• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Gyenge biztosíték ez etikus ruhára - Ethical Trading Initiative

2018.11.28. /

Vajon a különböző etikus, fenntartható kezdeményezésekhez tartozó márkák jobbak a problematikus, fast fashion láncokhoz képest? Dobos-Nagy Emese divatújságíró az Ethical Trading Initiative-vel együttműködő magyar gyártókat kereste meg. Az átláthatóság legkisebb jelét sem tapasztalta.

Ethical Trading Initiative

Egyre több márka tagja valamilyen méltányos kereskedelmet, fenntarthatóságra irányuló törekvést zászlajára tűző szervezeteknek, köztük számos divatcég rendelkezik hazai beszállítókkal. Az egyik ilyen szervezet az Ethical Trading Initiative (ETI), amelynek több tagja Magyarországon is gyártat.

Az 1998-ban alapított, brit székhellyel rendelkező ETI a világ egyik vezető szövetsége vállalatok, szakszervezetek és civilszervezetek között, ennek megfelelően tevékenységük is többoldalú: a munkavállalók jogérvényesítése, szervezkedésük, megmozdulások támogatásától a kormányokkal szembeni érdekérvényesítésig. A céljuk, hogy világszerte hozzájáruljanak a munkavállalók jogainak tiszteletben tartásához. A víziójuk egy olyan világ, ahol a munkavállalók kizsákmányolástól, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen dolgozhatnak és élvezhetik a szabadságot, a biztonságot és az azonos jogokat.

Az ETI vállalati tagjai között vannak szupermarketek, divat (kis)kereskedők, áruházak, kőbeszerzéssel foglalkozó társaságok, étel és ital, virág, ruházat, cipő, lakberendezési termékek, promóciós és egyéb termékek beszállítói. A legtöbb vállalkozás Nagy-Britanniában működik, de van több ausztrál, német, spanyol, svéd és amerikai cég is a tagok között.

 

Az Ethical Trading Initative-tagság „kritériumai”:

  •  a vállalat éves árbevétele érje el a 166 milliárd fontot (körülbelül 175 milliárd euró), ez a kitétel pont az iparág legnagyobb szereplőit célozza meg.
  • egyértelmű állásfoglalás az etikus kereskedelem mellett, az etikus kereskedelem integrálása az üzletmenetbe, a munkakörülmények fejlődésének éves nyomon követése, a beszállítók támogatása abban, hogy javíthassák a munkakörülményeket.
  • A tagoknak éves beszámolót kell küldeniük az ETI igazgatóságának. Ezeket az éves beszámolókat az Igazgatóság felülvizsgálja, és részletes visszajelzést küldenek minden egyes cégnek, amelyben leírják, hol és hogyan van szükség további beavatkozásra. Az elért eredményeket, tendenciákat és az újító megközelítéseket megosztják a többi taggal.
  • Amennyiben a tagok nem érnek el megfelelő fejlődést vagy a tagsággal vállalt kötelezettségeiket nem teljesítik, a szervezet megszünteti a tagságot.
  • A rendszer önbevalláson alapul.

A legismertebb ruházati cégek, akik tagjai az ETI-nek: Asos, Bestseller, Boden, Bonmarché, Burberry, C&A, Daks, Debenhams, Fatface, Gap, Global Fashion Group (e-kereskedelem, több mint 3000 márkát forgalmaznak), H&M, HOOBS, Inditex (a cégcsoporthoz tartozik a Zara és Zara Home, Bershka, Stradivarius, Pull&Bear, Uterque, Oysho és a Massimo Dutti), Jack Wills, M&Co, MissGuided, River Island, Orsay, Marks & Spencer, New Look, Next és Stella McCartney.

A tagok szinte mindegyike közzétett etikai kódexet, kisebb százalékuknál találjuk meg a beszállítóik listáját és több márka nevéhez is köthetőek különböző munkaügyi botrányok, visszaélések, amelyek az elmúlt években kerültek napvilágra. Ezek közül a legismertebb a H&M-hez köthető: a márka több mint 5 éve ígéretet tett a tisztességes bérek kifizetésére, amely nem valósult meg.

 

A magyar beszállítók hallgatnak

Közülük a C&A-nak van magyar beszállítója, az 1991 óta működő, szombathelyi székhelyű SPEIDEL Hungária Ruházati Kft. A céginformacio.hu adatai alapján a cég az egyik legnagyobb vállalkozás alsóruházati termékek gyártásában, 1 milliárd forint feletti utolsó éves nettó árbevétellel, a legutolsó létszám adataik szerint 348 főt foglalkoztatnak. Természetesen megkerestük őket kérdéseinkkel, de nem kívántak megkeresésünkre nyilatkozni.

Szintén nem kívánt nyilatkozni a budapesti valamint vásárosnaményi telephellyel is rendelkező, 1948-ban alapított Berwin Zrt. (felsőruházat gyártása a fő tevékenységi körük).  Utolsó létszám adatuk 615 fő. Korábban, még 2016-ban dolgoztak a Next márkának.

A brit Boden márka (női-férfi, gyerek és csecsemő) beszállítói közt szerepel a 2007-ben bejegyzett, egri székhelyű GB fashion Kft. (főtevékenységük felsőruházat gyártása, kivéve munkaruházat), 124 főt foglalkoztatnak a ceginformacio.hu legfrissebb adatai alapján.

A H&M Home beszállítója a szegedi Naturtex Kft., amely a szegedi mellett egy hódmezővásárhelyi fiókteleppel is rendelkezik. A cég fő profilja a tollal, pehellyel, gyapjúval, műszállal és egyéb természetes és szintetikus anyaggal töltött paplanok és párnák gyártása valamint forgalmazása. A legfrissebb létszámadatok alapján 152 főt foglalkoztatnak, de sajnos mást nem tudtunk meg róluk - cikkünk leadásáig nem kaptunk tőlük választ a kérdéseinkre.

A magyar helyzet jól tükrözi az ETI gyengeségét: egy önbevalláson alapuló rendszerről van szó, amelyben a vállalt etikus működés nem ellenőrizhető. A tagok vállalják, hogy pontosan és nyíltan beszámolnak törekvéseikről és tevékenységükről. Mivel gyártási tevékenységük többnyire alvállalkozóknál valósul meg, elsősorban itt kellene kialakítani és felügyelni az etikus működést. Riportunk elkészítéséhez háromból három esetben nem szolgáltattak információt az érintettek – mondhatjuk, hogy az átláthatóság legkisebb jelét sem tapasztaltuk.

 

A szakszervezet véleménye

A Bánya-, Energia-, és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) az utóbbi 5-10 évben jelentős eredményeket ért el a munkaadókkal közösen a nagyobb üzemekben a munkakörülmények javítását (például nyári hőség esetére légbefúvó és légkondicionáló berendezések, ventillátorok, védőitalok, munkaközi szünetek), a munkafolyamatok automata gépekkel való megkönnyítését vagy munkásbuszok forgalomba állítását illetően.

„Nem azt mondom, hogy mindenhol, minden rendben van, de harcolunk azért, hogy javuljon a helyzet. A munkaadókkal jó a viszonyunk, ők is tudják, hogy a szakszervezet nem ellenség” – mondja Varga Éva, a BDSZ alelnöke, a Könnyűipari Tagozat vezetője - ide tartozik a textil-, ruha- és bőripar. 18 alapszervezet tartozik hozzájuk, közöttük van 50, de 600 főt tömörítő is. A vállalkozások körülbelül 70%-ánál norma alapján kerülnek kiszámolásra a fizetések, a többinél órabér alapján.

Idén tavasszal a sajtót is megjárta a hír, hogy a szombathelyi – jelenleg csődeljárás alatt álló – Styl Fashion Kft. dolgozóinak nagy része tüntetett, ugyanis a cég adótartozása miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal inkasszót helyezett a vállalkozás számlájára: 400 dolgozó fizetése maradt el. A cég 25%-os tulajdonrésze a helyi önkormányzaté. Arról nincs tudomásunk, hogy a Styl milyen ruhamárkáknak varr, így nem tudjuk, van-e köztük esetleg ETI-tag.


Iratkozz fel a Tudatos Vásárló Tesztek hírlevelére, hogy azonnal értesülj az újonnan megjelenő tesztjeinkről.

* indicates required

 

A fenti esettől eltekintve eddig mindenhol megkapták a dolgozók a fizetésüket. „Hogy szükség van-e túlórára, az változó. A munkaadótól, a kapacitás megszervezésétől függetlenül egy rövid kiszállítási határidős megrendelés esetén kénytelenek túlórázni. Főleg, hogy egyre kevésbé gyártatnak a cégek raktárra, ami nehezíti a termelést” – meséli Varga Éva. Amennyiben a munkáltató több hónapos munkaidőkeretet hirdet meg, ott a túlórát a munkaidőkeret elszámolásának végén fizetik ki.

Elmondása alapján a vállalkozások ismerik az etikus működést propagáló szervezeteket (Fairwear Foundation és ETI), a könnyűiparban amúgy is komoly hangsúly van a munkavédelmen és a munkaegészségügyön. „Vannak üzemek, ahol nincs audit, a megrendelők elégedettek a minőséggel és így »elvannak«. Azonban általánosan jellemző, hogy a márkák önállóan, mindenre kitérően auditálnak. Ez kisebb-nagyobb német, angol, francia megrendelőkre egyaránt igaz” – mondja Varga Éva. A BDSZ-alelnök által említett márkák – teljesség igénye nélkül: a Stella McCartney, Jaeger, T. M. Lewin és a Ted Baker, akik tartanak auditot – nagyjából a fele tagja az ETI-nek.

 

Szövetség a vállalkozók közt

Textil- és ruhaipari vállalkozásokat „tömörít” a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). „Külön kell választani a hazai és az európai márkatulajdonosokat, akik magyar beszállítókkal, partnerekkel dolgoznak. Az európai megrendelők szinte mindegyike 2 centiméter vastag szabályzattal érkezik, ami arra vonatkozik, hogy a gyártónak mit és hogyan kell betartania, szigorúan ellenőriznek mindent” – meséli Hannauerné Szabó Anna, a VOSZ Textil és Ruházati Ipari Szekciójának elnöke, az INNOWEAR-TEX ügyvezető igazgatója. Elmondja azt is, hogy a legújabb és aktuális tendenciák értelmében a márkák alacsony költségű bázisról a gyártásuk egy részét szerzik be, a többit „helyi”, európai partnerekkel készíttetik. „Az egyre rövidebb szezonok miatt a rövidtávú megrendeléseket, a kisebb szériákat a rugalmasság miatt itt készíttetik” – mondja. Másik tendencia, hogy a márkák saját kapacitást alakítanak ki Magyarországon, ez viszont nem egyszerű a növekvő költségek, járulékok és a munkaerőhiány miatt.

Nagyon üdvözli a divatiparban a fenntarthatóság irányába elinduló folyamatot, és egyértelműen szorosabbá váló összefogást tapasztal az iparág különböző szereplői között. Másfelől azt is kiemeli, hogy idő kell ahhoz, hogy akár az európai vagy globális, különböző szervezetek munkájáról tájékozódjanak a kisebb gyártók is (Magyarország egyébként tagja az EURATEX-nek, az Európai Unió intézményeinek keretei között működő textil- és ruhagyártók szervezetének).

„Nagyon etikus, ha a márkák közzéteszik a beszállítóik listáját, mert így valóban ellenőrizhetőek. Egyébként a legtöbb, Magyarországon gyártató cégvezető szociálisan is érzékeny, nagyon fontos nekik a környezettudatosság, a fenntarthatóságra való törekvés ott van a stratégiájukban” – mondja. „Az emberekben, a vásárlókban pedig bízni kell. Meg kell, hogy ismerjék, mi hogyan készül és melyik termék esetleg milyen kárt okoz” – véli.

 

Összegzés

A minimálbér körüli fizetések, a munkaerőhiány és az elvándorlás nem csak a divatiparra jellemző. Az interjúk és terepszemlék legfőbb tanulsága, hogy a hazai beszállítókkal rendelkező márkák valamilyen méltányos kereskedelmet és/vagy fenntarthatóságra irányuló törekvést támogató szervezeti tagságtól függetlenül tartanak auditot a hazai beszállító partnereiknél.

Annak ellenére, hogy az Fair Ware Foundation szerint Magyarország alacsony kockázatú gyártási helyszín, ezért nem szükségesek az auditok, az itthon termelő márkáik rendszeresen látogatják, auditálják a hazai beszállítóikat, illetve több olyan márka is, bár nem tagja egyik etikus kezdeményezésnek sem, rendszeresen tart saját auditot. A legtöbb általunk megkérdezett szakértő ezért fölöslegesnek tartja az etikus kezdeményezések általi külön auditot.

A riportokban megkérdezett munkavállalók egyike sem számolt be a megfelelő, méltányos munkakörülményét, megélhetését negatívan befolyásoló tényezőről. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenhol minden rendben lenne: nincs rálátásunk az összes varrodára, amely valamelyik szervezet tagjainak dolgozik. Többen – a transzparenciára irányuló egyre növekvő igény és kezdeményezések ellenére – (még) nem tették közzé a beszállítóikat, a beszállítók pedig általában nem kommunikál(hat)ják, milyen márkáknak dolgoznak.

A cikkben megemlített és megszólaló vállalkozások összesen közel 1500 főt foglalkoztatnak: ez alapján FWF és ETI-tagoknak dolgozik a hazai munkavállalók legalább 3-4%-a.

 

Cikkünk a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával készült.


Ha te is egy vagy a több mint egymillió olvasónkból, támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fejlesztését.

Így tudsz hozzájárulni Te is, hogy összegyűljön a 3.000.000 forint 2018. december végéig.
 

Rendszeres havi 1.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 2.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 5.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 10.000FT adomány

   

 

Egyszeri 5000 forint - kevesebb mint két mozijegy ára, de nekünk fontos segítség. 

   

 

Bármennyit adhatsz, minden apró vagy hatalmas hozzájárulás számít.

   

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében