fbpx

| Dobos-Nagy Emese

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A divat és ami mögötte van

A Tudatos Vásárlók Egyesülete két, egymásra épülő kerekasztal-beszélgetéssel jelentkezett április 23-án, amelyek témája a méltányos munkakörülményeket támogató, etikus és fenntartható divatipar.

Az első IMPACT TALK panelben Gulyás Emese, az egyesület munkatársának moderálásával a divatipar különböző szereplőinek szemszögéből járták körbe azt, hogy mit tehetnek az iparág szereplői az etikus és fenntartható gyártásért és milyen lehetőségei vannak a magyar divatiparnak. Arról szintén Emese mesélt, hogy mi alapján nevezhetőek fenntarthatónak a márkák, továbbá, hogy a különböző, ruháinkon látható minősítések védjegyei mire jelenthetnek garanciát a fogyasztók számára.

Mennyire kapnak méltányos bért a hazai varrónők?

Sok hazai varroda dolgozik bérmunkában: ez azt jelenti, hogy a márkák a termék kivitelezését, vagy azok egy részét kiadja alvállalkozónak.  Varga Éva, az iparban dolgozó munkavállalókat képviselő BDSZ alelnöke szerint a dolgozók bére a minimálbér körül van, és összességében nem beszélhetünk rossz munkakörülményekről, viszont a nem hivatalos keretek között működő „garázsvarrodákra” nincs rálátásunk. A nemzetközi márkákkal együttműködő, technikai ruházatra specializálódott PI-ER Technical Kft. számos olyan márkával dolgozik, aki tagja a Fair Wear Foundation-nek (FWF). Arról a cég ügyvezetője, Pild István mesélt, hogy a Helly Hansen vagy a Terra közülük saját etikai kódexszel rendelkeznek, és bármikor ellenőrizhetik a partnereiket, de a FWF Magyarországon nem tart auditokat.

Varga Éva arról számolt be, hogy van olyan márka, amely szakszervezetet is megkereste, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a ruháikon dolgozók megkapják a minimálbért. Közben megjegyezte azt is, hogy több varrodában technikai okok, a dolgozók összetétele és a norma (nem) teljesítése miatt van olyan, hogy a minimálbért sem viszik haza a dolgozók, de egyetlen esettől eltekintve nem fordult elő olyan, hogy ne fizették volna ki időben a munkavállalókat.

Több hazai varroda rendelkezik a környezeti fenntarthatóságot biztosító OEKO-TEX tanúsítvánnyal, ráadásul sok márka csak akkor áll szóba velük, ha ezekkel rendelkeznek, ellenben nem fizetnék ki a tanúsítás megszerzését. A kitörési lehetőséget a kormányzati támogatásban és egyértelműen a bérmunkából való kitörésben, az innováció kihasználásában látja Hannauerné Szabó Anna is, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Textil és Ruházatipari Szekció Elnöke és a protektív textilanyagok kifejlesztésével foglalkozó INNOWEAR-TEX Kft. ügyvezető igazgatója.

Az egészségünk, a környezetünk és a címkék

Az Európai Unióban a REACH-rendelet megszabja (ill. tiltja) a termékek előállításához használható (káros) vegyi anyagokat, addig a Távol-Keleten készített termékek esetében a ruháink tartalmazhatnak olyan vegyületeket, amelyek például bizonyítottan rákkeltőek. Számos kedvező árú terméken is megtalálható az OEKO-TEX [1]100-as minősítése, amely a termékek előállításának körülményeire is kitér. „Sokan nem tudhatják, hogy egy fenntarthatóként hirdetett bambuszból készült zokni előállítása sokkal környezetszennyezőbb, mint egy lyocellből készült terméké” – mesélte Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia, a textileket bevizsgáló, OEKO-TEX védjegy kiadására jogosult INNOVATEXT Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Könnyipari Szövetség elnöke.

Abban egyetértettek, hogy a vásárlói magatartás sarkalatos pont, hiszen „a pénzünk szavazat” nyomást gyakorolhat a márkákra.

Mit tehetnek a fenntarthatóságért és az etikus divatért a kortárs tervezők?

A második, BALANCED FASHION kerekasztal-beszélgetést Mengyán Eszter, a fenntartható divattal foglalkozó HolyDuck blog alapítója moderálta. Témája: hogyan viszonyulnak a hazai divattervezők a fenntartható és etikus divathoz. A lokális gyártás egyértelműen közös a márkáknál. Lébényi Anna az újrahasznosítást, zero waste szabást és újrafelhasználást is támogató Printa üzlet munkatársa. Szilágyi Andrea, NES cipőmárka tervezője környezetbarát anyagokkal dolgozik; cipőit egy fenntarthatóan működő, elítélteket is foglalkoztató gyárban készítik. Az esemény alatt többször is előkerültek az organikus, növényi anyagokban rejlő lehetőségek. Ivanics Anna a kenderből készült termékekkel foglalkozó Trip Hemp Fashion képviselője, kutatja is a növényben rejlő környezettudatos alternatívákat. Vetlényi Alma darabjai pedig zerowaste szabással, természetes anyagokból készülnek. Konsánszky Dóra, Konsanszky divatmárka tervezője, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójaként a képzési oldalt képviselte.

Addig jó, amíg kicsik a márkák?

Természetesen jó lenne, ha mindenki tetőtől-talpig hazai márkák termékeit viselné, a dizájn mellett azonban az anyagi lehetőségek is döntőek a hazai vásárlóknál. Számos külföldi országban már kialakult a „hazai” termékek vásárlásának kultúrája, nekünk is erre kell törekednünk: akár egy használt ruhát is kombinálhatunk egy hazai, tervezői darabbal. Ahogy Anna is említette, a Printa ruhái árban megegyeznek a Zara darabjaival. Bár a kis márkák esetében könnyebb fenntarthatónak és etikusnak lenni, a 100 százalékos fenntarthatóságot nehezen tartják megvalósíthatónak: kihívás például a megfelelő kellékek, akár organikus cérna, vagy minősített alapanyagok beszerezhetősége és ezek ellenőrizhetősége. Amolyan ellentétként jegyzi meg Konsánszky Dóra is a vállalkozások méretét (és a minél nagyobb nyereségre való törekvést): „ha már befektetői vannak az embernek, az már egészen más történet: fordítottan gondolkodnak, eltérő szemléletet képviselnek.”

Mit tartogat a jövő?

Abban mindannyian egyetértettek, hogy trendivé kell tenni a fenntartható, etikus divatot, és fontos szerepet játszik ebben a média, a szakma, a bloggerek, de a vásárlók is, akik példát mutatnak a saját közösségüknek. Alma a fennmaradás lehetőségét a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásban látja, Andrea pedig az innovatív megközelítésben és a sorozatgyártásban. Elmaradhatatlan az is, hogy megfelelően reagáljanak a fellépő igényekre, az organikus anyagok keresletére és a textilipar fejlesztésire, továbbá, hogy több lábon álljanak: Ivanics Anna a lakástextilekre is szeretné kiszélesíteni a jelenlegi kínálatot, a Printa pedig szeretne több külsős megrendelést a stúdiójuknak is. A legfontosabbnak mindannyian a vásárlókat tartják, és az oktatásukat, amire a közösségi média felületeiken is törekednek a tervezők: nem csak ruhát, de tudást, tudatosságot is adnak.

A beszélgetések a FashionRevolution (átlátható divatiparért küzdő mozgalom) hét részeként kerültek megrendezésre a Budapesti Metropolitan Egyetem Auditóriumában.


Készült a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával, a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok