fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A bevásárlóközösségek felé fordultak a fogyasztók a járvány miatt

| Tudatos Vásárló Nagy Melinda

helyi élelmiszer bevásárlóközösségek COVID válság

Mi történt a COVID-időszakban amellett, hogy rögtön elfogyott a kézfertőtlenítő és az élesztő? Mi az a három ok, ami miatt egyértelműen nőtt a népszerűsége a helyi élelmiszereknek, melyek a legkedveltebb és legbiztosabb beszerzési formák a vészhelyzetben? Erre ad választ a Lo-Káli kutatócsoport és a Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatása. 

A helyi élelmiszer már a koronavírus járvány előtt egyre keresettebb alternatíva volt, leginkább azért, mert ez a beszerzési mód fenntarthatónak és méltányosnak tűnt azzal, hogy helyi gazdáktól érkeznek a szezonnak megfelelő termények és minőségi termékek. Egyre több bevásárlóközösség, helyi termék beszerző különböző hibrid megoldás alakult, de szaporodtak a közösségi mezőgazdaságra szerződött csoportok is.

1% szja

Egyszerre áldás és átok

2020 március közepétől aztán szinte minden a feje tetejére állt. A piacok egy része, az éttermek bezártak, ami akár csődöt is jelenthetett azoknak a gazdáknak, akik kizárólag erre rendezkedtek be, a helyzet azonban ennél árnyaltabb. Mert az új helyzet lehetőséget is jelentett a kistermelőknek és a rövid élelmiszerláncoknak, hisz az addiginál sokkal többen kezdték a helyi élelmiszert keresni, főleg azért, mert biztonságosabbnak tartották a vírusfertőzés szempontjából. Az ország nagyrésze otthonába zárkózott, többen kezdtek el otthon főzni. „Az ellátási láncok kitettsége az elmúlt évben nagyon is megmutatkozott, mondhatni a globális élelmiszerbiztonság megrokkant” – ezt Balázs Bálint, a környezeti társadalomkutatással foglalkozó ESSRG Kft. vezető kutatója nyilatkozta nemrégiben a hvg-nek.

A Lo-Káli kutatócsoport és a Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai kutatást végeztek, amelynek során arra voltak kíváncsiak, mennyiben változtak meg a fogyasztói szokások a pandémia alatt a helyi élelmiszerekkel kapcsolatban és melyik forma volt a legsikeresebb. Megállapításaikat termelőkkel és az ellátási lánc szereplőivel készített interjúkra, egy rövid, a lekérdezés fázisában lévő termelői kérdőívre, saját vásárlói benyomásokra és néhány műhelymunkára alapozták. Ahogy Nemes Gusztáv, a kutatás egyik munkatársa mondja, mindez pillanatképet ad a jelenlegi helyzetről, mélyebb elemzésekhez még további kutatások szükségesek.

Az élelmiszeripar felel a globális üvegházgáz-kibocsátás több mint harmadáért

A vészhelyzet összerántotta a közösségeket

A vírus berobbanásakor egyértelműen az látszott, hogy az otthon rekedt vásárlók keresik az online vásárlási lehetőségeket, mert szeretnék megkímélni magukat a személyes vásárlással járó kockázatoktól. Nem egy üzleti vállalkozás futott fel ebben az időszakban, de az is kiderült, hogy a kiskereskedelmi láncok kapacitása elért a végéhez, egyre kevésbé tudtak rövid határidővel szállítani.

Ebbe a résbe tudtak belépni a saját készlettel rendelkező kisvállalkozások. Ők azzal, hogy helyi élelmiszert kínálnak, sokkal biztonságosabb forrásnak tűnnek, mint az ezer kilométereket utazott, ki tudja hány ember kezén átment árucikkek. De a helyi élelmiszer nem csak a vírus szempontjából lehetnek biztonságosabb, hanem beszerzési oldalról is: a rövid lánc garantálja, hogy szinte minden körülmények között van esély élelmiszerhez jutni. 

A kutatócsoport

a rövid ellátási láncok sikerének harmadik okát a szolidaritásban látja.

A vészhelyzet összerántotta a közösségeket: könnyebb lett kérni, adni és kapni is. A közösségi médiában nem egy bajba jutott termelő jelent meg, akiket különböző akciókkal próbáltak meg támogatni: “Különösen a jó vásárlóerővel bíró nagyvárosi (budapesti), békeidőben is a helyi termékek fő fogyasztó bázisát adó értelmiségi réteg tette ki a magáét: sok ezer tagot számláló Facebook-csoportok, levelezőlisták kezdték ajánlani a helyi termelőket és termékeiket.” Ilyen például a #vegyelhazait csoport is, ami ebben az időben alakult.

Stabilan megbízható – közösségi mezőgazdálkodás a COVID alatt

A Tudatos Vásárlók Egyesülete több éve a helyi élelmiszerfogyasztás egy különlegesen szimpatikus módját, a közösségi mezőgazdálkodást támogatja munkájával. A közösségi mezőgazdálkodás egy személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, felelősséget és a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy egy éven keresztül fizetett átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket. „Részes rendszerek” esetében a gazda mindent szétoszt a tagok között, ami megterem. A terményeket (lehet zöldség, tojás, állati termékek) jellemzően hetente ugyanabban az időben és helyen lehet átvenni, amíg a szezon tart.

Ez az gyüttműködés egyértelműen kevésbé rugalmas – hiszen a megállapodás, a kölcsönös elköteleződés egy teljes évre szól – mint a fent bemutatott bevásárló közösségek. Előnye viszont – és ez megmutatkozott a COVID-járvány alatt is – hogy kiszámítható, tervezhető és megbízható forrás a vásárlónak.

A jelenleg működő gazdaságok listáját, elérhetőségeit összefoglaló cikkünkben és már térképen is láthatod.

 A közösségi mezőgazdasági rendszerek (Community Supported Agriculture, CSA) fontos szerepet játszanak a helyi közösségek élelmiszer ellátásában a koronavírus járvány alatt is. A pandémia rávilágított a globális élelmiszer előállítás és szállítás gyengeségeire és hiányosságaira. Ezzel ellentétben a helyi termelők és rövid ellátási modellek sokkal jobban tudnak reagálni, alkalmazkodni az új helyzethez. Erről beszélt az Oxfam Real Farming online konferencián Judith Hitchman is, az Urgenci (Nemzetközi CSA-mozgalom) oldaláról és néhány nemzetközi jó példát is említett . Például azt, hogy a felesleggel rendelkező amerikai CSA-közösségek élelmiszerbankoknak adták a felesleget, vagy a brazilokat, akik a favellák lakóihoz jutattak élelmiszert a vírus első hulláma alatt. Hitchman úgy látja, a különleges helyzetben még inkább előtérbe került a közösségi mezőgazdálkodás máskor kevésbé hangsúlyos, de fontos eleme: a szolidaritás.

De nemcsak külföldön, itthon is sorra nyíltak a szemek, nőtt az érdeklődés a vásárlói oldalról. A korábbinál sokkal többen keresték meg őket azzal, hogy csatlakozni szeretnének – ezt már Keresztesiné Dverenka Orsolya, a Szandaszögi Ökokertészet gazdája mondta el nekünk. “Fontosabb lett az embereknek a tudatos, egészséges táplálkozás, és az is, hogy közeli, biztonságos helyről érkezzen az élelmiszer. A koronavírus pozitív hatása, hogy beteltek a helyek, már csak várólistáról lehet csatlakozni a következő szezonra.”

Bevásárlóközösségek – a válság felfedezettjei

A kutatás szerint a beszerezési formák közül a bevásárlóközösség tűnik a legsikeresebbek, nőtt a vásárlók száma és az egyes vásárlások mennyisége is. De miért lett ez a forma annyira vonzó? A már korábban említett alacsonyabb fertőzésveszélyen, garantálhatóbb beszerzésen és társadalmi szolidaritáson felül a Lo-Káli szerint van még egy fontos körülmény, ami igencsak kedvez ennek a formációnak. 

A bevásárló közösség egyszerű és főleg rugalmas forma, és pontosan arra való, amire ebben a víruskáoszos időszakban legjobban szükség van: összekötötte a városi vásárlókat a vidéki termelőkkel.

Segít azoknak a vásárlóknak, akik most kezdenének el házi tojást, sajtot, lekvárt, zöldséget, kenyeret keresni, de nem tudják, merre induljanak (és különben se mehetnek ki a lakásból). Szintén segíti azokat a termelőket, akik a piacuk bezárásával nem tudták, hol találják meg a vevőiket.

Nagyot dobott a hirtelen fejlődésben, hogy a hazai bevásárló közösségek eleve felívelő szakaszban vannak: évek óta várják az áttörést, amelyre készülve szoftvereket, kommunikációs anyagokat, tréningeket fejlesztettek. Ráadásul folyamatos a jelenlétük a médiatérben, jól kommunikálnak a közösségi platformokon, ugyanakkor, személyes kapcsolatokon keresztül elérhetőek a termelői oldalról is.

helyi élelmiszer bevásárlóközösségek COVID válság

A Szatyor még munkát is adott a vásárlóknak 

Pontosan erről beszél Kármán Erika, a Szatyor Bevásárlóközösség  alapítója is. Egyértelmű növekedést figyeltek meg, aminek szerinte több oka van. Egyrészt náluk már korábban is választható opció volt a házhozszállítás, amire nagy igény lett a karantén alatt. “Termény, termék pedig volt bőven: a piacok bezárása miatt ez még jól is jött azoknak a termelőknek, akik normál esetben a piacra is járnak. Ezzel együtt a vásárlók kritikusabbak is lettek, a hazai termékekben jobban meg tudtak bízni, mert közelebbről érkezik, nem értek hozzá sokan. A házhozszállítás mellett az átvevőpontjaink is nagyon pörögtek, valószínűleg ugyanabból az okból: biztonságosabbnak tűnt, hogy nem kellett bemenni nagyobb helyekre.”

Emellett ő is megemlíti, hogy

a bevásárló közösségek bizony nem egyszer utolsó mentsvárat jelentettek a termelőknek,

volt olyan, aki be is csukhatott volna a Szatyor nélkül. Esetükben a formáció társadalmi vállalkozás oldala is kidomborodott: néhány vásárlójuk elvesztette a munkáját, nekik viszont több munkájuk lett, ezért többen is beálltak arra az időre dolgozni hozzájuk. 

A hangsúly a rugalmasságon van: ez a forma képes gyorsan a helyzetnek megfelelően alakulni és nemcsak a fővárosban emelkedett a népszerűsége, hanem vidéken is. A tatai Forrás Bevásárló Közösség is több rendelést kapott, nőtt a vásárlóik száma. Ők egyébként termelői piac formában működtek, a karantén alatt rendeléses módra váltottak egy átadó nappal. Jelenleg házhozszállítás is működik, mondta Herczeg Szabolcs, a Forrás szervezője.

Azok a közösségek, amelyek piacszerűen működtek (egy konkrét nap, ami egyben átadónap és piac is) online értékesítésbe kezdtek és az átvételi alkalmak piac jellege ideiglenesen megszűnt. Így volt ez a Nyíregyházi Kosár Közösség, vagy az esztergomi Kiskosár Közösség esetében is. Utóbbinál jelenleg konkrét átvételi időpontra is fel lehet iratkozni a csütörtöki átvevőnapon, hogy ne kelljen sorbanállni. A hangsúly a rugalmasságon van, és ez a formáció ezt képes magadni.

Friss, egészséges, megbízható a járvány idején is – ezek a közösségi gazdaságok várják a tagokat 2021-ben

A harmadik hullámban már csak egy kérdés maradt: megmarad-e a nagyobb érdeklődés, vált-e a magyar fogyasztó a helyi élelmiszerre, a rövid élelmiszerláncokra?


NKA EU logoEzt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical projektje társafinanszírozta.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek