A H&M cégcsoport 4801 boltjával a spanyol Inditex (Zara, Stradivarius, Massimo Dutti) után a világ második legnagyobb ruházati kereskedelmi vállalata. Eközben a ruházati óriás termékeit készítő munkások a szegénységi küszöb alatt élnek, annak ellenére, hogy a  cég 2013 novemberében nyilvánosan elkötelezte magát amellett, hogy biztosítani fogják dolgozóiknak a tisztességes élethez szükséges jövedelmet – számol be a Clean Clothes Campaign (CCC) a napokban nyilvánosságra hozott friss kutatása. “A H&M stratégiai beszállítóinál 2018-ra annyit kell fizetni a dolgozóknak, ami elég a tisztességes megélhetéshez. Addigra ez közel 850 ezer ruhaipari munkást fog érinteni” – írták akkor vállalásukban, amely része volt a cég által akkor összeállított Méltányos Bér Stratégiának (Fair Living Wage Strategy).

Gondolhatnánk, hogy jó úton haladnak, hiszen – ahogy tavasszal beszámoltunk róla – a H&M 2017-re vonatkozó Fenntarthatósági Jelentésében elégedett volt éves teljesítményével.

A H&M által vállalt határidő közeledtével a Clean Clothes Campaign-ben részt vevő civil szervezetek utánajártak, valóban javult-e a helyzet. (A CCC olyan európai civil szervezetek hálózata, amely a ruházati- és textilipari munkások helyzetének javításáért küzd világszerte.)  Öt évvel ezelőtt a H&M termékeinek 60%-a a cég ún. arany vagy platina fokozatú stratégiai beszállítóinak gyáraiban készült, ezért ezekbe, pontosabban közülük hatba látogattak el a CCC munkatársai: 2018 márciusa és júniusa között 62 dolgozóval készítettek interjút Bulgáriában, Törökországban, Indiában és Kambodzsában.

A H&M máshogy emlékszik

Meglepő fordulatként a Clean Clothes Campaign riportjának megjelenését beelőzve a H&M a napokban szintén kijött egy közleménnyel, amelyben arról számolnak be, hogy az eltelt öt év alatt nagy lépéseket tettek abban a folyamatban, amely a méltányos bérezéshez vezet. Az eredeti ígéretről, hogy 2018-ra közel 850 ezer ruhaipari dolgozó kap méltányos bért, itt már nem esik szó: “… a H&M-csoport öt éve útjára indított egy stratégiát, elsőt a maga nemében, azzal a vízióval, hogy minden beszállítójánál méltányos bért kell fizetnie a dolgozóknak. Büszkék vagyunk rá, hogy az ehhez vezető úton elértük és el is hagytuk a legelső mérföldkövet.” A H&M eredeti, 2013-ban nyilvánosan tett ígéreteit ma már csak divattal, emberi jogokkal foglalkozó szervezetek oldalán találhatjuk meg.

A CCC a napokban nyilvánosságra hozott eredményei a következőkről számolnak be:

• A megkérdezett munkások egyikének bére sem közelíti meg a tisztességes élethez szükséges minimumot.

• Sokan közülük a szegénységi küszöb alatt élnek.

• A túlórák száma az elmondások szerint gyakran meghaladja a legális maximumot.

• A megkérdezettek gyakran vasárnap is dolgoznak.

• A túlórát a munkáltató nem mindig fizeti ki a törvényben előírt módon.

• Alig akad dolgozó, aki tisztában lenne vele, milyen módon számolja ki a bérét a munkáltatója.

• Az ájulás a vizsgált gyárak nagyrészében nem szokatlan.

• A vizsgált gyárak nagyrészében a munkások nem mernek érdekvédő szervezetbe tömörülni.

A méltányos bér közelébe se kerülnek, senki se

A megkérdezett dolgozók Indiában és Törökországban mintegy harmadát, Kambodzsában kevesebb, mint felét keresik a tisztességes megélhetéshez szükségesnek. (Kambodzsában azért jobb a helyzet, mert az elmúlt két évben, több évnyi harc eredményeképpen, 21%-kal emelkedett a törvény által előírt minimálbér összege.)

A CCC becslése szerint Bulgáriában, a H&M saját skáláján “arany fokozatú beszállítóként” nyilvántartott gyárakban a dolgozók a 10%-át sem keresik annak a pénznek, ami tisztes megélhetést biztosítana a munkásoknak és családjuknak. Kutatásaikból származnak az alábbi idézetek:

A hat vizsgált gyárból háromban a túlóra mennyisége gyakran haladja meg a törvényes maximumot. Az, hogy vasárnap is dolgozniuk kell, mind a négy vizsgált országban gyakori. Bulgáriában a munkások arról számoltak be, hogy túlórázniuk kell, ha meg akarják kapni a törvény által előírt minimálbért.

Az egyik törökországi beszállítónál a megkérdezett munkások arról számoltak be, hogy átlagosan 23 órát túlóráznak hetente, de vannak olyan hetek is, amikor a túlóra eléri 45 órát. (Hogy világosan értsük, ez a rendes munkaidőn túli munka ideje.) Ilyenkor ráadásul nem fizetik ki nekik a jogos túlóradíjat, és az is gyakori, hogy a munkáltató fizetésmegvonással bünteti a dolgozókat – mondták el a megkérdezett munkások a CCC-nek.

Mi a bajunk a divattal? Összeszedtük, milyen hatással van vásárlásod

a környezetre és az emberekre és adunk 4 tipp arra, hogyan vásárolj okosan!

Az ájulás is gyakori

Alacsony fizetés, állandó nyomás, rossz levegő és meleg, alultápláltság, kimerültség – mindemellett nem meglepő, hogy a rosszullét, az ájulás nem ismeretlen a kambodzsai és indiai gyárakban.  Egy indiai munkás, a 40 éves A. egyenesen arról beszélt, hogy belső vérzés miatt kórházba került, miután elájult, és nekiesett az egyik gépnek. A. férjével három gyermeket nevel, az asszony tartja el havi 85 eurós keresetéből az egész családot. Minden nap 4:30-kor kel, 7:30-ra kell a gyárban lennie, amit komolyan is vesz; ha egy percet is késik, egy órányi fizetéslevonással büntetik. Este 7-kor végez a munkájával, de nem ritka, hogy túlórázás miatt még akkor sem engedik haza.

A rendszeres vasárnapi munka azt jelenti, hogy a dolgozóknak egyetlen pihenőnapjuk sem marad. Mivel a ruhaipari munkások zöme nő, ehhez jönnek még otthon a háztartással és gyermekneveléssel járó terhek. A nők egészségi állapotát az is rontja, hogy – a beszámolók szerint Indiában és Kambodzsában – kevesebb tápláló ételt esznek, mint a férfiak.

Nincs megállás, levegő is alig

Mielőtt azt gondolnánk, hogy az  Európai Unióban lényegesen jobb a helyzet, a bulgáriai gyárakban is gyakori, hogy valaki elájul. “Egy munkatársunkat ki is rúgták, miután elájult” – olvasható a CCC riportjában.

A H&M ígéretét a vásárlók fogják számon kérni

A H&M-nek azonnal lépnie kell, hogy megszüntesse a fent leírt botrányos állapotokat – hangsúlyozza Bettina Musiolek, a Clean Clothes Campaign kutatásvezetője. “Üres PR-szövegek helyett átlátható, követhető változásokat akarunk látni a H&M beszállítóinál dolgozó textilipari munkások fizetésében.”

A H&M nem tehet továbbra is úgy, mintha minden jó úton haladna, amíg a munkásokat ilyen mértékben túlóráztatják, és amíg nyomorban élnek. Ezek az eredmények nyilvánvalóan többezer jóérzésű vásárlót fognak elgondolkodtatni, olyan embereket, akiknek fontosak az emberi jogok, a fenntartható termelés és fogyasztás – emeli ki Virginia Lopez, a WeMove.EU munkatársa. A H&M-et célzó globális “Turn Around, H&M!” kampány részeként máris több mint 100 000 aláírás gyűlt össze tisztességes bért és munkakörülményeket követelve a H&M teljes gyártási láncában dolgozók számára.

A petíciót itt lehet aláírni!

Képek: Clean Clothes Campaign/Georgi Sharov

A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium (FV-I-18) támogatásával, a Clean Clothes Campaign kampány keretében készült; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124.