fbpx

| Nagy Melinda

Mintha mindannyian földtulajdonosok lennénk – Biokert Szigetmonostoron

Hazánkban is szaporodnak a közösségi mezőgazdálkodást folytató gazdaságok. Cikksorozatunkban először a szigetmonostori Biokertet mutatjuk be, amely harmadik éve értékesíti közvetlenül a fogyasztóknak a terményeit. Szétnéztünk a kertben, jártunk az átadáson és beszélgettünk a tagokkal.

„Ha jobbra nézel, a távolban már látni lehet a fóliasátrakat” – mondja Áron a telefonban, nem sokkal azután, hogy befutunk Szigetmonostorra. Szabadföldön és fóliasátorban gazdálkodik 2006 óta, 3 éve pedig teljes egészében a közösségi mezőgazdálkodás francia modellje, az AMAP-rendszer szerint. Ennek lényege, hogy a vásárlók hosszabb távon, általában egy gazdálkodási évre (vagy néhány hónapra) elköteleződnek a gazda iránt.

A rendszer minkét félnek előnyös: a hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztosabb megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű bioélelmiszert kapnak tavasztól őszig heti rendszerességgel.

A tagok osztoznak a terményen, vállalják a kockázatát annak, ha valami nem jön össze, ugyanakkor többlettermés esetén a többlet is nekik jut. Ez nem egyszerű vásárlás, a tagok közösséget alkotnak.

Pető Áron

Pető Áron 2011-ben, 3 év biopiacozás után döntött úgy, hogy a továbbiakban a közösségi mezőgazdálkodás keretében értékesíti a terményeit. „Meghirdettem a piacon a rendszeres vásárlóim körében, szerveztünk egy megbeszélést itt a kertben, és elkezdtük” – meséli a kezdetekről, miközben végigvezet az 5 hektáros területen.

Többféle saláta, paradicsom, paprika, uborka, káposztafélék, retek, hagyma, görögdinnye, tökfélék, zöldség, padlizsán, édeskömény, eper növöget. Ma van a csütörtöki átadónap, reggel szedik le a beérett termést a délutáni átadásra. A tagok ma hagymát, többféle salátát, spenótot, retket, krumplit, kelkáposztát kapnak (A riport május végén készült – a szerk).

Az aktuális heti doboz májusban

„Most palántáztuk az édesköményt, nagyon kíváncsi vagyok rá, de nézd meg az epret, milyen gyönyörű” – mutogatja.

A védekezést nagyobb részben fátyolfóliával oldják meg, kisebb részben a biogazdálkodásban engedélyezett biológiai növényvédő szerekkel. A fátyolfóliát szinte minden biogazdaságban használják. A napfény és a csapadék átmegy rajta, viszont a kártevők nem tudnak hozzáférni a növényekhez.

A fátyolfólia

„Emellett növénytársításokkal is próbálkozom. Itt két sor hagyma közé ültettem a karalábét, szép lett. Nézd meg ezt a másik sort, ahol nem kapott hagymás védelmet” – mutatja. Nézem, és tényleg. Ez utóbbit már egy kicsit összerágcsálták a földibolhák.

A piacozás vége, a közösségi gazdálkodás kezdete

„Néhány családdal indultunk, idén már ennek többszörösét látjuk el heti rendszerességgel. Ez nem egy egyszerű eladó-vevő kapcsolat, ennél sokkal többet jelent, ezért is hívom tagoknak a vásárlóimat. A személyes kapcsolatokban hiszek, ezért a feleségemmel intézünk minden átadást. Az átadásokon találkozunk, meg tudjuk beszélni az aktuális kérdéseket, elmondhatják a vásárló-tagok a véleményüket. Vagy csak egyszerűen örülünk a találkozásnak. A gyerekeknek is lehetőség, hogy játszanak együtt egy kicsit.

Egy kis játék az átadáson

Ugyanakkor ez a rendszer nagy rugalmasságot kíván mindkét oldalról. Nekem nem szabad megsértődni, ha azt mondják, hogy nem szeretnének már több ezt vagy azt, nekik türelmesnek kell lenniük a tavaszi időszakban, amikor még kevés a termény” – mondja Áron.

Az első évben viszonylag nagy volt a fluktuáció, idén már 10 fős várólistára iratkozhat fel, aki csatlakozna.

A tagok megértették, hogy tavasszal kevés a termény, nyáron viszont olyan dömping van, hogy befőzésre, fagyasztásra is bőven marad. A heti részdoboz ára ilyenkor sem növekszik, az egész szezonban fix az ár.

A nyár eleji dunai árvíz közvetetten a szigetmonostori Biokertben is okozott károkat, a termények tizede pusztult ki. A megemelkedett belvíz miatt a pasztinák, petrezselyem, cukkini, tök, a paprika és a nyár eleji káposztafélék egy része is tönkrement. A tagok a lehető legpozitívabban reagáltak a történtekre, elfogadták, hogy bizonyos zöldségekből kevesebb, vagy egyáltalán nem lesz az idén, illetve sokat segítettek a védekezésben és az ültetésben is.

A rendszer egyik jellemzője, hogy a gazda a tagok kéréseit, véleményét beépíti a terménypalettába, az év elején készülő nagyon részletes vetési tervbe. Áronnál tavaly nem lett jó a paradicsom, túlságosan kemény fajtát választott, ezért idén legalább 15 félét ültetett, hogy kiderüljön, az adott talajon és adottságokkal melyik ízlik legjobban a tagoknak. Tavaly jól sikerült a görögdinnye, ezért idén sokkal többet ültetett.

„Minden évben megbeszéljük a következő évet, és igyekszem figyelembe venni a kéréseket. Ilyen volt most a tarlórépa. Egyik tag kérte, megkedvelték a többiek is.” – folytatja.

Hosszú távú célja az egyesületté válás mellett a közösség aktívabb bevonása. Most körülbelül a tagok 15-20%-a vesz részt rendszeresen közösségi eseményeken.

Volt már közös főzés a terményekből, együtt takarították be az olajtököt, palántáztak, tűzdeltek, de szerveztek kenyérsütést is. A csapat egyik része kenyeret sütött, a másik eközben lecsót főzött a saját terményekből, a gyerekek pedig várat építettek szalmabálából. „Mindkét étel jól sikerült, csak nem tudtuk összehangolni. Mire a kenyér kész lett, a lecsót már mind elpusztítottuk” – fűzi hozzá nevetve.

Jut még befőzésre is

Az egyik tag felajánlotta a garázsát átadóhelynek, a budapesti Vihar utcai átvevőpont most ott üzemel csütörtök délutánonként. Ezen kívül Dunakeszin, Szigetmonostoron, Pomázon, Szentendrén és Csillaghegyen fordul az autójuk.

„A legtávolabbi pont 10-15 km-re van Szigetmonostortól, messzebb nem is akarok menni, mert akkor már nem érvényesül annyira a dolog lokális része. Kemény logisztikát és matematikát igényel a termények elosztása és átadása. Este kilenc körül érünk haza, de ez még így is sokkal jobb, mint amikor heti többször kellett piacra menni, és a termény egy része a komposztban kötött ki” – mondja Áron, miközben érkeznek a tagok a garázshoz.

Már a Vihar utcában vagyunk, fél hat körül vannak itt a legtöbben. A kisgyerekesek dominálnak, akik nem is hagyják otthon az aprónépet.

„Mángold már nem lesz a héten?” – kérdi valaki. „Disznóság volt a részéről, de felmagzott a rukkolával együtt” – válaszolja Áron szokásos viccelődős stílusában, majd részletesen elmondja, melyik termény hogy áll, mire lehet számítani a következő héten.

A kimérésben, elosztásban a garázs tulajdonosa, Laci segít. „Kicsit olyan ez, mintha mindannyian földtulajdonosok lennénk, mintha a mi kertünk is lenne. Még azt a kockázatot is érdemes felvállalni, hogy valamelyik termény nem sikerül” – mondja. A legtöbben a megbízható zöldségek miatt választották Áronékat.

„Uborka is van, de ez még csak homeopátiás mennyiség. Egyet megettem a reggeli szedésen minőségellenőrzés céljából. Jó lesz” – viccelődik tovább Áron.

Az uborka többi része: növésben

„Egyik barátnőm már az elején csatlakozott a rendszerhez, és olyan sok jót mesélt róla, hogy idén mi is beszálltunk. Eddig is odafigyeltem, hogy mi kerül az asztalra, most legalább nem kell több helyre is elmennem” – válaszolja kérdésemre az egyik tag, aki most család nélkül érkezett.

A többiek is hasonlóképpen nyilatkoznak: „Ár-érték arányban nagyon jó, tavaly már minden zöldséget innen vettünk, nyár közepén még befőzni is tudtam belőle, annyit kaptunk” – válaszolja egy kisgyerekes anyuka.

Érkeznek a heti csomagokért

Van, akinek sok is volt, ezért idén fél „kosárral” csatlakozott. Összeálltak egy másik családdal, és osztoznak a heti adagon. Erre egyébként több példa is van.

A heti doboz idén 6000 forintra (4 személyes család) jön ki. A tavalyihoz képest kicsit emelni kellett az árat, de belement a közösség.

Az AMAP-rendszerekben a termelés költségeit a tagok között osztják meg, ezért nagy hiba lenne az árat a szupermarketek zöldségáraihoz hasonlítani. Ha ennek mentén árazna a gazda, könnyen lehet, hogy év végén kiderülne, olyan mínuszba került, amiből már nem tudja kitornázni magát. Pedig mindenki hosszú távra szeretne tervezni.

Áron ma még máshol is dolgozik, de célja, hogy a közösségi mezőgazdálkodás legyen az egyetlen megélhetési forrása.

„Általában maximum 4 tag morzsolódik le év közben, de idén eddig még senki sem jelezte, hogy kiszállna. Szerintem idén már így is maradunk” – mondja még, miközben kipipálja a névsort, és berakja az üres ládákat a kocsiba. 7 óra van, jövő héten ugyanekkor, ugyanitt.

Képek: Nagy Melinda

A projekt a Svájci Hozzájárulás Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap támogatásával valósul meg.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok