Ikea, Levi’s, Auchan, 9 évvel a Rana Plaza-tragédia után rajtatok a sor
9 éve április 24-én omlott össze a 8 emeletes Rana Plaza ruhagyár Bangladesben 1138 munkás halálát okozva. Hogy hasonló tragédiák soha többé ne történhessenek meg, helyi szakszervezetek és ruhaipari világcégek között jött létre a Textil-és ruhaipari dolgozók munkahelyi egészségét és biztonságát védő nemzetközi egyezmény, amelyet azóta kétszer újítottak meg. Az elmúlt 9 év alatt 171 világmárka írta alá, például a H&M, az Inditex (Zara) vagy az UNIQLO, de nem csatlakozott az Egyezményhez a magát etikusnak valló Levi’s vagy az IKEA sem – írja a CCC beszámolójában.
Miért érdemes csatlakozni?
A 2013 előtti üzemi audit rendszerekkel szemben a Textil-és ruhaipari dolgozók munkahelyi egészségét és biztonságát védő nemzetközi egyezmény
- a szakszervezetek és vállalatok között köttetett,
- jogilag kötelező érvényű, és
- sikeresnek bizonyult a tömegbalesetek megakadályozásában az egyezmény által lefedett gyárakban. A nemzetközi egyezmény szövege itt olvasható. Arról, hogy mit is biztosít, részletesen itt írtunk.
A ruhaipari tragédiák ellen kevés, ha a cégek egyéni vállalásokat tesznek. Ezért a CCC-vel és nemzetközi érdekvédő szervezetekkel együtt arra kérjük azokat a nagy ruhacégeket, amelyek még nem tették meg, hogy csatlakozzanak az egyezményhez, garantálva ezzel, hogy a beszállítói láncaikban szereplő gyárak az ott dolgozók számára biztonságosabbak legyenek. Ezzel a lépéssel a ruhaóriások egy új, kollektív biztonsági rendszerhez is hozzájárulnak.
171 ruházati és háztartási textíliával kereskedő cég írta alá eddig a nemzetközi egyezményt, többek között a H&M, az Inditex, a Primark, a Lidl, a PVH (Tommy Hilfiger) és az American Eagle Outfitter. Az alábbi cégek még nem csatlakoztak az egyezményhez: Levi’s, IKEA, Walmart, Abercrombie & Fitch, VF Corporation (The North Face, Vans), Asda.
Több olyan vállalat is van (pl. Walmart, Jack Wolfskin), amely bár nem írta alá az egyezményt, de olyan gyárakból szállít be, amelyek le vannak fedve az egyezmény által. Ezek a cégek gyakran szándékosan tesznek így, mert tudják, hogy ezek a gyárak – éppen az egyezmény miatt – biztonságosabbak. A Levi’s és az IKEA is hasznot húz abból, hogy olyan gyárakból szállít be, ahol más cégek – például H&M, Lidl, Inditex – révén „biztosítva” vannak a gyárépületek.
A Nirapon, és egyéb üzemi audit rendszerek, például az IWAY, nem nyújtanak igazi alternatívát az egyezményhez képest. Ezekből a modellekből ugyanis hiányzik a független ellenőrzés, az elszámoltathatóság, a valódi szakszervezeti részvétel, az átláthatóság.
171 óriáscég írta alá, mit biztosít a ruhagyárakban dolgozók munkahelyi biztonságát védő egyezmény?
Mit tudunk a Levi’s-ről?
A Levi’s nem írta alá az előző, 2013-as és 2018-as megállapodásokat. A Levi’s beszállítói listája nem átlátható, de a Clean Clothes Campaign (CCC) érdekvédő szervezet munkatársainak sikerült beazonosítaniuk 25 bangladesi gyárat a Levi’s beszállítói közül. A legtöbb gyár többemeletes, ezek az épületek a munkások biztonságára nézve különösen nagy kockázatokat rejtenek. Kutatásuk azt mutatja, hogy a Levi’s egy sor olyan gyárból is beszállít, amelyekből az egyezmény aláírói is, ilyen például az Uniqlo, a Next, a Varner, a G-Star és a Sainsbury’s. Ezek a cégek biztosítják tehát azt, hogy a biztonsági felújításokat az adott gyár ki tudja fizetni – a Levi’s pedig, „ingyenélőként” ugyanezekből a gyárakból szállít, csak éppen anélkül, hogy a közös munkából kivenné a részét.
Mit tudunk az IKEÁ-ról?
Az IKEA sem tette nyilvánossá beszállítói láncát, de azt lehet tudni, hogy számos bangladesi gyárból szerez be háztartási textíliákat. De más, a gyárépületeket tekintve veszélyes ország, például Pakisztán is a beszerzési országok közé tartozik. 2018-ban, amikor a háztartási textíliákat forgalmazó cégeket is bevonták a nemzetközi egyezmény programjába, az IKEÁ-t is megkeresték, hogy csatlakozzon az egyezményhez. Az IKEA azonban azt állította, hogy a saját etikai kódexe, az IKEA Way, más néven IWAY gondoskodik a gyárépületek biztonságáról, ugyanolyan hatékonyan, sőt talán hatékonyabban is, mint az egyezmény. Az igazság azonban az, hogy az IWAY-nek nincsenek független vizsgálói, nem betartatható, nem vonja be a munkásokat vagy azok képviselőit a programba, és nem átlátható. Így az IKEA valóban mindent „a maga útján” (its way) csinál: maga ellenőrzi, hogy a saját maga által felállított szabályoknak, előírásoknak megfelel-e, és nyilván senkinek sem fogja megmondani, hogy ha nem. Kutatás bizonyítja, hogy az IKEÁ-nak beszállító bangladesi gyárakban a munkakörülmények silányak.
Mit tudunk az Auchanról?
Az Auchan aláírta a 2013-as és 2018-as bangladesi megállapodásokat, de semmilyen lépést nem tett annak érdekében, hogy aláírja a friss nemzetközi egyezményt. Ez azért meglepő, mert az Auchan volt egyike azoknak a cégeknek, amelyek a Rana Plaza gyárépületből szállítottak be, vagyis egyészen pontosan tudják, mi történhet akkor, ha a gyárnak nincs megfelelő munkahelyi biztonsági előírása.
Az Auchan sem tette közzé a beszállítói listáját, de egy friss kutatásban a CCC-nek sikerült beazonosítaniuk legalább 30 olyan bangladesi gyárat, amelyek biztosan szállítanak be az Auchannak. A CCC amellett érvel, hogy az Auchan jogilag felelősségre vonható a gondossági kötelezettségről szóló francia törvények értelmében – abban az esetben, ha nem írja alá az új egyezményt. Egy újabb, az Action Aid France által közzétett anyag pedig arra ír, hogy az Auchan nem hagyatkozhat az üzleti auditra, mert alapvető problémák vannak a vállalaton belül általában is, és a beszállítói láncában pedig különösen. 2015-ben az Auchan-t beperelte a Sherpa, az Ethique sur l’Etiquette (a CCC tagszervezete Franciaországban) és az Action Aid, „félrevezető üzleti gyakorlatok” miatt, a Rana Plaza-ban való jelenlétével összefüggésben.
Az egyezményt 2022. március 21-éig 171 ruhaipari és ruhákat értékesítő cég írta alá, a teljes lista itt olvasható.
Az egyezmény kiterjesztése és a folytatás
– A Textil-és ruhaipari dolgozók munkahelyi egészségét és biztonságát védő nemzetközi egyezmény 2024. november végéig van érvényben, és az egyezményt aláíró ruhaóriások és szakszervezetek biztosítani kívánják azt, hogy eddig a dátumig legalább még egy másik országban hasonló program induljon el.
– A nemzetközi egyezmény keretén belül jelenleg intenzíven vizsgálják azt, hogy más országokban, például Pakisztánban és Sri Lankán, hogyan lehetne megvalósítani hasonló programot.
– Cél, hogy a nemzetközi egyezmény valóban nemzetközi legyen, hogy kiterjesszék Pakisztánra és még legalább egy országra, amilyen gyorsan csak lehet.
– Az egyes országok programját a helyi körülményeknek megfelelően kell kialakítani, és a szakszervezeti és vállalati képviselőknek 50%-50%-ban kell részt venniük a vezetésben.
– Bangladesben az RSC végzi el az egyezményhez kapcsolódó feladatokat: ez a vezető testület három féle résztvevőből, a ruházati cégek képviselőiből, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőiből áll össze. Sajnos a munkaadói-vállalati érdekek rossz hatással voltak az egyezmény sikerére: lelassítják az egyezmény kulcsfontosságú funkcióit, többek között a panasztételi és felterjesztési eljárásokat.
– Az egyezményt tavaly “megfúrták” a világmárkák. A világmárkák akadályozták a tárgyalásokat a határidő után három hónappal is, így a nehézkes tárgyalások miatt az egyezmény elvesztette sok tapasztalt résztvevőjét, és majdhogynem elölről kellett kezdeni a munkát 2021 szeptemberében. Ez a ruhaóriások hibája volt – írja a CCC beszámolója.
– Az egyezményhez csatlakozott ruhaipari óriáscégeknek már most gondolkozniuk kellene azon, hogyan tudják 2024. november után folytatni az egyezmény programját – ahelyett, hogy megpróbálnák gyengíteni a programot, vagy az utolsó pillanatra hagyni a folytatás megtervezését, mint ahogy az tavaly történt.
Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124