fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Jó és veszélyes naptejek – mennyire biztonságosak az európai napvédők?

Egy friss amerikai fogyasztóvédelmi vizsgálat szerint a naptejek, fényvédő termékek 75%-a nem biztosít kellő védelmet, vagy aggodalomra okot adó összetevőt tartalmaz. Vegyianyag szakértő szerzőnk, Pál János körüljárta, kell-e aggódnunk az eredményeket látva itt Európában a naptejek minősége miatt. Jobban véd-e minket, fogyasztókat az uniós szabályozás? Mire figyeljünk, amikor naptejet veszünk?

Az amerikai  környezet- és fogyasztóvédő szervezet (Environmental Working Group, EWG) idén is közzétette naptej vizsgálatának eredményét. 1850 fényvédő készítményt teszteltek, és azt találták, hogy

  • a készítmények 3/4-e nem biztosít kellő védelmet, vagy aggodalomra okot adó összetevőt tartalmaz,
  • a készítmények UV-A sugarak elleni védelme lényegesen kisebb (fele-negyede), mint amennyi várható lenne a faktorszám alapján.
  • Az UV-B sugarak felelősek a leégés kialakulásáért, márpedig a termékek többsége ez ellen sem nyújtott kellő védelmet.

A faktorszám meghatározásának amerikai szabályozása a leégést közvetlenül kiváltó UV-B elleni védelem nagyságát veszi figyelembe, pedig az UV-A sugarak szintén egészségkárosító hatásúak, hiszen gyorsítják a bőr öregedését, károsítják az immunrendszert és a bőrrák kialakulását is elősegíthetik.

Milyen az uniós szabályozás?

Az európai uniós szabályozás több pontban is lényegesen eltér az amerikaitól. Egyrészt a faktorszám megállapításakor nem csak a leégésért felelős UV-B sugarak elleni védelmet veszik figyelembe. A faktorszám az EU-ban is az UV-B elleni védelem mértékét mutatja, de a termékeknek ennek a védelemnek a harmadát az UV-A sugarak ellen is biztosítaniuk kell. Így a hazai piacon elérhető termékek a káros sugarak szélesebb spektruma ellen nyújtanak védelmet.

Másrészt az uniós fényvédők azért is képesek jobb védelmet biztosítani, mert eltér az UV-védelemért felelős engedélyezett anyagok köre a két régióban. Míg az EU-ban hét olyan vegyület használható, amelynek erős az UV-A elleni védelme is, addig az USA-ban csak két ilyen összetevő – az avobenzon (avobenzone) és a cink-oxid engedélyezett. Az EWG szerint az amerikai hatóság (FDA) tart az új összetevők engedélyezésétől, bár a fogyasztóvédő szervezet szakértői szerint több, az EU-ban évek óta használt anyag biztonságosabb lenne, mint az USA-ban jelenleg használhatók.

Top 4 illóolaj utazáshoz, nyári bajokra

Az amerikai vizsgálatban a problémás készítmények egy része olyan összetevőket tartalmazott, amelyek egészségügyi kockázatot jelentenek. Ilyen anyag például a lehetséges hormonális hatású oxibenzon (oxybenzone). A nem ásványi eredetű fényvédő hatóanyagot tartalmazó termékek 30 százalékában találták meg a több szempontból is problémás oxibenzont.

A felmérésben legjobb eredményt elérő termékek cink-oxidot (zinc oxide) és/vagy titán-dioxidot (titanium dioxide) tartalmaznak. Ezek az összetevők általában kisebb egészségügyi kockázatot jelentenek és emellett jó védelmet biztosítanak nem csak az UV-B, hanem az UV-A sugarak ellen is.

Milyenek az európai naptejek?

2019-ben az Európai Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (BEUC) készített felmérést az uniós fényvédőkről. A vizsgálat szerint a termékek 15 százalékánál gyengébb volt a fényvédelem mértéke, mint a csomagoláson jelölt faktorszám. A legnagyobb eltérés az ISDIN márkanevű fényvédőnél volt, amely az ígért 50+-os faktoraszám helyett csak 15-ös értéket teljesített.

A Tudatos Vásárlóknál legutóbb 2021-ben teszteltünk a hazai piacon elérhető 25 fényvédő terméket. A lista végén szereplő három terméknél a fényvédő faktort meghatározó laboratóriumi mérésünk kisebb értéket mutatott, mint amit a gyártó ígért. Nem volt akkora az eltérés, hogy azt mondjuk, a termékek “elbuktak” a teszten, de azt tanácsoljuk, hogy ezekkel a készítményekkel körültekintőbben, gyakrabban kell kennünk magunkat.

Itt mutatjuk, mely naptejek hol végeztek tesztükben, és azt is, ár-érték arányosan mi lett a legjobb a felnőtteknek és mi a gyerekeknek szánt termékek között.

napozas_legjobb_naptej_teszt

Jobb, ha ezt a 4 összetevőt kerüljük

1. Oxibenzon (oxybenzone)

A fényvédők hatóanyagai közül a leginkább vitatott az oxibenzon. Ez a vegyület könnyen felszívódik a szervezetbe, amerikai felmérések szerint szinte mindannyiunk szervezetében kimutatható, megtalálható a vizeletben, a vérszérumban és az anyatejben is. Amerikai állatkísérletekben a vegyület növelte a pajzsmirigydaganatok kialakulási esélyét. A vegyület bőrt károsító hatásai is ismertek, sőt lehetséges hormonhatású vegyület.

A kockázatok miatt az Unióban 2017-től korlátozták az oxibenzon felhasználásának lehetőségét: a fényvédő termékek legfeljebb 6 százalékos koncentrációban tartalmazhatják. Az EU a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottsága (SCCS) 2021-es vizsgálata szerint azonban

az oxibenzon az engedélyezett 6 százalékos koncentrációban sem biztonságos: a fényvédő krémekben csak 2,2 százalékos koncentráció tekinthető biztonságosnak.

A fényvédelemre használt vegyület egy kellemetlen mellékhatása, hogy a bőrben fényallergiás reakciót okozhat. A vegyület lehetséges rákkeltő hatása szintén aggodalomra ad okot. Az oxibenzon hormonális hatásait mutatja, hogy állatkísérletekben befolyásolja a nemek arányát a növelve a nőnemű egyedek számát az utódok között – írja az SCCS jelentése. Az oxibenzon szervezetben való jelenléte befolyásolhatja a vese működését, sőt a pubertás idejét is befolyásolhatja.

Az oxibenzon nem csak egészségügyi kockázatot jelent, hanem a vízi élővilágot is károsítja. A vegyületnek szerepe van a korallok pusztulásában, de mérgezi a halakat és a tengeri emlősöket is. A káros környezeti hatások miatt 2021-től Hawaii és számos tengeri nyaralóhely – más hatóanyagok mellett – betiltotta az ilyen összetevőt is tartalmazó naptejek használatát területén.

2. Homoszalát (homosalate)

Egy másik igen vitatott fényvédő hatású anyag a homoszalát (homosalate). Ezt a vegyületet is értékelte az SCCS, és az oxibenzonhoz hasonlóan arra jutott, hogy az engedélyezett koncentráció (10 tömegszázalék) nem biztonságos a fogyasztók szempontjából.

Ez a vegyület is felszívódik a bőrön át, szintén kimutatták az anyatejből és itt is felmerült a hormonális hatás lehetősége.

3. Oktinoxát (octinoxate)

A korábban említett fényvédő hatású anyagok mellett problémás vegyületnek tekinthető az oktinoxát (octinoxate) is. Ez az anyag is képes felszívódni a bőrön keresztül (bár az oxibenzonhoz képest kisebb mértékben) és hormonális hatásokkal rendelkezikAz oktinoxát is károsítja a vízi élővilágot, így annak használatát szintén betiltották Hawaiiban és több más trópusi tengeri turistaparadicsomban.

4. Oktokrilén (octokrylene)

Az oktokrilén (octokrylene) is azon vegyületek közé tartozik, amelyekről az EU-s SCCS 2021-ben jelentést készített a lehetséges egészségügyi hatások értékelése érdekben. A szabályozás szerint ez az anyag is 10 százalékos koncentrációban alkalmazható a fényvédőkben, de ez egyes esetekben nem tekinthető biztonságosnak a hivatalos értékelés szerint sem. A zsíroldékony vegyület gyakori használata problémát jelenthet, bőrallergizáló hatása mellett a  hormonrendszer működését is befolyásolhatja. A vegyület gyártása során gyakran található meg benne szennyezőanyagként a kockázatosabb oxibenzon.

A fenti kockázatos összetevők mellett azok a termékek, amelyek a fényvédelmet kémiai módszerekkel biztosítják, gyakrabban tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek irritálják a bőrt, vagy felszívódnak azon keresztül.

Milyet vegyünk?

A fentiek tükrében érdemes olyan 30-50 közötti faktorszámú termékeket választani, amelyek ásványi összetevőkkel, az UV-sugarak elleni fizikai védelemmel biztosítják a fényvédelmet. Ilyenek a cink-oxidot és/vagy titán-dioxidot tartalmazó készítmények – ezek az anyagok mikroméretű darabokban vannak a fényvédő készítményekben megfelelő védőhatást biztosítva. Olyan készítmények is elérhetőek a piacon, amelyekben még jobb UV-védelmet biztosító, kisebb nanorészecskéket használnak.

A kémiai fényvédőket tartalmazó termékeken gyakran olvasható, hogy “azonnal felszívódó”, “gyorsan felszívódó”, “nem zsíros”, “nem képez zsíros réteget az arcbőrön”.

Titán-dioxidos sprayt jobb, ha nem használunk

2021 szeptemberétől hatályos uniós értékelés szerint a nanoméretű titán-dioxid belélegezve rákkeltő hatású lehet. Ez csak a fényvédő spréknél jelent valós kockázatot, a krémek összetevői az EWG vizsgálatok szerint legfeljebb igen kis mértékben képesek átjutni a bőrön. Az amerikai értékeléssel egyezik az EU tudományos biztottságának elemzése, amely szerint még a spray kiszerelésú termékek esetében is csak minimális a kockázat, hiszen a környezetből nagyságrendekkel több nanorészecske kerül a tüdőnkbe.

Az EU mindenesetre néhány éve olyan szabályozást készített elő, amely alapján figyelmeztető jelzéssel kellett volna ellátni a titán-dioxid tartalmú termékeket, pontosabban azokat, amelyek a titán-dioxid folyékony oldatát permet formában szórják –  például festékszóró sprayk vagy akár a pumpás napvédők. A brit és az amerikai kormány támogatását is élvező lobbisták azonban lesöpörték az asztalról a szigorítást: a titán-dioxidra vonatkozó figyelmeztetést továbbra sem kell feltűntetni az ezt permet formájában szóró sprayken.

Mit tehet a fogyasztó? Mivel egy része elszáll a levegőben, a spray amúgy is kevésbé hatékony felviteli módja a krémezésnek, és esetleges titán-dioxid tartalma miatt is kerülendő.

(Az Európai Bizottság 2022 januárjában tiltotta be a titán-dioxid (E171) élelmiszer-adalékanyagként történő használatát, a tilalom 2022 július elején lép életbe.)

Veszélyes gyerekételek – két rákkeltő anyagról szavazott az uniós Parlament

Kép: canva.com


LIFE ITM logoA cikket az Agrárminisztérium KFSF/27/2022 szerződése társfinanszírozta. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok