fbpx
H&M tisztességes bér

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Ne csak a szád járjon, a pénzedet is tedd oda!

Put your money where your mouth is címmel adta ki idei jelentését a Fair Action és a Fair Finance Guide civil szervezet. A két non-profit arra hívja fel a svéd bankokat, hogy befektetéseik során vállalják a felelősséget a környezetért és a munkavállalókért, konkrétan gyakoroljanak nyomást a világ egyik legnagyobb ruházati vállalatára, a H&M csoportra. A fast fashion óriás üzletpolitikája közvetve milliók munkakörülményeire és életminőségére van hatással.

A H&M csoport a második legnagyobb divatcikk-kiskereskedő a világon. Beszállítói láncában világszerte 1,6 millió alkalmazott dolgozik: ők mindannyian a bőrükön érzik, hogy a cég milyen stratégiával kezeli, illetve a gyakorlatban hogyan oldja meg a tisztességes megélhetést biztosító bér kérdését.

Annak ellenére, hogy a H&M immár nyolc éve publikálta azt az ütemtervet, amely a jövőben a beszállítói lánc dolgozói számára a tisztességes megélhetést biztosító bért biztosítaná, az indiai és bangladesi (a ruhaóriás két legfontosabb előállító országa) beszállító gyárak munkásai a mai napig csak 60%-át keresik meg annak a (tisztességes megélhetéshez szükséges) bérnek, amiből az alapvető szükségleteiket (étkezés, lakhatás, biztosítás, gyerekek iskoláztatása) fedezni tudnák. A COVID idején a H&M-nek beszállító gyárakban fizetett munkabérek még tovább csökkentek.

A bankoknak és a pénzügyi befektetőknek lehetősége és kötelessége is egyben, hogy hatást gyakoroljanak a H&M csoportra azért, hogy a cég felelősséget vállaljon az emberi jogokért, így a tisztességes bérért is,

az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-alapelveknek megfelelően – mutat rá a tanulmány.

A jelentés azt vizsgálta, hogy Svédország 7 legnagyobb bankja (Danske Bank, Handelsbanken, Länsförsäkringar, Nordea, SEB, Skandia, Swedbank) eleget tesz-e ennek a kötelezettségnek. A hét bank összesen 21,7 milliárd svéd korona (2,4 milliárd amerikai dollár) értékben rendelkezik részvénnyel a H&M csoportban.

A jelentés megállapította, hogy az összes említett bank párbeszédet folytat a H&M csoporttal a tisztességes megélhetést biztosító bérről. Ez nagy előre lépés a Fair Action and Fair Finance Guide 2019-es felméréséhez képest, akkor ugyanis még csak három bank folytatott párbeszédet a divatcéggel. Ezen kívül a tisztességes megélhetést biztosító bérhez való jog két cégnek is szerepel a befektetési stratégiájában (2019-ben még egyik banknál sem szerepelt ilyesmi).

A jelentés azt is bemutatja, hogy a hét svéd bankból öt követeli a jobb mérhetőséget és/vagy átláthatóságot a H&M-től a tekintetben, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a tisztességes megélhetést biztosító bér elérése érdekében. A jelentés alapján a hét bank közül a SEB és a Nordea emelkedik ki: ez a két bank kritizálja legélesebben a H&M-et azért, mert a ruhaóriás nem mutat fel elegendő eredményt az elvárásokhoz képest.

Ám a pozitív fejlemények mellett akadnak még komoly hiányosságok is a bankok párbeszéd-stratégiájában. A béremelést célzó

H&M csoporttal folytatott párbeszédek akkor visznek sikerre, ha a bankok átlátható célokkal, világos ütemtervvel lépnek fel, és készek kihasználni befolyásukat, ha úgy látják, hogy a kitűzött célok nem valósulnak meg.

Ezen kívül a párbeszédnek és az elért eredményeknek is nyilvánosnak kell lennie. Ma csak a Nordea és a Skandia teszi átláthatóvá a H&M csoporttal folytatott párbeszéd eredményeit.

Megmutatjuk, hogy kerül a ruhánkba az ujgur kényszermunkások pamutja

A jelentés legfőbb megállapításai

Mind a hét bank arról számolt be, hogy párbeszédet folytat a H&M csoporttal a tisztességes megélhetést biztosító bérről.

  • A Nordea és a SEB azt állítja, hogy elvárásaikhoz képest nem mutat fel elegendő eredményt a H&M.
  • A Swedbank és a Nordea befektetési stratégiája foglalkozik a tisztességes megélhetést biztosító bérhez való joggal. Ez előrelépés 2019-hez képest: akkor még egyetlen bank sem foglalkozott a kérdéssel ezen a szinten.
  • A hét svéd bankból öt követeli a jobb mérhetőséget és/vagy átláthatóságot a H&M-től a tekintetben, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a tisztességes megélhetést biztosító bér elérése érdekében.
  • Ami a tisztességes megélhetést biztosító bér gyakorlati bevezetését illeti a beszállítói láncban, a hét bank közül egyik sem írt elő időbeli ütemtervet a H&M számára.
  • A hét bank közül egyik sem szavazott a részvényesek azon határozatára, amely a H&M számára egy tisztességes megélhetést biztosító bér alap létrehozását írta volna elő, mely a tisztességes bér és a valóban kifizetett bér közötti bérkülönbséget lenne hivatott pótolni.
  • A hét bank közül csak kettő teszi közzé a H&M-mel a tisztességes megélhetést biztosító bér kapcsán folytatott párbeszéd eredményeit.

A bankoknak az alábbi lépéseket ajánlják:

A következő ajánlások az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-alapelvek alapján készültek, az ENSZ-dokumentum ugyanis

  • a pénzügyi intézetekre is vonatkozik.
  • a pénzügyi intézeteknek felelősségük van, a kellő gondosság elve szerint kell eljárniuk, foglalkozniuk kell azoknak a vállalatoknak a negatív hatásával, amely vállalatokkal üzleti kapcsolatban állnak.
  • Ez a felelősség az intézményi befektetőkre is vonatkozik, akkor is, ha az intézmény részesedése az adott vállalatban csekély.

Ikea, Levi’s, Auchan, 9 évvel a Rana Plaza-tragédia után rajtatok a sor

1) Fogadjanak el olyan befektetési- és hitelnyújtási stratégiát, amely a H&M-et és minden egyéb, befektetést fogadó ruhaipari vállalkozást kötelez arra, hogy a beszállítói lánc munkásainak minimum a tisztességes megélhetést biztosító bért fizeti meg.

A tisztességes megélhetést biztosító bért a nemzetközi normák és előírások alapján kell meghatározni, és a definícióban mindenképpen szerepelnie kell az alábbiaknak:

  • A munkás és családja alapvető szükségleteit fedezi.
  • Ezt a bért a munkavállaló egy maximum 48 órás munkahét keretében keresi meg.
  • Valamennyi diszkrecionális jövedelmet biztosít (vagyis valamennyit félre tud tenni az alkalmazott).

2) Megfelelő források előirányzása és fenntartható befektetési folyamatok és módszerek kidolgozása – az emberi jogok területén biztosítandó kellő gondosság elvének szem előtt tartásával.

Ebbe beletartozik az adott befektetést fogadó ruhaipari vállalkozásban rejlő (és a tisztességes megélhetést biztosító bérhez való joggal összefüggő) kockázatok, hatások és felelősségek proaktív azonosítása és alapos elemzése. E folyamatnak az egyik fontos része a szakszervezetekkel és a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd.

3) Követeljék az átláthatóságot a H&M-től és a többi, befektetést fogadó ruhaipari vállalkozástól.

A vállalatok tegyenek közzé egy kereshető adatbázist a cég által gyártott termékek előállító helyéről. Ez a beszállítói lánc adatbázis tartalmazza a világos és szisztematikus, összehasonlításra alkalmas adatok közzétételét minden gyártási egységre és feldolgozó létesítményre vonatkozóan: név, cím, anyavállalat neve, termékek, munkavállalók száma. Ez a lista ne csak a beszállítói lánc első szintjére terjedjen ki.

  • Az egyes termelő országokra levetített, teljes beszerzési érték aránya (vagyis, hogy az adott országból milyen értékben szállít be a ruhavállalat) legyen nyilvános.
  • A ruhavállalatok tegyék közzé továbbá, gyárakra levetítve és a teljes beszállítói láncra nézve, hogy mennyi (lenne) a tisztességes bér, és hogy mennyit fizetnek valójában a munkásoknak.
  • A ruhavállalatok tegyenek közzé információt arról, hogy pontosan milyen tisztességes bér-számítást használnak, illetve hogy hogyan számítják ki a tisztességes bért az adott gyárban.
  • Ezen kívül a ruhacégeknek nem csak azt kellene nyilvánossá tenniük, hogy mennyi a bruttó átlagbér, hanem azt is, hogy mennyi a legalacsonyabb fizetett bér az adott gyárban.

4) Tűzzenek ki határidőkhöz kötött, konkrét célokat a befektetést fogadó ruhaipari vállalkozások számára.

  • A befektetést fogadó vállalatok fogadjanak el egy ún. tisztességes bér-stratégiát, amely határidőket és mérhető eredményeket tartalmaz arra nézve, hogyan lehet elérni a tisztességes megélhetést biztosító béreket a beszállítói láncban.
  • A befektetést fogadó vállalatok – adott időkereten belül – nyújtsanak pénzügyi ösztönzőket (például kiterjesztett vagy nagyobb szerződések, felárak) azon beszállítóknak, amelyek magasabb béreket és/vagy kollektív szerződést kínálnak a dolgozóiknak.
  • A befektetést fogadó vállalatok – adott időkereten belül – azonosítsák be a beszállító gyárakban jelen lévő szakszervezet-ellenes stratégiákat, és kommunikálják a beszállítók felé világosan azt, hogy zéró toleranciával állnak minden, a szakszervezeti aktivitást megakadályozni próbáló kísérlethez, így a munkások önszerveződésének megakadályozásához is.

5) Amennyiben a ruhavállalattal folytatott párbeszéd nem vezetne magasabb bérekhez adott időkereten belül, gyakoroljanak erősebb nyomást a befektetést fogadó ruhaipari vállalkozásra.

Például,

  • A befektetőknek joguk van javaslatot benyújtani (illetve együttesen benyújtani, vagy támogatni egymás javaslatát) a tisztességes bér érdekében, és joguk van nyilatkozatot tenni, felszólalni a ruhavállalat éves közgyűlésén. Együttműködhetnek továbbá más befektetőkkel és csatlakozhatnak egyéb kezdeményezésekhez, például a Platform Living Wage Financials nevű projekthez.
  • A befektetők fokozhatják a nyomást oly módon is, hogy nyilvánosan kizárják az adott ruhavállalatot, amennyiben a vállalat nem hajlandó párbeszédbe bocsátkozni, illetve a béremelés a beszállítói láncban nem történik meg az adott határidőre. A nyilvános kizárás világos jele annak, hogy nő a nyomás az adott vállalaton és a többi befektetőn is: muszáj lesz foglalkozniuk az üggyel.

6) Kommunikáljanak nyilvánosan a stratégiáról, a célokról, és a párbeszéd eredményéről.

Az érintett felek és a többi részvénytulajdonos számára legyen opció a bankok felelősségre vonása, az előrelépés követelése. Az átláthatóság is egy módja a jó gyakorlatok terjesztésének a pénzügyi szektorban. Ennélfogva a bankok rendszeresen közzé kell, hogy tegyék az eredményeket a ruhavállalattal folytatott párbeszédről, részletezve, hogy milyen tevékenységek valósultak meg, mi hol tart és mit sikerült elérni a kitűzött célok közül a kitűzött határidőkre.


Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás