárad. Fontos lenne, hogy a vegyszerhasználatot mindig megelőzze a kérdés: milyen egyéb eszközökkel (agrotechnikai, fizikai, biológiai) tudjuk a problémát mérsékelni, hiszen ez a 2014 óta kötelezően alkalmazandó integrált növényvédelem egyik alapelve is.

A glifozátot ezen kívül nagy mennyiségben használják 3 évnél idősebb gyümölcsösökben is, a sorok aljának gyomirtására, vagy például kukoricások vetés utáni, kelés előtti gyomirtására is.

Igen meglepő, hogy van, ahol az egyre népszerűbb talajforgatás nélküli termesztésnél is alkalmazzák a glifozátot. Ezt a technikát hívják direktvetésnek is (angolul no-till), és a lényege, hogy a növényeket az előző kultúra maradékába vetik, amit lezúznak vagy lefektetnek. Így nem történik talajmozgatás, a talajélet gazdagabb lesz és jobb lesz a talaj vízmegtartó képessége is. A glifozátot itt az előző kultúra elpusztításához használják a vetés előtt – mondja Dr. Kiss László.

Lenne más megoldás. Hogy irtanak gyomot a biogazdák?

De ha káros, hogyan lehetne kihagyni a termesztésből? Megkérdeztük Pető Áront, az egyik magyarországi közösségi gazdaság, a Szigetmonostori Biokert gazdáját arról, mivel tudják kiváltani a glifozátot a biogazdák.

A biogazdálkodásban nincsenek gyomirtó szerek, de számos módszer van, amivel a gyomokat ritkítani vagy irtani tudják – monda Áron. Ilyen például a talajtakarás, ami történhet fekete fóliával, papírral vagy mulcstakarással is kisebb területeken.  Jól bevált módszer a kapálás is, de nagyobb területeken a gépi sorközművelést is alkalmazzák, például kultivátorokkal, amelyekből nagyobb gazdaságokban már kameravezérelt típusokat is használnak. Sok biogazda használja a termikus módszereket is, Áronék a kelés előtti gyomirtáskor szokták ezt néha bevetni, amikor a magról kelő kis csíranövényeket irtják ki a gázperzselő lángjával.

A Szigetmonostori Biokertet Pető Áronék 2005-ben alapították, és közel 10 éve közösségi gazdaságként működtetik. Azt mondja, már az indulásnál sok tagnak fontos szempont volt, hogy ismert forrásból származó, egészséges élelmiszereket fogyaszthatnak, de a vegyszermentes zöldség így 10 év távlatában is a tagok közel 70-80%-ánál komoly motiváció a csatlakozásnál.

A glifozátról rengeteg tanulmány jelent már meg pro és kontra. Az egészségügyi hatása nem teljesen ismert még, és rákkeltő mivolta sem teljesen bizonyított eddig. Mint az a bemutatott tanulmányból is egyértelmű,

a glifozát jelen van az élelmiszerláncunkban, és nem-bio élelmiszerekkel szinte biztosan bevisszük a szervezetünkbe.

Amerikában, ahol a tanulmány is készült sokkal nagyobb a  glifozát használata, de a Magyar adatok is elég riasztóak a felhasználással kapcsolatban, és évről-évre nőnek.

Mi arra bíztatunk, ha megteheted, fogyassz minél több vegyszermentes vagy bio élelmiszert, amivel csökkentheted a glifozát és más növényvédő szerek szintjét a szervezetedben.


ofof, ökokör

Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok