fbpx
helyi élelmiszer bevásárlóközösségek COVID válság

| Tudatos Vásárló Nagy Melinda

A bevásárlóközösségek felé fordultak a fogyasztók a járvány miatt

Mi történt a COVID-időszakban amellett, hogy rögtön elfogyott a kézfertőtlenítő és az élesztő? Mi az a három ok, ami miatt egyértelműen nőtt a népszerűsége a helyi élelmiszereknek, melyek a legkedveltebb és legbiztosabb beszerzési formák a vészhelyzetben? Erre ad választ a Lo-Káli kutatócsoport és a Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatása. 

A helyi élelmiszer már a koronavírus járvány előtt egyre keresettebb alternatíva volt, leginkább azért, mert ez a beszerzési mód fenntarthatónak és méltányosnak tűnt azzal, hogy helyi gazdáktól érkeznek a szezonnak megfelelő termények és minőségi termékek. Egyre több bevásárlóközösség, helyi termék beszerző különböző hibrid megoldás alakult, de szaporodtak a közösségi mezőgazdaságra szerződött csoportok is.

1% szja

Egyszerre áldás és átok

2020 március közepétől aztán szinte minden a feje tetejére állt. A piacok egy része, az éttermek bezártak, ami akár csődöt is jelenthetett azoknak a gazdáknak, akik kizárólag erre rendezkedtek be, a helyzet azonban ennél árnyaltabb. Mert az új helyzet lehetőséget is jelentett a kistermelőknek és a rövid élelmiszerláncoknak, hisz az addiginál sokkal többen kezdték a helyi élelmiszert keresni, főleg azért, mert biztonságosabbnak tartották a vírusfertőzés szempontjából. Az ország nagyrésze otthonába zárkózott, többen kezdtek el otthon főzni. „Az ellátási láncok kitettsége az elmúlt évben nagyon is megmutatkozott, mondhatni a globális élelmiszerbiztonság megrokkant” – ezt Balázs Bálint, a környezeti társadalomkutatással foglalkozó ESSRG Kft. vezető kutatója nyilatkozta nemrégiben a hvg-nek.

A Lo-Káli kutatócsoport és a Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai kutatást végeztek, amelynek során arra voltak kíváncsiak, mennyiben változtak meg a fogyasztói szokások a pandémia alatt a helyi élelmiszerekkel kapcsolatban és melyik forma volt a legsikeresebb. Megállapításaikat termelőkkel és az ellátási lánc szereplőivel készített interjúkra, egy rövid, a lekérdezés fázisában lévő termelői kérdőívre, saját vásárlói benyomásokra és néhány műhelymunkára alapozták. Ahogy Nemes Gusztáv, a kutatás egyik munkatársa mondja, mindez pillanatképet ad a jelenlegi helyzetről, mélyebb elemzésekhez még további kutatások szükségesek.

Az élelmiszeripar felel a globális üvegházgáz-kibocsátás több mint harmadáért

A vészhelyzet összerántotta a közösségeket

A vírus berobbanásakor egyértelműen az látszott, hogy az otthon rekedt vásárlók keresik az online vásárlási lehetőségeket, mert szeretnék megkímélni magukat a személyes vásárlással járó kockázatoktól. Nem egy üzleti vállalkozás futott fel ebben az időszakban, de az is kiderült, hogy a kiskereskedelmi láncok kapacitása elért a végéhez, egyre kevésbé tudtak rövid határidővel szállítani.

Ebbe a résbe tudtak belépni a saját készlettel rendelkező kisvállalkozások. Ők azzal, hogy helyi élelmiszert kínálnak, sokkal biztonságosabb forrásnak tűnnek, mint az ezer kilométereket utazott, ki tudja hány ember kezén átment árucikkek. De a helyi élelmiszer nem csak a vírus szempontjából lehetnek biztonságosabb, hanem beszerzési oldalról is: a rövid lánc garantálja, hogy szinte minden körülmények között van esély élelmiszerhez jutni. 

A kutatócsoport

a rövid ellátási láncok sikerének harmadik okát a szolidaritásban látja.

A vészhelyzet összerántotta a közösségeket: könnyebb lett kérni, adni és kapni is. A közösségi médiában nem egy bajba jutott termelő jelent meg, akiket különböző akciókkal próbáltak meg támogatni: “Különösen a jó vásárlóerővel bíró nagyvárosi (budapesti), békeidőben is a helyi termékek fő fogyasztó bázisát adó értelmiségi réteg tette ki a magáét: sok ezer tagot számláló Facebook-csoportok, levelezőlisták kezdték ajánlani a helyi termelőket és termékeiket.” Ilyen például a #vegyelhazait csoport is, ami ebben az időben alakult.

Stabilan megbízható – közösségi mezőgazdálkodás a COVID alatt

A Tudatos Vásárlók Egyesülete több éve a helyi élelmiszerfogyasztás egy különlegesen szimpatikus módját, a közösségi mezőgazdálkodást támogatja munkájával. A közösségi mezőgazdálkodás egy személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, felelősséget és a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy egy éven keresztül fizetett átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket. „Részes rendszerek” esetében a gazda mindent szétoszt a tagok között, ami megterem. A terményeket (lehet zöldség, tojás, állati termékek) jellemzően hetente ugyanabban az időben és helyen lehet átvenni, amíg a szezon tart.

Ez az gyüttműködés egyértelműen kevésbé rugalmas – hiszen a megállapodás, a kölcsönös elköteleződés egy teljes évre szól – mint a fent bemutatott bevásárló közösségek. Előnye viszont – és ez megmutatkozott a COVID-járvány alatt is – hogy kiszámítható, tervezhető és megbízható forrás a vásárlónak.

A jelenleg működő gazdaságok listáját, elérhetőségeit összefoglaló cikkünkben és már térképen is láthatod.

 A közösségi mezőgazdasági rendszerek (Community Supported Agriculture, CSA) fontos szerepet játszanak a helyi közösségek élelmiszer ellátásában a koronavírus járvány alatt is. A pandémia rávilágított a globális élelmiszer előállítás és szállítás gyengeségeire és hiányosságaira. Ezzel ellentétben a helyi termelők és rövid ellátási modellek sokkal jobban tudnak reagálni, alkalmazkodni az új helyzethez. Erről beszélt az Oxfam Real Farming online konferencián Judith Hitchman is, az Urgenci (Nemzetközi CSA-mozgalom) oldaláról és néhány nemzetközi jó példát is említett . Például azt, hogy a felesleggel rendelkező amerikai CSA-közösségek élelmiszerbankoknak adták a felesleget, vagy a brazilokat, akik a favellák lakóihoz jutattak élelmiszert a vírus első hulláma alatt. Hitchman úgy látja, a különleges helyzetben még inkább előtérbe került a közösségi mezőgazdálkodás máskor kevésbé hangsúlyos, de fontos eleme: a szolidaritás.

De nemcsak külföldön, itthon is sorra nyíltak a szemek, nőtt az érdeklődés a vásárlói oldalról. A korábbinál sokkal többen keresték meg őket azzal, hogy csatlakozni szeretnének – ezt már Keresztesiné Dverenka Orsolya, a Szandaszögi Ökokertészet gazdája mondta el nekünk. “Fontosabb lett az embereknek a tudatos, egészséges táplálkozás, és az is, hogy közeli, biztonságos helyről érkezzen az élelmiszer. A koronavírus pozitív hatása, hogy beteltek a helyek, már csak várólistáról lehet csatlakozni a következő szezonra.”

Bevásárlóközösségek – a válság felfedezettjei

A kutatás szerint a beszerezési formák közül a bevásárlóközösség tűnik a legsikeresebbek, nőtt a vásárlók száma és az egyes vásárlások mennyisége is. De miért lett ez a forma annyira vonzó? A már korábban említett alacsonyabb fertőzésveszélyen, garantálhatóbb beszerzésen és társadalmi szolidaritáson felül a Lo-Káli szerint van még egy fontos körülmény, ami igencsak kedvez ennek a formációnak. 

A bevásárló közösség egyszerű és főleg rugalmas forma, és pontosan arra való, amire ebben a víruskáoszos időszakban legjobban szükség van: összekötötte a városi vásárlókat a vidéki termelőkkel.

Segít azoknak a vásárlóknak, akik most kezdenének el házi tojást, sajtot, lekvárt, zöldséget, kenyeret keresni, de nem tudják, merre induljanak (és különben se mehetnek ki a lakásból). Szintén segíti azokat a termelőket, akik a piacuk bezárásával nem tudták, hol találják meg a vevőiket.

Nagyot dobott a hirtelen fejlődésben, hogy a hazai bevásárló közösségek eleve felívelő szakaszban vannak: évek óta várják az áttörést, amelyre készülve szoftvereket, kommunikációs anyagokat, tréningeket fejlesztettek. Ráadásul folyamatos a jelenlétük a médiatérben, jól kommunikálnak a közösségi platformokon, ugyanakkor, személyes kapcsolatokon keresztül elérhetőek a termelői oldalról is.

helyi élelmiszer bevásárlóközösségek COVID válság

A Szatyor még munkát is adott a vásárlóknak 

Pontosan erről beszél Kármán Erika, a Szatyor Bevásárlóközösség  alapítója is. Egyértelmű növekedést figyeltek meg, aminek szerinte több oka van. Egyrészt náluk már korábban is választható opció volt a házhozszállítás, amire nagy igény lett a karantén alatt. “Termény, termék pedig volt bőven: a piacok bezárása miatt ez még jól is jött azoknak a termelőknek, akik normál esetben a piacra is járnak. Ezzel együtt a vásárlók kritikusabbak is lettek, a hazai termékekben jobban meg tudtak bízni, mert közelebbről érkezik, nem értek hozzá sokan. A házhozszállítás mellett az átvevőpontjaink is nagyon pörögtek, valószínűleg ugyanabból az okból: biztonságosabbnak tűnt, hogy nem kellett bemenni nagyobb helyekre.”

Emellett ő is megemlíti, hogy

a bevásárló közösségek bizony nem egyszer utolsó mentsvárat jelentettek a termelőknek,

volt olyan, aki be is csukhatott volna a Szatyor nélkül. Esetükben a formáció társadalmi vállalkozás oldala is kidomborodott: néhány vásárlójuk elvesztette a munkáját, nekik viszont több munkájuk lett, ezért többen is beálltak arra az időre dolgozni hozzájuk. 

A hangsúly a rugalmasságon van: ez a forma képes gyorsan a helyzetnek megfelelően alakulni és nemcsak a fővárosban emelkedett a népszerűsége, hanem vidéken is. A tatai Forrás Bevásárló Közösség is több rendelést kapott, nőtt a vásárlóik száma. Ők egyébként termelői piac formában működtek, a karantén alatt rendeléses módra váltottak egy átadó nappal. Jelenleg házhozszállítás is működik, mondta Herczeg Szabolcs, a Forrás szervezője.

Azok a közösségek, amelyek piacszerűen működtek (egy konkrét nap, ami egyben átadónap és piac is) online értékesítésbe kezdtek és az átvételi alkalmak piac jellege ideiglenesen megszűnt. Így volt ez a Nyíregyházi Kosár Közösség, vagy az esztergomi Kiskosár Közösség esetében is. Utóbbinál jelenleg konkrét átvételi időpontra is fel lehet iratkozni a csütörtöki átvevőnapon, hogy ne kelljen sorbanállni. A hangsúly a rugalmasságon van, és ez a formáció ezt képes magadni.

Friss, vegyszermentes, egészséges élelmiszer közvetlenül a gazdáktól – a közösségi gazdaságok 2022-ben is várnak

A harmadik hullámban már csak egy kérdés maradt: megmarad-e a nagyobb érdeklődés, vált-e a magyar fogyasztó a helyi élelmiszerre, a rövid élelmiszerláncokra?


ofof, ökokör

Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok