A kérdőívről

Állok egy hipermarketben, előttem nagyjából 15 méter szélességben több emeletnyi polcon tojások. Küldetés: bio vagy szabadtartásból származó tojást találni. A hatalmas kínálatban azt gondolnánk, hogy a siker pár pillanat alatt elérhető, de sajnos egyre paprikásabb hangulatban nyitom ki a bizalomgerjesztő dobozokat, mert kivétel nélkül 3-as kódú, azaz ketreces tartásból származó tojások vannak bennük. Mivel évtizedek óta kedvelt elfoglaltságom a reklámelemzés, a vásárlói viselkedések pszichológiájával pedig egy ideje mélyrehatóbban is elkezdtem foglalkozni, adott, hogy ebből átfogó cikk szülessen.

A kérdőív elkészítése előtt több mint 30, kiskereskedelmi forgalomban lévő tojás csomagolását vettem górcső alá, majd kiválasztottam 9 terméket, amelyekkel a legnépszerűbb szuper- és hipermarketekben találkozhatunk. A válogatásban szerepeltek ketreces, alternatív, szabad és ökológiai tartásból származó tojások, a termékekről csak fotót közöltem, háttérinformációkat és árat nem.

Arra vártuk a választ, mi a benyomása a kitöltőnek a kép alapján a termékről, a doboz alapján szimpatikus-e, és hogy milyen tartásból származhat az adott tojás.

Kifejezetten kértük a válaszadókat, hogy ne gondolkodjanak túl sokat, mivel vásárlási döntéseinket is gyakran a másodperc töredéke alatt hozzuk meg. A vásárlói döntéseket is vizsgáló viselkedési közgazdaságtanról és a megfigyelésekről ebben a cikkben írtam bővebben. 

Ha játékból kitöltenéd a kérdőívet: ITT MEGTALÁLOD!

Néhány nap és ősgabona liszteket vehetünk a Lidl boltokban

Kik válaszoltak?

Noha nem reprezentatív kutatást terveztünk, csupán ízelítőt mutatni a sokféleségünkből, a kérdőívet két hét alatt közel kétszázan töltöttétek ki az ország minden részéről. A 194 kitöltő

• közel fele a fővárosban él
• 73%-a legalább kéthetente, de 40%-a hetente vagy annál is gyakrabban vásárol tojást
• 74%-a állítása szerint ismeri a tojásokon szereplő kód állattartásra és származásra vonatkozó jelentését
• A kitöltők 90%-a hűtőben vagy hűvös kamrában tárolja a tojásokat
• 66% nem mossa meg a tojást használat előtt

Mit tartunk szem előtt, amikor tojásra van szükségünk?

1. Jó tartási körülmények: a válaszadók közül legtöbben a bio vagy szabadtartás kódját keresik, kompromisszum a mélyalmos tartás, emellett sokan kiemelték, hogy piacon, bevált árustól szerzik be a jelölésmentes, “kapirgálós tyúktól” származó tojást;
2. Hazai: hangsúlyosan a közeli, helyi, magyar tojások a legkeresettebbek;
3. Ár: konkrét optimális darabárat senki sem említett, de az arányos árszabást és gazdaságosságot nagyon sokan kiemelték;
4. Méret: akik az árat nevezték meg fő szempontnak, azok többségében a méretet is fontosnak tartják;
5. Frissesség: a távoli lejárati idő szintén sokaknak számít;
6. Sértetlen héj: többen megjegyezték a sértetlenség ellenőrzését;
7. Csomagolás: alig volt olyan válaszadó, aki a csomagolás elkerülését említette, vagy a papír csomagolást kihangsúlyozta volna. (Erre később visszatérünk a környezettudatosság kapcsán.)

Mi fán terem? Zeller

A zöld és a sárga dominál

A dobozokon két szín hangsúlyozása látszik a leggyakoribbnak: a zöldé és a sárgáé. A napsárga tojást – városi legenda miatt – összekapcsolhatjuk a jóltápláltsággal, ezért sokszor a takarmányon keresztül adalékanyagokkal, mesterséges színezékekkel manipulálják a tojások színét. A dobozok sárgításának hatása ezért kettős lehet: a válaszadók többsége nem tartotta szimpatikusnak a kukoricával illusztrált (Farm Extra sárga) vagy rikítóan sárga dobozokat (Aranykorona extra sárga, Friss extra sárga Spar), ugyanis tisztában vannak a sárgítás lehetséges mesterséges módszereivel. 

A másik eset,

amikor visszaélnek ezekkel a színkeltette asszociációkkal, az maga a klasszikus zöldrefestés.

A kérdőívben szereplő, ökológiai minősítéssel nem rendelkező, de zöld színekkel játszó tojást (Spar Vital) a kitöltők fele nem is tartotta szimpatikusnak. Sőt, már annyira gyanakvóak vagyunk, hogy a másik, egyébként láthatóan BIO minősítéssel rendelkező tojásról (Auchan) a kitöltők 34,5% arra szavazott, hogy nem ökológiai tartásból származik. 

Prémium, egészséges és társaik – bűvös szavak, jelentés nélkül

A termékek hemzsegnek a csábító divatszavaktól, mint prémium, különleges, egészséges, tápanyagdús, vital, nívó stb. Ám kevés mögött áll ellenőrizhető, sztenderdeken alapuló és garanciát biztosító tanúsítvány. A Magyar Élelmiszerkönyv egyre több esetben fogalmazza meg egy adott termékcsoportra vonatkozó, pontos elvásárait, azonban míg nincs irányadó kritérium, addig vásárlóként magunkra maradunk a bölcs mérlegeléssel, ha elénk kerül egy-egy hangzatos kifejezés.

A friss kifejezés tojáscsomagoláson történő használata például az Európai Közösség Bizottságának vonatkozó rendeletében van meghatározva, melyből kiderül, hogy

minden tojás, amit kiskereskedelmi forgalomban beszerezhetünk alapból friss kell hogy legyen,  ugyanis az “A” osztály ezt is magába foglalja.

Mivel az egységes minőségmegőrzési időt a rendelet a tojásrakástól számított 28 napban állapítja meg,  nem képvisel a többitől magasabb minőséget egy tojás pusztán a friss szó kiemelt feltüntetésével. A frissesség meghatározásában a kötelező minőségmegőrzési dátum segíthet. 

Extrafriss vagy extra tojásnak (“E” osztály) az számít, ami a tojásrakástól számított 9 napon belül kerül forgalomba/eladásra, és ez a minőségi jelölés csak a határnapig használható. Tehát ha vásárlóként az EXTRA sárga felirattal úgy találkozunk, hogy abból az extra kifejezés hangsúlyos (mint az Aranykorona dobozán), ne zavarjon meg minket, nem extra tojáshoz van szerencsénk. 

Ha tápéréktáblázattal vagy vitamin-, ásványianyag-megjelöléssel találkozunk, érdemes először ellenőrizni egy átlagos tojás belértékét, ugyanis a hivatalos adatok és számok megbízhatóságot és egészségességet kölcsönözhetnek egy terméknek akkor is, ha nem látunk a feltüntetett információk mögé. A kérdőívet kitöltők között nagyon sokan kételyüket és aggodalmukat fejezték ki az extra sárga szín és a vitamintartalom nem feltüntetett eredete miatt.

Nem szeretjük a műanyag csomagolást

Noha az első kérdésre adott válaszok között alig volt olyan kitöltő, aki a környezetbarát csomagolást hangsúlyozta volna, a műanyag csomagolású Gyermelyi tojások messze a legrosszabb eredményt hozták. A kitöltők 82%-a nem tartotta szimpatikusnak a terméket a csomagolás alapján, és a legtöbben a műanyagot hozták fel ellenérvnek.

A jelölések hátterében

A kitöltők 94%-a élőben intézi a tojásvásárlást, ami a kutatás tapasztalata alapján érthető is, ugyanis

nem minden online kereskedés osztja meg a legfontosabb információkat. A ketreces tartásra néhol csak a menüből lehet következtetni, sőt, előfordul, hogy sehol nincs feltüntetve.

Ha élőben vásárolunk, a tojásokon látható jelölésekkel mindenképp érdemes tisztában lennünk.

Mit jelentenek a tojásokon található jelzések?

Ketreces, mélyalmos vagy szabad

A válaszolók többsége tisztában van a tartási körülmények közötti általános eltérésekkel, ám sokan fejezték ki aggodalmukat azok hitelességére vonatkozóan.

Hiába a kampány, egyre népszerűbb a kapirgálós tojás, és nem ok nélkül

Mivel korábbi cikkünk részletesen foglalkozott a fenntarthatósági kérdések többarcúságával, azokra nem térünk ki, csupán emlékeztetőül összegezzük a tartásmódok közötti, hivatalosan elvárt és ellenőrzött különbségeket.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet (továbbiakban Rendelet) 5. § (1) kimondja, hogy “Az állat fajtájának megfelelő mozgásszabadságát nem szabad oly módon korlátozni, hogy az az állatnak szükségtelen szenvedést vagy sérülést okozzon.”, azonban ez a megállapítás nem a szubjektív jóérzésre és aktuális megfigyelésekre támaszkodik, hanem az EU-s minimumfeltételek betartására.

A legalacsonyabb szintű állatjólléti elvárásoknak a ketreces tojótyúkok életmódja felel meg (3-as kódjelzés), melyet egyre kevésbé támogatnak a vásárlók és a döntéshozók is. Az ún. feljavított ketreces tartásban egy tojótyúkra bruttó 750 cm2 ketrecterület van számolva, ami hasznos területét tekintve (600 cm2) el sem éri egy A4-es papírlap méretét. Természetesen az élettér kötelező elemei közé tartozik a legalább 15 centis ülőrúd, valamint az etető- és itatóvályú, továbbá a fészek és a karomkoptató is.

Az alternatív tartásmód (2-es kód) szándéka, hogy nagyobb teret és szabadabb mozgást biztosítson a tyúkoknak, mely négyzetméterenként maximum 9 tojót jelent. E kategórián belül vannak többszintes és egyszintes rendszerek is, melyek egyik népszerű megoldása a mélyalmos tartás. A mélyalmos tartás meghatározó eleme az alommal borított padló, melyen – mégha nagy létszámban is, de – kapirgálhatnak, porfürdőzhetnek a tyúkok.

A Rendelet a szabadtartás (1-es kód) esetén előírja olyan terület biztosítását, ahol a szélsőséges időjárástól, természetes ellenségeiktől és egészségükre ártalmas hatások elől védelmet találnak, azonban nem pontosítja a szabadtartás feltételeit. A NÉBIH oldaláról tájékozódva ezzel a definícióval találkozhatunk: “A tyúkok napközben folyamatosan a szabadban mozoghatnak és a szabadtéri kifutójukat nagyrészt növényzetnek kell borítania, így körülbelül a szükségleteik szerint élhetnek.” 

A 0 kódot viselő, ökológiai, azaz BIO minősítéssel rendelkező tojások előállítása kapcsán még a teljes élettér és a takarmányok GMO-mentességét is előírja az EU. Az ökológiai tartáshoz a takarmányozáson és állatjólléti szempontokon felül komoly rendszerszemléleti elvárások is társulnak. A termelőnek, tenyésztőnek körkörös, egymásra ható, a környezetet tisztelő gazdaságot kell kiépítenie:

“Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket.” (A Tanács 834/2007/EK rendelete ( 2007. június 28. ) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről)

Ez a zöld címke tehát nem marketingeszköz, hanem komoly minőségellenőrzési eljárás eredménye.

EU Organic

Melyik tojásdoboz mit sugall?

És akkor lássuk a konkrét termékeket, hogy melyikről mit gondoltok. A válaszadók 9 féle tojásdoboz fotója láttán osztották meg első benyomásaikat velünk:

1. FARM TOJÁS EXTRA SÁRGA FARM TOJÁS M (Farm Tojás Kft.)

Megjegyzések: “Nem tudni, hogy mitől extra sárga a tojás. A doboz színe is túlságosan ezt hangsúlyozza. A kukorica csak illusztráció?” “Nem látható a tartásmód, amit inkább hangsúlyozni szoktak, ezért gyanús, hogy ketreces.” “Nincs rajta magyar termék címke, bizonytalan első ránézésre az eredet.” “A farm szó a többértelműsége miatt téves, szabadtartásra utaló asszociációkat is elindíthat.”

(Kép és információk forrás itt.)

2. SPAR VITAL FRISS TOJÁS (SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.)

Megjegyzések: “Nem tudható a tartás, de a zöld hatás erős, bio körülményeket sugall.” “A tápérték-információk csak erre a tojásra vonatkoznak? Mi a hátterük?” “A vital kifejezés nem érthető. Egészségesebbnek tűnik a többinél, de nincs részletes indoklás.” “A számok és adatok elterelik a figyelmet a fontosabb információkról.”

(Kép és információk forrása itt. A  terméket az adatgyűjtés óta eltávolították a Spar weboldaláról.)

3. FARM TOJÁS FARM PRÉMIUM TOJÁS M (Farm Tojás Kft.)

Megjegyzések: “A csomagolás a tojás származását hangsúlyozza, a tartásmódot nem közli.” “Nem ismerni a prémium kifejezés mögött a minőségelvárásokat.” “A farm szó a többértelműsége miatt téves, szabadtartásra utaló asszociációkat is elindíthat. “A nemzeti jelképek túlzott használata erős ellenérzést kelt sokakban.”

(Kép és információk forrás itt.)

4. FUCHS MÉLYALMOS EXTRA SÁRGA TOJÁS L (Fuchs Tojás Kft.)

Megjegyzések: “A róka szereplése csak akkor értelmezhető, ha a cégnév látható, és a német der Fuchs jelentését ismerjük. Ennek hiányában sokak számára visszatetsző.” Az állatbarát kifejezés hangsúlyozását mélyalmos tartás esetében a válaszadók közül sokan túlzónak érezték. Nem egyértelmű, hogy a gyógynövényektől származik-e az extra sárga szín.

(Kép és információk forrása itt.)

5. NAGY MÉRETŰ EXTRA SÁRGA FRISS TOJÁS (Aranykorona Zrt.)

Megjegyzések: “Nem tudni, hogy mitől extra sárga a tojás. A doboz színe is túlságosan ezt hangsúlyozza.”, A szabadon kapirgáló tyúkok azt a látszatot keltik, mintha szabadtartású tyúkoktól származó tojás lenne. “A tápérték-információk csak erre a tojásra vonatkoznak? Mi a hátterük?” “A számok és adatok elterelik a figyelmet a fontosabb információkról.”

(Kép és információk forrás itt.)

6. GOLDLAND Extra sárga tojás /Aldi/ (Goldland Kft.)

Megjegyzések: “Nem tudni, hogy mitől extra sárga a tojás.”, “A szabadon kapirgáló tyúkok azt a látszatot keltik, mintha szabadtartású tyúkoktól származó tojás lenne, míg a felirat a mélyalmost hirdeti.”

(Kép és információk forrása itt.)

7. AUCHAN NÍVÓ BIO 6 db TOJÁS M-L (Auchan Magyarország Kft.)

Megjegyzések: A sok rossz tapasztalat miatt sok vásárló úgy érzi, hogy a hiteles címkék sem jelentenek garanciát a minőségre. A magas minőséget hirdető jelzésekkel nincs összhangban a doboz egyszerűsége.

+ Információ: Ez volt a kérdőívet kitöltők kedvence.

(Kép és információk forrása itt.)

8. GYERMELYI FRISS TOJÁS M (Gyermelyi Zrt.)

Megjegyzések: A műanyag csomagolás a kitöltők többségéből hangos ellenérzést váltott ki. A csomagolás nem közöl semmilyen információt a tartásmódról. Plusz infó: ez volt a kérdőívet kitöltőknek legkevésbé szimpatikus termék.

(Kép és információk forrás itt.)

9. FRISS EXTRA SÁRGA TOJÁS M (Negotiator Kft.)

Megjegyzések: “Nem tudni, hogy mitől extra sárga a tojás. A doboz színe is túlságosan ezt hangsúlyozza.” “A szabadon kapirgáló tyúkok azt a látszatot keltik, mintha szabadtartású tyúkoktól származó tojás lenne.” “A túl sok információ a lényegről veszi el a figyelmet.”

(Kép és információk forrás itt.)

Tippek tojásvásárláshoz vásárlóktól

1. Ismerjük a méretet! A szabványméretekhez kötelező súly is társul, melyet könnyedén ellenőrizhetünk a zöldséges részlegen. Mivel pár gramm különbség már méreteltérésnek számíthat, mely jelentős árkülönbséghez is vezethet, praktikus, ha méret alapján felismerjük az S-L közötti különbségeket.
2. A piac nem garancia! Sajnos ahogy a zöldségek és gyümölcsök tekintetében is igaz, egy piac területe még nem garancia a háztáji, kistermelői forrásra. Érdemes megkérdezni az eladót vásárlás előtt, hogy milyen tartásból származik a tojás, valamint mikori tojásrakásból származik. Ne feledjük, hogy legtöbb esetben se a termelőknek, se a nagybaniról érkező kereskedőnek nincs saját tojásdoboza, tehát az ott kapott, újrahasznosított tárolókon szereplő információk nem (feltétlenül) fedik a valóságot.
3. Ahány kistermelő, annyi szokás. Ha mindenképp helyi kistermelőtől szereznénk be a tojásokat, ajánlások útján jussunk el a gazdáig. Többen beszámoltak már csalódásról, mely akkor érte őket, amikor kitudódtak a tartási körülmények részletei. Attól még, hogy nem ipari léptékű egy állatartás, lehet rossz.
4. Ne a dobozon látható kép alapján döntsünk! Vásárlásnál ne a kép színét nézzük, inkább a minősítéseket ellenőrizzük! A pénzünk szavazat – támogassunk vele etikus vállalkozásokat!

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Ez a tartalom a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával, az Európai Unió  #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társfinanszírozásában készült.