Mi fán terem? Görögdinnye

A természetes és mesés vizes palack

A görögdinnye őse ma is megterem vadon az afrikai Kalahári-sivatagban. Magas pektintartalma miatt Zimbabwe területén ma is felhasználják lekvárkészítéshez. Legfontosabb erénye azonban a rendkívül magas víztartalom: Afrika egyes vízhiányos részein kifejezetten vízforrásként termesztik.

Feljegyzések szerint egy menekülésben levő katona csak görögdinnyéhez jutott hozzá és másfél hónapig életben maradt. Ez a történet hasonlít a vietnami legendához, amelyben egy hat hónapig száműzetésben levő herceg számára egy madár a csőréből ejt ki egy görögdinnyemagot. A gondozott növény termést hozott, így a herceg túlélte a veszélyes időszakot.

Az egyiptomi sírkamrákban talált görögdinnyemag-leletek nyomán a tudósok arra következtetnek, hogy a növényt már a fáraók korában is termesztették.

Az Egyiptomi Birodalom idején a görögdinnyét Kínában termesztették, ahova valószínűleg kereskedelmi útvonalakon jutott el, mivel Ázsiában vadon nem él meg. Hamar népszerű lett Kis-Ázsiában, Oroszországban és a Közel-Kelet melegebb országaiban is. Európába a mórok közvetítésével került a XIII. században.

A XVI.-XVII. századi Európában már sokféle fajtát termesztettek. Volt sárga, fehér és piros belű; foltos magvú; fehér, piros, barna, zöld és fekete magvú.

Egészségünkre!

Bár tömegének 92%-a szöveti víz, a fennmaradó 8% összetétele az egyik legegészségesebb gyümölccsé teszi a görögdinnyét. Sok benne az A-, B1-, B6- és C-vitamin.

Antioxidáns vegyületei a béta-karotin és a likopin. Ezek mennyisége a szobahőmérsékleten történő tárolással egyenes arányban nő. A béta-karotin védi a sejteket a káros mutációktól. A likopin csökkenti a prosztatarák kialakulásának esélyét, enyhíti az ízületi gyulladásos, reumatikus tüneteket.

Fogyasztása hatékonyan előz meg egyes szívbetegségeket, az asztma tüneteit.

A görögdinnyében jelentős mennyiségben fordulnak elő a következő ásványi anyagok: kálium, magnézium, vas, fluor, szelén.

Tudtad?

• A középkori utazók vízforrásként cipelték magukkal.
• Botanikai értelemben a termése zöldségnek tekintendő.
• A kocka alakúra formázott dinnyéket speciális edényben termesztik. Növekedés során a dinnye felveszi az edény alakját. A speciális figyelmet igénylő termesztés miatt a kockadinnyék ára legalább duplája a hagyományosénak.
• Jelenleg több mint 1200 fajta van termesztésben.
• Ha vendégségbe megyünk Kínában és Japánban, illendő dolog görögdinnyét vinni a házigazdának.

 

Hogyan vásároljuk és tároljuk?

A frissen szedett dinnye méretéhez képest nagy, a héj kissé fényes, a kocsány még nem száradt el.

A görögdinnye alján látható világos, sárgás folt azt jelenti: a dinnye a termőföldön, az indán érett be.

A félbevágott dinnyén nézzük meg a magokat: legyenek sötétek, foltmentesek.

Hűtőszekrényben tároljuk. Csomagoljuk be, különben könnyen átveszi más ételek illatát.

 

Szokásos és különleges felhasználási ötletek

A görögdinnye felkockázott húsa gyakran kerül gyümölcssalátába. Sőt, magából a dinnyéből is készíthetünk egy éles késsel és némi kézügyességgel gyümölcsös kosarat.

Kóstoljuk meg sós, pl. feta sajtos salátában.

A szeletekre vágott húst keményítővel készült könnyű palacsintatésztában kisüthetjük.

A magvak nyersen is ehetőek, de meg is pörkölhetjük, mint a tökmagot.

Héját lekvárkészítéshez használhatjuk.

Az apró, már be nem érő termésekből savanyúságot készíthetünk.

Receptek

Görögdinnye leves  (hűsítő, sós leves 6 személyre)

• 1 Ek olaj
• 1 vöröshagyma, felkarikázva
• 250 g cékla, kockára vágva
• 1 l víz (zöldségleves alaplé)
• só
• egy fél görögdinnye, kockára vágva

Olajon dinszteljük meg a hagymát. Adjuk hozzá a céklát. Kis lángon, sűrű kevergetés közben adagoljuk bele a vizet, sózzuk ízlés szerint és főzzük puhára.

Tegyünk félre néhány cékladarabot. Adjuk a leveshez a dinnyét, és merülő mixerrel pürésítsük durvára. Tegyük vissza a félretett céklát.

Tálalás előtt legalább 4 órán át pihentessük. Mentalevelekkel díszítve tálaljuk.

Lilahagymás dinnyesaláta  (friss ízű nyári saláta)

• 1 kisebb hagyma
• 150 g málna
• 2 Ek málnaecet
• 2 tk méz
• 2 Ek olívaolaj
• 2 lilahagyma
• 1 csokor rukkola
• 1/3 görögdinnye
• só, petrezselyemlevél

Keverőtálban készítsük el a mártást és keverjük bele a hosszúkás szeletekre vágott zöldségeket. Rövid pihentetés után tálalhatjuk.

A görögdinnye házi termesztése

A görögdinnye meleg, napsütéses helyet igényel. Az árnyékot nem viseli el. Fagyérzékeny, ezért májusban vessük illetve palántázzuk.

Kedveli a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajt, de a komposzttal feljavított laza homokon is megterem. Viszonylag jól tűri a szárazságot, legfeljebb komoly aszály esetén kell öntözni.

Nagy helyigénye van, legalább egy-másfél négyzetméteres területet számítsuk egy bokorra. Ha kiválasztottuk a területet, tél végén dolgozzunk be lebomlott komposztot vagy érett trágyát a leendő dinnyeföldbe.

Palántázás előtt ismét ássuk fel, és mulcsozzuk a talajt. A mulcsozás megőrzi a nedvességet, visszaszorítja a gyomokat, folyamatos bomlásával újabb tápanyagokat juttat a gyökerekhez.

A szedés időpontja akkor jött el, amikor az alsó fehér folt krémes, sárga színű lett.

Nedves nyarakon, különösen hűvös éjszakák esetén a leveleit könnyen megtámadják a gombás betegségek (lisztharmat; illetve a didimellás és kolletotrichumos levélbetegség). Megelőzésként ne telepítsük önmaga és más kabakosok (tökfélék) után.

Állati kártevők közül a levéltetvekre lehet számítani, amelyek természetes ellenségei könnyen megtalálják élőhelyüket a változatosan kialakított, gyógynövényekkel és bokrokkal tűzdelt kertben.

Kép [cc] sonnentau