fbpx
toxfree konzerv teszt eredmény

Hormonkárosító anyagot találtak konzerv ételekben. Hogyan kerüljük el?

Csilisbab? Csemege kukorica? sűrített paradicsom? Ha nem szeretnénk hormonkárosító anyagokkal etetni a családot, jobb ha kerüljük a konzerveket: számos konzerv ételben találtak ugyanis biszfenol A-t a német Stiftung Warentest fogyasztói szervezet munkatársai. A tesztelt termékek több mint harmada itthon is kapható. Mondjuk, hogyan lehet lekerülni, mit együnk helyette.

15 készételt, 10 paradicsomkonzervet, 10 tonhalkonzervet, 10 kókusztejet, 7 borsó és répa konzervet, illetve 6 sűrített tejet vizsgáltak a német szakértők. 58 mintából 51-ben, azaz a termékek közel 90%-ában mutatták ki az igazoltan hormonkárosító biszfenol-A, a BPA jelenlétét.

A készételek szennyezettebbek, mint a zöldségek

  • Számos készételben, egytálételben és levesben is viszonylag magas BPA-tartalmat találtak a teszt során. Ráadásul ezeket nagyobb adagokban fogyasztjuk, ami azt jelenti, hogy a BPA-bevitel magasabb lesz, mint más termékcsoportok esetében.
  • A paradicsom és a vegyes zöldségek általában kevésbé szennyezettek a többi termékfajtához viszonyítva.

Jó hír, hogy vannak olyan gyártók, akik ismerve a káros hatását igyekeznek minimálisra csökkenteni a BPA mennyiségét a konzervdobozokban, mégpedig úgy, hogy mellőzik a BPA-t tartalmazó epoxigyantát, amelyeket korábban a belső bevonatokhoz használtak.

De honnan tudhatjuk, melyik gyártó használja és melyik nem konzervdobozaiban a BPA-t? A német Stiftung Warentest fel is tette a kérdést az összes gyártónak, akiknek a termékét vizsgálták. A legtöbb gyártó azt állította, hogy BPA-mentes belső bevonattal ellátott konzervdobozokat és fedeleket vagy “BPA-NI dobozokat” használ. Az NI a “non-intent”, “nem szándékos” rövidítése, ami azt jelenti, hogy a belső bevonatban szándékosan nem használnak BPA-t.

Akkor miért van még mindig BPA a konzervek tartalmában? A gyártók állítása szerint azért, mert a nyersanyagok már eleve szennyezettek lehetnek a környezetszennyezés miatt. Ráadásul a konzervdobozokat kívülről még mindig BPA-tartalmú festékkel vonják be, így a BPA nyomokban a konzervdobozok gyártása során a konzervdobozok külsejéről átkerülhet a belsejébe. A BPA kis mennyiségben történő átvitele a független szaértők szerint is elképzelhető, például a kopás vagy a bevonatok sütésekor fellépő magas hőmérséklet révén.

Képekre tettük, milyen konzervben mennyi szennyeződést találtak. Pirossal jelöltük a határérték felett, zölddel az az alatti értékeket.

toxfree konzerv teszt

toxfree konzerv teszt

toxfree konzerv teszt

toxfree konzerv teszt

toxfree konzerv teszt

Az egész EU-ra kiterjedő tilalom az asztalon

“A biszfenol-A többek között felboríthatja a hormonrendszer működését, károsíthatja a termékenységet. A BPA-t már rég betiltották az egész EU-ban a cumisüvegekben és a pénztárgépek nyugtapapírjában. Az élelmiszer-csomagolásokban való felhasználásának betiltásáról jelenleg uniós szinten folynak a tárgyalások. Erről írtunk egy korábbi cikkünkben. A hatóságok sokáig alábecsülték a veszélyt, csak nemrég, 2023 áprilisában csökkentették az elfogadható napi bevitel értéket, amely azt mutatja meg, hogy mekkora mennyiség alatt nem okoz egészségügyi kockázatot a vegyület szervezetbe jutása.

Írtunk az Európai Bizottságnak: a legszigorúbb szabályozást kértük a biszfenolokra

Mennyi az annyi? Vita az elfogadható dózisról

Tavaly az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a biszfenol-A által jelentett kockázatot. Az EFSA számos tanulmányt elemzett, és arra a következtetésre jutott, hogy az egész életen át tartó napi bevitel esetén még tolerálható BPA-mennyiség 0,2 nanogramm/testsúlykilogramm naponta. Ez az “elfogadható napi bevitel érték” (TDI) 20 000-szer alacsonyabb, mint a korábbi EFSA-érték.

Érdekesség, hogy a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) is újraértékelte az irányadó értéket, de kevésbé drasztikusan, mint az EFSA. Az intézet napi 200 nanogramm/testsúlykilogramm TDI-t javasol. Ez csak hússzor alacsonyabb, mint a korábbi EFSA-érték, tehát ezerszer magasabb, mint az új EFSA-érték.

Az EFSA számára döntő tényező az egereken végzett vizsgálat során megfigyelt, az immunrendszerre gyakorolt hatás volt: miután a BPA-t vemhes és szoptatós anyaállatoknak adták, az utódok lépében megnőtt az úgynevezett T-helper sejtek koncentrációja, ami az emberekben allergiás tüdőgyulladás és autoimmun betegségek kialakulásához vezethet. A BfR kritizálja az EFSA által értékelt tanulmányok kiválasztását és módszertani hiányosságait. Nem világos például, hogy a kulcsfontosságú vizsgálatban mennyi BPA-t adtak be az egereknek. Az sem egyértelmű, hogy a T-helper sejtek megnövekedett száma valóban okozza-e az említett betegségeket. Ezenkívül az eredmények emberekre való vonatkoztatása is kérdéses. Egyes szakértők az EFSA-értékelést támogatják, ugyanakkor a BfR-éhez hasonló nemzetközi kritikák is elhangzottak, például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Egyesült Királyság Élelmiszer-szabványügyi Hivatalának (FSA) tanácsadással foglalkozó toxicitási bizottsága részéről.

A szakértők esetében gyakori a tudományos vita, hogy melyik TDI-érték a jobb a kockázatok értékeléséhez, jelenleg nem tudjuk megítélni.

Az EFSA-érték szerint mind az 51 termék, amelyben kimutatható volt a biszfenol A-t, erősen szennyezettnek minősül. Ha a BfR-értéket vennénk alapul, 14 termék lenne jelentősen vagy erősen szennyezett.

A szennyezett termékek egyszeri fogyasztása nem jelent problémát, hosszú távon azonban kockázatot jelent. Mindössze a sűrített tej konzervekben és egy sárgarépás borsókonzervben nem volt kimutatható mennyiségű BPA.

Van lehetőség elkerülni a biszfenol A-t. Javasoljuk például az üveges élelmiszereket.

A zöldségkonzervek helyett választhatjuk a fagyasztott termékeket, a paradicsom és a kókusztej esetében pedig a dobozos változatokat.

A Dán Fogyasztói Tanács (Danish Consumer Council) THINK Chemicals nevű szervezete is közzétett 2024 májusában egy tesztet, melyben 10 konzervdoboz, illetve 8 üdítős doboz belsejében lévő festék biszfenol tartalmát vizsgálták. A teszt eredményei hasonlóan aggasztóak, mint a fentiek. Mindegyik termékben kimutatható volt valamilyen biszfenol vegyület jelenléte. A 10 konzervdobozból 3 a legrosszabb, 7 pedig közepes minősítést kapott, míg a 8 üdítős alumíniumdobozból 6 a legrosszabb, 2 pedig közepes értékeléssel végzett a teszten.

Hogyan “együnk” kevesebb BPA-t?

  • Lehetőleg főzzünk friss alapanyagokból.
  • Ha kevesebb konzerv ételt fogyasztunk, csökkenthetjük a BPA-nak való kitettséget. Ez a kockázatos vegyület azonban megtalálható az uzsonnás dobozokban, az ivópalackokban és a csapvízben is.
  • Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszereznünk, válasszunk inkább fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üvegedényben lévő konzerveket.
  • Paradicsom és kókusztej esetében a dobozos változatokat ajánljuk inkább.
  • Élelmiszer vagy ital tárolásához válasszunk üveget vagy rozsdamentes acélt. A biszfenol A-t a polikarbonát (PC) műanyag előállításához használják. Ebből az anyagból edények, ivópalackok és konyhai kiegészítők is készülhetnek. Keressük inkább a BPA-mentes alternatívákat, melyek polietilénből (PE), polipropilénből (PP), üvegből vagy rozsdamentes acélból készültek.
  • Keressük a “biszfenol-mentes” feliratot. A BPA-mentes/BPA-free felirat vagy logó nem elég, az így jelölt műanyag könnyedén tartalmazhat más biszfenolokat, például biszfenol F-et, amelynek hasonló az egészségügyi kockázata, mint a BPA-nak. Többek között erről is írtunk már előző cikkünkben.
  • Óvatosan a kézműves gyantával. Aki epoxi alapú szintetikus gyantákkal barkácsol, ne készítsen játékokat vagy bármi olyat, ami élelmiszerrel érintkezik. Barkácsolás közben javasoljuk védőkesztyű és arcmaszk viselését.

Nem elég, ha a BPA-ra figyelünk

539
Segítettünk, hogy képben legyél a termékekben lévő vegyi anyagok hatásával kapcsolatban?
toxfree szavazás játékok

Köszönjük az idődet, válaszoddal sokat segítettél!

372
Segítettünk, hogy kevesebb káros vegyi anyag legyen az életedben?
toxfree szavazás 2

Köszönjük az idődet, válaszoddal sokat segítettél!


EU LIFE logoEM logoToxFree Life logoToxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás