Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Veszélyes gyerekételek – két rákkeltő anyagról szavazott az uniós Parlament

gyerek eszik veszélyes adalékanyagok

Az Európai Parlament két, élelmiszerekben található veszélyes anyagról szavazott. A titán-dioxidot fehér színezőanyagként használják szinte mindenben, így az élelmiszerekben is. Az akrilamid a magas hőmérsékleten, alacsony nedvességtartalom mellett készült magas szénhidráttartalmú élelmiszerekben, például kekszekben, csipszekben van jelen. Mindkettőnek ismertek egészségkárosító kockázatai.

Ne lehessen titán-dioxid nevű fehérítő élelmiszerekben

A titán-dioxid (E171) fehér színt adó színezőanyagként számtalan terméktípusban van jelen. Használják az élelmiszer- és a kozmetikai ipar mellett a festékgyártásban, a műanyag-előállításban és a papíriparban is. Az anyag részben nanoméretű szemcséit az élelmiszerek közül jellemzően

a gyerekek körében különösen népszerű édesipari termékekben – cukorka, fagylalt, csokoládé, rágógumi – alkalmazzák fehérítő hatása miatt.

Korábban kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a titán-dioxid a gyógyszertechnológiában is alkalmazott segédanyagként a krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén fokozhatja a bélgyulladást. A vegyület a naptejek fontos, UV-védelmet biztosító összetevője is.

A nanovegyületek a megszokott nagyobb mérettartományú anyagoktól eltérően viselkednek szervezetünkben, függetlenül az anyagösszetételtől, emiatt ezen anyagokat tartalmazó termékek csomagolásán fel kell tüntetni jelenlétüket. Német vizsgálatok szerint azonban ez több esetben elmaradt a titán-dioxidot tartalmazó, gyerekeknek szánt termékek esetén.

Az Európai Parlament döntését az Európai Bizottság javaslattétele előzte meg. A Bizottság hagyományosan jobban hajlik a nagyipari érdekcsoportok véleményének figyelembe vételére, így a titán-dioxiddal kapcsolatban sem célzott meg teljes tiltást. Csak azt javasolta, hogy abban az esetben lehessen a vegyületet élelmiszer-adalékként használni, ha abban a nanorészecskék aránya 50 százalék alatti.

Az Európai Parlament (443 igen, 118 nem szavazattal 135 tartózkodás mellett) októberben 8-án elutasította ezt a javaslatot, ehelyett szorgalmazta a titán-dioxid élelmiszer-adalékként való felhasználásának tilalmát. (A Parlament hivatalos állásfoglalása itt érhető el, angolul.) Bár ez a szavazási eredmény nem jelenti a tényleges korlátozást, de egy jelzés a Bizottság és a tagállamok felé, hogy az EP-képviselők szerint szükséges a vegyület felhasználhatóságának megszüntetése, és megnehezítheti, hogy a Bizottság vagy más (a titán-dioxid termelésben érdekelt) tagállamok eljárást indítsanak a fogyasztók biztonsága érdekében hozott korlátozás ellen.

Az Európai Parlament (EP) kifogásában megemlíti, hogy a titán-dioxid a lehetséges rákkeltő anyagok közé tartozik, illetve megfelelő kockázatértékelése nem megoldható az adathiányok és bizonytalanságok miatt. Franciaországban emiatt már 2020 januárjától betiltották az anyagot élelmiszerekben.

A titán-dioxid végleges szabályozását lényegesen befolyásolja majd az a jelentés, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) készít el 2021 márciusáig, ebben összefoglalva a legfrissebb kutatási eredményeket.

Melyik kulacsot vegyem a gyereknek, amelyik biztosan nem káros?

Az, hogy az Európai Parlament a bizottsági javaslatnál szigorúbb állásfoglalást szavazott meg örvendetes irány. A szavazási eredmény beleillik abba a trendbe, miszerint az EP-képviselői lényegesen elhivatottabbak a fenntarthatóság és fogyasztóvédelem kérdésében, mint a tagállamok képviselőiből felálló, a gazdasági szereplők által jobban befolyásolt Európai Bizottság. Ennél a kérdésnél is gyanítható, hogy a bizottsági javaslat a nagyobb gyártók szándéka szerint készült.

Az EP véleményében megfogalmazta azt is, hogy a vegyület betiltására uniós állampolgárok 85 ezer aláírása gyűlt össze. Mivel az adalékanyag csak esztétikai funkciót tölt be, tápértéke, technológiai jelentősége nincs, így használatának betiltása sem okoz jelentős problémát.

Kevesebb akrilamid babaételekben

Az akrilamid a magas hőmérsékleten (120°C felett), alacsony nedvességtartalom mellett történő ételkészítéskor (sütés) keletkezik a magas szénhidráttartalmú termékekben. Ide tartoznak a sült burgonya, kávék, kekszek, kenyerek.

Az akrilamid káros hatásai közül leggyakrabban a lehetséges rákkeltő hatást emelik ki, de neurotoxikus, férfiak termékenységét csökkentő hatása mellett a fejlődést megzavaró tulajdonsága is ismert. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszer szennyezőanyagokkal foglalkozó szakbizottsága (CONTAM Panel) már 2015-ben tudományos véleményt adott ki, amely szerint az élelmiszerekben jelenlévő akrilamid megnövelheti a rák kialakulásának kockázatát a fogyasztók minden korcsoportjában.

Az anyag leginkább a kisgyermekek egészségét veszélyezteti, akik testtömegükhöz viszonyítva nagyobb mennyiséget fogyasztanak a kockázatot jelentő termékekből.

Az Európai Parlament a titán-dioxiddal egyidőben most elvetette a Bizottság javaslatát akrilamid csecsemőknek és gyermekeknek szánt élelmiszerekben engedélyezett mennyiségéről is. (A Parlament hivatalos állásfoglalása itt érhető el, angolul.)

A képviselők túlnyomó többsége szerint (469 igen, 137 nem, 90 tartózkodás mellett) a Bizottság által javasolt határértékek túl megengedőek lennének, az anyag ugyanis kockázatot jelent az egészségre. A bizottsági javaslat a babakekszek esetén a korábbi referenciaértéket (150 μg/kg) nevezte volna ki határértékként, a többi bébiétel esetén pedig a referenciaértéknél (40 μg/kg) magasabb 50 μg/kg koncentrációt javasolt határértéknek.

A szavazás eredményére reagálva a Bizottság arra figyelmeztetett, hogy így elképzelhetetlen bármiféle határérték a bébiételekre és a babakekszekre, hiszen a javasolt koncentrációkat a 2015-2018 közötti élelmiszer-vizsgálatok eredményei alapján határozták meg, és nem tartják elképzelhetőnek a szigorúbb határértékek megállapítását.

Fogyasztóvédelmi szervezetek ezzel szemben az általuk végzett vizsgálatok szerint úgy látják, hogy sokkal alacsonyabb akrilamid-szinteket is biztosítani lehetne az élelmiszerekben. Továbbá feltételezhető, hogy az akrilamid-koncentrációk csökkentése érdekében közel három éve hozott EU-s jogszabályok hatására az elmúlt években csökkent az élelmiszerek akrilamid-tartalma. Ezért

elfogadhatatlan olyan határértéket javasolni, amely még a jelenlegi referenciaértéknél is magasabb.

Az akrilamid egészségügyi kockázatai miatt az Európai Fogyasztóvédő Szövetség (BEUC) – amelynek a Tudatos Vásárlók Egyesülete is tagja – már 2019-ben kérte a határértékek szigorítását az Európai Bizottságtól. A BEUC a mostani nem túl ambiciózus bizottsági javaslat miatt ismét felhívta a döntéshozók figyelmét a szabályozás szigorításának fontosságára.

Akrilamid a házi sütiben, sültkrumpliban is

Érdemes tudni, hogy ez a vegyület nem csak az ipari élelmiszerelőállítás során keletkezik, hanem az otthoni sütés során is, sőt itt – a kevésbé kontrollált körülmények miatt – akár még magasabb koncentrációkban.

A legmagasabb akrilamid-koncentráció a sültburgonyánál (chips) mérhető (a határértékként babakekszekben javasolt érték akár 5-10-szeresében is). Megfelelő alapanyag használatával, sütéstechnológiával azonban mérsékelhető a káros anyag képződése.

Fontos, hogy olyan burgonyafajtát válasszunk, ami „C – sütni való (szétfővő)” besorolású, hiszen ezek elkészítésekor kevesebb akrilamid keletkezésére számíthatunk.

Segítségünkre lehet, hogy a származási ország mellett ezt is kötelező feltüntetnie a kereskedőknek a burgonya csomagolásán.

Az ételek mellett az akrilamid a dohányfüstben is megtalálható, növelve a (passzív) dohányosok kitettségét. A főzéssel készített vagy nyers ételekben nem található meg ez a vegyület.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek