Ősidők petrezselyme

Eredeti termőhelyei sziklás területek lehettek, mivel latin neve (Petroselium crispum) a görög „petro” (kő) szóra utal. Őshonos Dél-Európában, Szardínia szigetén, a Földközi-tenger partján egészen a mai Törökország és Algéria területéig.

A görög legendák szerint Archemorus kiserkent véréből nőtt az első petrezselyem, amikor a hőst kígyók támadták meg. A görögök nagyra tartották: a sportversenyek győzteseit petrezselyemfüzérrel koronázták, a sírokat petrezselyemkoszorúval díszítették. A halottak emlékéhez méltó növényt étkezési célokra nem tálalták fel. Ezt még inkább megérthetjük, ha figyelembe vesszük Archemorus nevét, ami annyit tesz „a halál előfutára”. Kertjeiket viszont gyakran szegték petrezselyemmel – feltehetően mágikus okokból.

S bár a rómaiak bőségesen fogyasztották lakomákon leheletük illatosítására, a petrezselyem halállal való összekapcsolódását tovább növelte a szokás, hogy a tetemeket is petrezselyemmel hintették be. Innen a ritka szólás: „petrezselyemre szorul”, aminek jelentése: „ez az ember olyan rossz bőrben van, hogy hamarosan meghal”.

A középkorban a balhiedelmek továbbéltek. Köztudomású, hogy a petrezselyemmagok igen lassan csíráznak. Eleink ezt annak tudták be, hogy a mag ezidő alatt hétszer is megjárja a pokol és a föld közötti utat. Emiatt a babonás gazdák sokáig tartózkodtak termesztésétől.

Manapság Európa-szerte elsősorban fűszernövényként kedveljük.

Élettani hatásai

A petrezselyem magas vitamin- (A, C, E), illóolaj-, ásványi anyag- (vas), illetve karotin-tartalma miatt különösen télen fontos, mert erősíti az immunrendszerünket, fokozza szervezetünk védekezőképességét.

Erős vizelethajtó, serkenti a vese működését. Káliumtartalma révén segíti a májműködést, tisztítja az emésztőrendszert, étvágyjavító. Ezen kívül lúgosító hatású, vérképző, illóolajai pedig csökkentik a gyulladásokat, erősítik a szívizomzatot és összehúzzák a simaizomzatot. Utóbbi tulajdonsága miatt várandós anyák csak módjával fogyaszthatják.

A nyers gyökér serkenti a mellékvesék és a pajzsmirigy működését, a levelek tompítják az előzőleg elfogyasztott étel szájban kialakuló szagát (pl. hagymás ételek után), összezúzott levele pedig fülcseppként adagolva fülbántalmakra, pakolásként leégett bőrre adható.

A sokféle petrezselyem

Két változata van: a megvastagodott gyökerű gyökérpetrezselyem, amelynek leveleit is fogyasztjuk, és a metélőpetrezselyem, amelynek gyökere vékony, szerteágazó. Ennek levélzete folyton nő, folyamatosan szedhető. Levélzet alapján lehet fodros és simalevelű – utóbbinak magasabb az illóolaj-tartalma.

A piacon és otthon

• Ne vásároljunk hervatag vagy foltos levelű petrezselymet.
• Keressünk erőteljes, élénk levélzetet, repedésmentes, egyszínű gyökereket.
• Fénytől védett helyen tároljuk.
• A levágott leveleket lehetőleg ne mossuk meg, ha erre mégis szükség lenne, az eltarthatóság érdekében itassuk le a nedvességet.
• A levélzet könnyen lefagyasztható, eltehető télre.

Hogyan használjuk fel?

• Gyökere húsos vagy húsmentes zöldséglevesekhez, gabonaételekhez egyaránt illik.
• Levele főzelékek, levesek, szárnyas, hal- és vadételek, kásák üdítő kiegészítője.
• Salátákba, tojás mellé is kiváló.
• A petrezselymes újburgonya a magyar konyhában fogalommá vált.
• A zöldet célszerű a főzés vége felé adni az ételhez. Ily módon ízanyagai és vitamintartalma megmarad, oxálsavtartalma pedig inaktív formában marad.
• Használhatjuk egyes húsok szagának eltüntetésére: tegyük a vadas szagú szárnyas belsejébe, vagy dörzsöljük be a levelekkel sütés előtt, hogy semlegesítődjenek a nemkívánatos illatok.

Receptek

Petrezselymes sajtsaláta

200g puha sajt (apróra vágva), 15 cm póréhagyma (felkarikázva), 2 alma (felkockázva), 1 nagy csokor petrezselyemzöld (mindenestől feldarabolva)
Öntethez: 3 Ek olíva- (vagy hidegen sajtolt napraforgó-) olaj, 4 dl joghurt (esetleg tejföl)

Szóráshoz: mustármag vagy más aprómag (pl. szezám)

Mindent összekeverünk egy nagy tálban. Leöntjük az öntettel. A pirított magokkal megszórva, kenyérrel tálaljuk.

Petrezselyemleves

1 Ek vaj, 1 nagy hagyma (finomra vágva), 2 zellerszár (felkarikázva), 100g friss petrezselyemlevél (összedarabolva), 2 Ek liszt, 900ml zöldség-alaplé (víz), só, borsikafű

Melegítsünk vajat egy lábosban, dinszteljük pár percig a zöldségeket, majd adjuk hozzá a lisztet. Két perc kavargatás után öntsük fel az alaplével, 20 perc alatt főzzük puhára, ízesítsük, majd turmixoljuk le. Ismét forraljuk fel, majd a megmaradt ép levélkékkel díszítve tálaljuk.

Termesztési tanácsok

A petrezselyem jó vízáteresztő képességű, tápanyagban közepesen gazdag talajt kedvel. Szépen nő homoktalajokon is.

Az előző évben a talajba kevert komposzt tökéletesen megfelel a tápanyagellátás céljaira.

A veteményesben legjobb, ha szegélynövényként vetjük, de kedveli még a retek, a paradicsom és a hagyma szomszédságát. Önmaga után 4 évig ugyanabba a sorba nem vethető.

Tekintve hidegtűrését, a petrezselyem a legkorábban (megfelelő időjárás esetén akár február végén) vethető kiskerti növényeink egyike. A gyommentes, simára egyengetett vetőterület és a kicsiny növények megjelenéséig tartó igen gyakori, kis adagokkal végzett öntözés a termesztés legfontosabb feladata.

A már kikelt növényeket az állomány sűrűségének elkerülése miatt ritkíthatjuk.

Legfontosabb betegsége a fehéres bevonatot okozó lisztharmat, mely ellen a naposabb hely kiválasztásával, a pangóvíz elkerülésével és az állomány ritkításával; valamint a fertőzött levelek eltávolításával védekezhetünk.

A gyökéren időnként gubacsokat és szabálytalan elágazásokat figyelhetünk meg: ez a gyökérgubacs-fonalféreg kártétele. Ellene a 4-éves szabály betartásával és a bársonyvirággal (büdöske) való együtt ültetés (vegyes kultúra) segít.

A leveleket nem csak a metélőpetrezselyemről, hanem a simalevelű változatról is folyamatosan szedhetjük. Téli tárolásra az arra megfelelő fajta magját válasszuk.

Kép [cc] donjuanna