| Tudatos Vásárló Kis Réka
Tényleg klímasemlegesek a Rossmann sajátmárkás termékei?
A cégek a Green Deal bejelentése óta bizonygatják törekvéseiket a klímasemleges átállással kapcsolatban. Lépten nyomon újabb és újabb környezetbarát termékekbe botlunk. Sőt, a környezet védelme olyan fontos lett, hogy sok márka zöldre festi magát a kegyeinkért. A Rossmann újabb lépést tett, Climate neutral logóval klímasemleges termékeket találtunk a polcain. Alaposan górcső alá vettük, miben áll ez a klímasemlegesség.
Mit jelent a klímasemlegesség?
Már a 2015-ös Párizsi Megállapodás is lefektette, hogy a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához elengedhetetlen, hogy 2050-re elérjük a karbonsemlegességet. E megállapodásra épült a 2019-ben ismertetett Green Deal, más néven zöld megállapodás is. A klímarendelet értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását az Európai Uniónak 2030-ra 55%-kal kell csökkentenie (hazánknak 45%-kal), míg 2050-re el kell érje a nettó nulla kibocsátást. A rendelet emellett stratégiai céljai közé emelte az emberek egészségének és életminőségének javítását, valamint a természet védelmét is.
Klímasemleges = karbonsemleges?
A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy épp annyi a kibocsátott szén-dioxid, mint a megkötött – azaz a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt – szén-dioxid mennyisége. A szénmegkötés a talaj, az erdők és az óceánok által természetesen is végbe megy, ám ez már régen kevés a globális kibocsátás ellensúlyozásához. A három legnagyobb természetes szénelnyelő évente 9,5 és 11 Gt közötti szén-dioxidot von ki a légkörből. Az éves globális CO2-kibocsátás azonban jóval meghaladja ezt, 2019-ben elérte a 38 Gt-t.
A karbonsemleges állapot eléréséhez nem elegendő a szén megkötését erdőtelepítéssel, netán egy környezetvédő szervezet szponzorálásával fokozni, a cél eléréséhez a működéshez kapcsolódó kibocsátást kell csökkenteni.
A légkörbe került szennyező anyagok arányát nézve egyértelmű, hogy a karbonsemlegesség elérése nélkül aligha teljesíthető a klímasemlegesség. Utóbbiról akkor beszélhetünk, ha nem csak a szén-dioxid kibocsátás és megkötés, de az üvegházhatású gázok kibocsátása esetén is egyensúlyi állapot alakul ki.
Ki és hogyan fogja mindezt megvalósítani?
A jelentések szerint „a változás motorja a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes európai gazdaság kell legyen, melyhez minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, beleértve az ipart, az energiaágazatot, a közlekedést, az élelmiszertermelést, a mezőgazdaságot és az építőipart is.” A klímasemlegesség felé tehát a minket, fogyasztókat kiszolgáló és ellátó cégeknek kell a leghatározottabb lépéseket tennie.
A megállapodás nyomán született fejlesztési terv szerint a gazdaság átállását a „méltányos átállási mechanizmus” (más néven „igazságos átmenet”) elve alapján finanszírozzák. A források elosztásakor kezdetben előnyben részesülnek a szénintenzív ágazatok, régiók, valamint az ezek által foglalkoztatott munkavállalók. Ez egyrészt rámutat, hogy az EU hosszú távon a „szennyező fizet” elvét kívánja érvényesíteni. De egyben arra is, hogy egészségünk és a természet védelme a döntéshozók szerint sokkal inkább „hosszútávú járulékos nyeresége” lehet a gazdaság környezettudatos átalakításának, mintsem elsődleges mozgatórugója. De hogyan használják fel ezeket a forrásokat a cégek?
Nem akaródzik kiiktatni a szennyező tevékenységeket
Az EU 2005 óta a kvóta-kereskedelmi rendszer (ETS) segítségével próbálja ösztönzi az átállást, ám jelen formájában annak kijátszására és nem elég átfogó ahhoz, hogy az 55%-os kibocsátás-csökkentési célt ösztönözze.
Az ezzel kapcsolatos legfőbb aggályok dióhéjban a következők:
- Az ETS csak az európai üvegházgáz-kibocsátás kb. 40%-át fedi le: a légi közlekedést, a nagyobb energiatermelőket és a nehézipart.
- A kvóták 60%-át árverésen értékesítik, amit szabadon megvásárolhatnak azok a cégek, amelyek a profit érdekében többet szennyeznének.
- A szén-dioxid kibocsátás kompenzálható – akár pusztán szponzoráció révén is.
- A kvóták jelenleg kb. 40%-át ingyenesen osztják ki, ami az ún. szénszivárgásnak kitett ipari létesítmények (pl. a vegyipar) igényeit nagyjából lefedi.
A kiskapuk tehát továbbra is nyitva állnak, ami rávilágít az üzleti logikából fakadó érdekellentétekre. Az egyik legaggasztóbb ennek következményei közül az ún. szénszivárgás jelensége. A gazdaság szereplői számára minden változtatás a termelési folyamatban komoly költségvonzattal jár. Így
sok gyártó a „klímasemlegesítés” során egyszerűen kiszervezi az igazán környezetterhelő tevékenységeket olyan országokba, ahol a kibocsátásra vonatkozó szabályozások enyhébbek.
Így a kibocsátás valójában nem csökken, mégsem szerepel az európai egyenletben.
Tényleg nincs mit sepregetni a saját házuk táján?
Más aggályok merülnek fel a károsanyag-kibocsátás kompenzálása esetén. Ezek a vállalatok környezetvédelmi célokat – például erdőtelepítést, vagy óceán(part)ok takarítását – vállalva „semlegesítik” a termelési tevékenységük károkozását. Még rosszabb a vállalat megítélése szemünkben, ha az adott cég a kompenzáció keretében csak a működésétől teljesen független környezetvédelmi projekteket finanszíroz. Ez esetben ugyanis biztosan nem teljesül a klímarendelet stratégiai célkitűzése, mivel a kibocsátás-csökkentés ezen módja egyáltalán nem ösztönzi a vállalat és az adott ágazat technológiai innovációját.
Mi a helyzet itthon?
Vásárlóként meglepő lehet, hogy ez az összetett folyamat a termékcímkékre kerülhet, pedig már a termékeken is szembe jöhet velünk a klímasemlegesség. (Tesztünk szerint a zöldre festés pedig egyenesen tarol a boltokban.) Ilyenek például a két legelterjedtebb drogérialánc polcain: bizonyos dm-termékeken a Pro Climate felirat jelent meg, a Rossmann pedig 2 sajátmárkás termékcsaládján is használja már a Climate neutral címkét. Elmentünk hát egy üzletükbe, hogy megnézzük, kiállja-e a Tudatos Vásárlók zöldre festés próbáját.
Kíváncsiak voltunk, miben áll a klímasemlegességük, és fogyasztóként mennyire egyszerű megtalálni erről az információt. Ezért alaposan szemügyre vettük a két termékcsaládot, és megpróbáltuk felkutatni, mit jelent az állítás.
Környezetbarát termékeket előre!
Örömmel tapasztaltuk, hogy a bejárattól befelé haladva a legtöbb tisztítószer termékkategória esetén a környezetbarát(abb) termékvariánsokkal előbb találkoztunk, mint a kommersz szerekkel. Általában véve sokféle terméken találtunk olyan hiteles, független szerv által tanúsított ökocímké(ke)t, mint az EU Ecolabel, a Blauer Engel, a Vegán, vagy a NaTrue címke.
Használd Te is mobil applikációnkat, segítünk biztonságos tisztítószereket választani
Ugyanez a szemlélet érvényesül a Rossmann applikációjában is, ahol a Vásárolj tudatosan menüpontban a termékeket címkék, illetve termékjellemzők szerint előszűrhetjük. Természetesen a zöldre festett termékek itt is feltűnnek, mégis üdítően hatott, hogy csak az ökocímkés tisztítószerek között kellett ignorálni őket. Érthetetlen, miért nem kapott ez a rengeteg EU-ökocímkés termék egy saját kategóriát az applikáció tudatos vásárlás menüpontja alatt?!
Ez most környezetbarát vagy nem?
A pozitív első benyomás után különösen meglepő volt, hogy a Climate neutral címkével ellátott – majdnem teljes – Isana termékcsalád különféle termékein kizárólag két állítás hivatott a termék klímasemlegességét igazolni: a mikroműanyag mentes formula, és a 100%-ban újrahasznosított csomagolás. Egyedül a vattapamacson találtunk Öko-Test címkét.
Elgondolkodtató, hogy ha már ennyiféle Climate neutral Isana sampon és balzsam van, miért épp szilárdsampon nincs? És hogy lehet klímasemlegesnek nevezni a „százféle” műanyagcsomagolt tusfürdőt – még akkor is ha utántöltő változatban is elérhető –, miközben nincs Isana szappan?
Más a helyzet az Alterra termékcsaládnál, ami legtöbbször a NaTrue, a Vegán, vagy a Öko-Test címkéket is megkapta a hangzatos hármas állítás mellé: tanúsított, vegán, klímasemleges. Sok közülük papírcsomagolt, vagy utántöltő változatban is elérhető.
De mitől klímasemleges a Climate neutral?
A vágyott információt végül a vállalat fenntarthatósági jelentésében találtuk meg az áruház honlapján:
„Klímasemlegesen előállított Rossmann termékeken dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy az adott termék előállítása – a nyersanyagtól kezdve a szállításon keresztül egészen a polcra kerülésig – nem befolyásolja a klímát. Az elkerülhetetlen kibocsátások esetén a Rossmann klímavédelmi projektekbe invesztál cserébe. Ezen termékeink a ClimatePartner „Klímasemleges” jelével vannak ellátva.”
Már a felütés is paradox, hiszen hogy ne befolyásolná a klímát a társadalom mértéktelen túlfogyasztását kiszolgáló tömeggyártás. És az is valószínűsíthető, a ClimatePartner-től könnyen megkaphatja a plecsnit az a cég, aki egyidejűleg megbízza őket a felméréssel, a megoldás szállításával és a minősítéssel is.
Bár az Isana termékcsalád inkább megbukott a teszten, az Alterra és általában a Rossmann jobban vizsgázott a villámlátogatás alkalmával. A boltból kilépve mégis kétségesnek tűnik az ambiciózus klímacél megvalósulása. Mit érnek a – bárhogyis – klímasemleges termékcsaládok, amíg nem szorítják ki a polcokról a többi, klímaváltozásra fittyet hányó márkát?
Válaszd a hiteles környezetbarát termékeket!
Az EU ökocímkét (EU Ecolabel) és országonkénti megfelelőit, például a német Kék Angyal vagy a skandináv Hattyú minősítést azok a termékek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké.
Az ökocímke elnyerésének kritériumait az EU és a tagállamok az iparággal, a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel és a fogyasztói szervezetekkel együttműködve határozzák meg, és négyévente felülvizsgálják, hogy az adott termék megfelel-e az elvárásoknak.
Az EU ökocímke előnye egyrészt abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik. A címkére pályázó termékeket független intézetek értékelik. Ezeknek a termékeknek a használatra való alkalmasságát a gyártók független laborokban vagy egy előre meghatározott módszer szerint saját maguk tesztelik, és az erről szóló dokumentációt be kell nyújtani az ökocímke minősítési eljáráshoz.
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával készült. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles.