fbpx
fairtrade méltányos etikus kereskedelem

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Mi a méltányos kereskedelem, a fairtrade?

Amióta világ a világ, a kereskedelem fogalmához az egyenlőtlenség társul. A két fél közül az egyik jól jár, a másik kevésbé. Szerencsére ez ma már nincs mindig így, létezik olyan kereskedelem is, amely egyensúlyi helyzetre épül. Az egyik szerződő fél figyelembe veszi a másik körülményeit, értékeit és érdemeit, tehát igazságos hozzáállást tanúsítanak egymással szemben. Vagyis: a folyamat a termeléstől a fogyasztásig méltányos.

A fairtrade a hagyományos kereskedelem alternatív, etikus megközelítése, amely a legutóbbi hatvan év során alakult ki a nyugati világban. Célja, hogy a világkereskedelemből származó haszonnak az iparosodott és a fejlődő országok közötti méltányos elosztását – legalább részben – megvalósítsa.

Az első méltányos kereskedők

A történet akkor kezdődött, amikor mexikói gazdák egy csoportja harcba szállt azért, hogy tisztességes árat kapjanak kávéjukért. Az első Fairtrade-védjegyes kávét 1988-ban egy holland szupermarketben emelhették le a polcról a vásárlók, majd a logó hamarosan megjelent a banánon, a teán, a csokoládén és a boron is.

A kezdetben még szétszórtan működő kezdeményezésekből 1989-ben jött létre Hollandiában a Méltányos Kereskedelem Világszervezete (World Fair Trade Organisation – WFTO)A fairtrade lényegét nem is lehetne jobban meghatározni, mint ahogy a WFTO teszi: „a cél egy olyan transzparens kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden és megbecsülésen alapul.” A szervezet működésével nagyobb egyenlőséget kíván teremteni a nemzetközi kereskedelemben. Hozzájárul a fenntartható fejlődéshez azáltal, hogy jobb feltételeket kínál, és biztosítja a termelők és dolgozók jogait – különösen a fejlődő országokban.

Ma már több, mint 135 országban vehetünk termékeket úgy, hogy biztosak lehetünk benne: vásárlásunk jobb élethez segíti egy távoli ország termelőjét.

Ki címkézi fel a termékeket?

A címkét a gyártótól vagy termelőtől független Fairtrade International, az UTZ és a Rainforest Alliance minősítő szervezetek ítélik oda egy meghatározott szempontrendszer szerint.

fairtrade ellenőrzés

Ezek közül a Fairtrade rendelkezik a legszigorúbb és legátláthatóbb kritériumrendszerrel, amelynek alapján megítéli a minősítést az egyes gazdaságoknak. A Rainforest Alliance lazább és kevésbé átlátható szempontrendszere esetenként visszaélésre adott okot – amint ez korábban számos botrány kapcsán felszínre is került. 2018-ban ugyanakkor az UTZ és a Rainforest Alliance összeolvadtak, és Rainforest Alliance Certification Program néven egyesítették erőiket.

Mit vállal az UTZ és a Rainforest Alliance?

Az UTZ csak fenntartható gazdálkodásból származó mezőgazdasági termékeket (kávé, kakaó, tea mogyoró) minősített, azzal a céllal, hogy javuljanak a gazdálkodók életkörülményei, miközben a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek. A Rainforest Alliance olyan gazdaságilag és társadalmilag életképes fejlesztések mellé áll, amelyek megfelelő alternatívát jelentenek az esőerdőket pusztító legeltetés, turizmus, vagy az erdőégetés helyett. Eddig több mint 100 fajta termény (kávé, kakaó, tea, citrusok, banán, pálmaolaj, virág, stb.) nyerte el a Rainforest Alliance Certified™ logó használatát.  

A Fairtrade védjegy a világ legszélesebb körben ismert etikus minősítő védjegye. 2017-ben a Fairtrade felár, más néven Fairtrade prémium értéke összesen 178 millió euró volt. Világszerte jelenleg több, mint 1,6 millió termelő és munkás, 75 országban 1600 termelői szervezet része a Fairtrade hálózatának.

A méltányos kereskedelem elmondhatatlanul fontos érték ma, amikor:

  • a klímaváltozás miatt évente 12 millió hektárnyi mezőgazdasági terület válik terméketlenné;
  • a fiatalok nem a mezőgazdálkodásban látják a boldogulásukat;
  • nők termelik meg a Föld élelmiszerkészletének 60-80%-át, ennek ellenére az elmúlt 50 évben a szegénységben élő nők száma 1,5-szeresére nőtt;
  • nagyjából 168 millió gyerekmunkás dolgozik, nagy részük a mezőgazdaságban;
  • miközben az informatikai termékekhez elengedhetetlenül szükséges, értékes fémeket termelik ki, a bányák munkásai a legveszélyesebb és legkevésbé megbecsült munkát végzik a világon.

Méltányos, tisztességes, igazságos

A méltányos kereskedelem lényege, hogy a kereskedő és a résztvevő az általános világpiaci áraktól függetlenül, egyedi árban állapodik meg, amely figyelembe veszi a mindenkori gazdasági, szociális és ökológiai körülményeket, és mindezek alapján fedezi a termelők anyagi és munkaráfordításait. Azokban az esetekben, amikor az áruk árát nemzetközi egyezmények határozzák meg (például kávé vagy kakaó), minimál árat alakítanak ki, mely a világpiaci árnál magasabb.

A Fairtrade globális célja az volt, hogy ma, 2020-ban a Földünk egy olyan hely legyen, ahol:

  • a kereskedelemből származó nyereség egyenlőbben oszlik el;
  • az emberi jogokat a termelés minden lépésénél tiszteletben tartják;
  • az üzleti világ méltányosságban is jobban teljesít;
  • a tisztesség és az igazság az első;
  • a politikusok és döntéshozók aktívan segítenek egy olyan kereskedelmi környezet létrehozásában, amely biztosítja, hogy a munkások megkapják a létminimumhoz szükséges jövedelmet.

A méltányos kereskedelmi kezdeményezés egyben mozgalmat is jelent, mert az általa meghatározott célok eléréséhez a kormányok, a vállalatok, a civil társadalom, a termelők, a munkások és a tudatos vásárlók együttes, aktív részvétele és segítsége is szükséges.

fairtrade 5 alapelve

A Fair Trade 5 alapelve az egyenlőtlenségek csökkentéséért és a fenntartható fejlődésért

  1. Méltányos ár – a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az ésszerű nyereséget.
  2. A gyerekmunka tilalma – a gyerekmunka minden formája tilos.
  3. Tisztességes munkakörülmények – az ültetvényeken, gazdaságokban, feldolgozó üzemekben és egyéb létesítményekben alkalmazott munkások biztonságos és jogszerű. Egészséges munkakörülmények között dolgoznak, maximum 48 órában egy héten, és olyan bért kapnak, amely fedezi megélhetésüket. Tilos a diszkrimináció, a kényszerítés és a zaklatás minden formája.
  4. A helyi közösségek fejlesztése – a fairtrade-felár jelentős részét (Fairtrade-prémium) a termelők közösségei olyan fejlesztésekre fordítják, mint az ivóvíz-ellátás és útépítés. De ebből finanszírozzák az oktatási és egészségügyi intézmények létesítését, a képzési költségeket, mikrohiteleket és az egészségbiztosítást is.
  5. Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények használata kizárt a fairtrade rendszerben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.

(A Fairtrade alapelveit részletesebben kifejtve itt olvashatod, angolul.)

Csak olyan országból érkezhet fairtrade minősített termék, ahol eleve adott az egyesülési szabadság. A magasabb árért cserébe a termelőnek meg kell felelnie a szervezet alapelveinek.

A másik oldalon pedig az egyes független minősítő szervezetek, mint például a Fairtrade International a közösen meghatározott minimum ár fölött prémiumot is fizetnek a termelőknek, ha ők vállalják, hogy ezt a pénzt a közösség számára fontos célra fordítják: például orvosi-és ivóvízellátás, oktatás, stb.

A termelő országok munkásainak jogait védő nemzetközi szabályok

A Fairtrade Foundation alapelvei lényegében az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) 1998. június 18-i, az alapvető munkajogokról szóló nyilatkozatának nyolc fő pontján alapulnak, amelyet minden ENSZ tagállamnak alkalmaznia kell, függetlenül attól, hogy a nemzeti kormány ratifikálta-e azt. Ugyanakkor a tagországok eddig még nem ruházták fel Fairtrade Foundationt olyan jogokkal, amelyek lehetővé tennék, hogy hatásos szankciókat alkalmazzon a nemzetközi egyezményt megsértőkkel szemben.

Sok déligyümölcs-exportáló ország ennél szélesebb munkajogokat biztosító szabályokat is bevezetett, amelyeket rendkívül hiányosan tartanak be. Ugyanis vagy az emberi erőforrás, vagy a politikai akarat hiányzik hozzá.

Számos helyen a gyümölcsforgalmazó cég szoros kapcsolatot ápol a kormánytagokkal, akiket sikeresen győztek meg arról, hogy nem kell a törvényt betartani. Az elnyomott szakszervezet és a munkások hangját sem a munkáltatók, sem a kormány nem hallja. Az olyan országokban, mint például Guatemala, bűnbandák és félkatonai szervezetek tartanak befolyásuk alatt egész régiókat.

 A kézművesek és kistermelők piaci biztonságáért

A méltányos kereskedelem leginkább az olyan mezőgazdaságban vagy kézműiparban dolgozó kistermelőket segíti, akik a fejlődő országokban elszigetelt falusi területein élnek. Ők nem termelnek elegendő mennyiséget ahhoz, hogy közvetlenül exportálni tudjanak. Ezért többnyire közvetítőktől függenek mind áruik eladása, mind a hitellehetőségek igénybevétele terén.

A Fairtrade kezdeményezései közé tartozik az előre fizetés és a szerződéses kapcsolatok biztosítása. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdák egyesítsék erőforrásaikat, szövetkezeteket hozzanak létre és megosszák szakmai tudásukat. De akár berendezéseiket vagy olyan közösségi szolgáltatásokat is, mint az orvosi rendelők és iskolák. A stabil bevétel segíti a tervezést és a beruházást. Így a termelők is jobban tudják befolyásolni az áru feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos döntéseket.

A méltányos kereskedelem arra is lehetőséget ad, hogy a profit egy részét kapacitás-növelésre fordítsák. Ilyen lehet például a termelői csoportok kialakítása, és többlet-értéket biztosító berendezések beszerzése, pl. a kávébab feldolgozására. Fontos hangsúlyozni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak az egyéneknek, hanem az egész közösségnek a javára válik.

Az elefántcsontparti kakaóültetvényeken például a munka több mint kétharmadát nők végzik, de csak a jövedelem negyedét kapják. A Fairtrade nem csak a tisztes minimál árat garantálja a termesztőknek. A nemi alapú bérkülönbségek ellen is fellép a világon mindenhol.

Civilek kezdeményezték

A méltányos kereskedelem kezdeményezései a nem-kormányzati, civil szervezetektől erednek. A méltányos kereskedelemből származó profit pedig nem csak az egyéneknek, hanem az egész közösségnek a javára válik. Az etikus kereskedelem fogalmát leginkább a fejlődő országokban fiókvállalatot működtető, a társadalmi felelősségvállalást képviselő és megvalósító multinacionális cégek használják.

2018-ban több mint 1,71 millió gazdálkodó és alkalmazott dolgozott világszerte az 1599 szervezet valamelyikében. A Fairtrade termékek kereskedelme 2018-ban világviszonylatban meghaladta a 9,8 milliárd eurós értéket, ami kicsit több mint 8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Világszerte nő a fogyasztói igény a fenntartható élelmiszerek iránt, egyre nő a fairtrade minősítésű termékek és összetevők piaci forgalma. Több, mint 30 000 különböző fairtrade minősített termék érhető el világszerte 150 országban, beleértve Magyarországot.

 

Ezt üzenitek a méltányos kereskedelemről

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!


ofof, ökokörEzt a tartalmat az International Visegrad Fund támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta. ‘V4 Cooperation for moving forward fair trade as a socially innovative economic model’ (21810223).

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás