
2022-re fenntartható pamutot ígér a Lidl
2022 végéig 100%-ban fenntartható forrásból szerzi be a pamutot saját márkás termékeihez – tűzte ki célul a Lidl. Ennek eléréséhez fontos lépés a Cotton made in Africa minősítő kezdeményezéssel való partnerkapcsolat. Örülünk a vállalásnak, fontos, hogy a gyapottermesztésben dolgozók végre tisztességes megélhetést biztosító bérhez jussanak.
A Cotton made in Africa(CmiA) partnerséggel a Lidl szeretné megmutatni, hogy a mezőgazdaság, a társadalmi felelősségvállalás és a környezetvédelem együtt járhatnak a nyersanyagok tekintetében és ezáltal komolyan veszi globális értékláncában a környezet és társadalom iránti felelősségét – írják közleményükben.
A CmiA jelöléssel ellátott Lidl textiltermékek megvásárlásával a vevők a cég szándéka szerint aktívan hozzájárulhatnak az afrikai kistermelők és családjaik életkörülményeinek javításához és a környezetvédelemhez.
A Cotton made in Africa kezdeményezés hatékonyabb és környezetbarátabb gyapottermesztésre tanítja a kistermelőket, életkörülményeik tartós javulása és a környezet védelme érdekében. A gazdák megtanulják, hogyan lehete a gyapotot környezetbarátabb és erőforráskímélőbb módon termeszteni. A modern gazdálkodási módszerek alkalmazásával védhetik a talajt és vizet takaríthatnak meg, miközben jobb terméshozamot érnek el ugyanazon a termőterületen. Ezenfelül a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok által kevésbé vannak kitéve az éghajlatváltozásoknak és áringadozásoknak és jövedelem-és megélhetési forrást biztosítanak a jövő generációi számára – írják.
A cég tevei szerint a következő két évben fokozatosan váltja ki saját márkás textiltermékeiben a hagyományosan előállított pamutot CmiA vagy egyéb tanúsított pamuttal.
A teljes állásfoglalás és további információ a Lidl fenntarthatósági vállalásaival kapcsolatban bővebben itt olvashatunk.
Jó, hogy környezetbarátabb, de sajnos nem organikus
A Cotton made in Africa kezdeményezés 2005-ben hozták létre Hamburgban. Mi is értékelük korábban, és alapvetően nagyon pozitív, megbízható termékcímkének tartjuk. (A különféle minősítések, termékcímkék megbízhatóságáról Adatbázisunkban tájékozódhattok.)
A Cotton made in Africa az Aid by Trade Alapítványhoz tartozó minősítés, és jóllehet számos tekintetben támogatja a fenntartható gyapottermesztést, mégsem kíván meg organikus gazdálkodást. Azt honlapjuk szerint az Aid by Trade eggyel szigorúbb Cotton made in Africa-Organic (CmiA-Organic) védjegye garantálná. Az organikus, köznapi nevén bio-pamut nem csak a vásárlókat nyugtatná meg arról, hogy a megvásárolt ruha nem tartalmaz káros vegyszereket. Az organikus termesztés a gyapotföldeken és -feldolgozó üzemekben dolgozó munkásoknak is egészségileg biztonságosabb körülményeket garantálna.
A globális textil- és ruhaipar mind bevételét, mind a benne foglalkoztatott munkásokat, mind pedig ökológiai lábnyomát tekintve az egyik legnagyobb iparág a világon. A gyapottermesztés ökológiai és társadalmi vonatkozásairól időről időre olvashatunk, legutóbb arról szóltak a hírek, hogy százezreket dolgoztatnak a gyapottermesztésben kényszermunkásként Kínában.
A ruha- és textiliparban általános helyzet, hogy a világszerte jelen lévő divatmárkák ruháikat alacsony bérű országokban gyártatják, ott, ahol a kötelezően fizetendő mininmálbér a lehető legalacsonyabb. Mára számos vezető divatmárka gyártója elismerte: olyan béreket kellene fizetniük a ruhagyári munkásoknak, amelyből fedezni tudják alapvető szükségleteiket. Az árak és a bérek lenyomása közepette pedig szinte minden a szegénységi küszöb alatti bér megemelésére tett kezdeményezés ez idáig kudarcot vallott – mutat rá korábbi cikkünkben a ruha- és textilipari munkások érdekeiért küzdő Clean Clothes Campaign (CCC).
A létminimum alatti bér fizetése kritikus kérdés, a globális ruhaiparban meghatározó rendszerszintű kizsákmányolás központi eleme. A tisztességes megélhetést biztosító bérhez való jog kulcsfontosságú lenne a változáshoz.
Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124