• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Az erő odaát van – szupermarketek hatása a termelőkre

2015.11.10. /

A szupermarketek – vevői erejüknek köszönhetően – képesek arra, hogy maguk diktálják az üzleti feltételeket.  Pozícióik erősítése érdekében az ár- és költségnyomást a szállítói láncon keresztül továbbhárítják, mindez rendkívül negatívan érinti a lánc végén lévő beszállítókat, termelőket. 

A rohamos urbanizáció és a mezőgazdasági nagyüzemek terjedése ellenére a mezőgazdaság világméreteket tekintve továbbra is kistermelői kézben van.

·         A világ lakosságának több mint 1/3-a vidéken él.

·         500 millió kisbirtokos gazdaság kb. 2 milliárd embert tart el.

·         450 millióan dolgoznak világszerte a mezőgazdaságban.

·         Az élelmiszer- és mezőgazdasági terméklánc másik végén pedig 7 milliárd mindinkább urbanizálódott fogyasztó helyezkedik el.

 

A mezőgazdasági alapanyag gyártás, az élelmiszer feldolgozás és az élelmiszer kiskereskedelem szereplőinek fokozódó koncentrációja miatt az áru szűk keresztmetszetű termékláncokon keresztül jut el a végső felhasználóhoz.

 

Gyerekmunka nélkül?

A világon a kakaó 90%-át kb. 5,5 millió kistermelő termeli meg, különösen olyan országokban, mint Elefántcsontpart és Ghána. A kistermelők a kakaóbab termésüket nagy nyersanyag kereskedőknek adják el, akik beszerzéseiket többnyire helyi közvetítőkön keresztül bonyolítják. A kistermelők részesedése a kakaópiac 1990-es liberalizációja óta lényegesen csökkent, miközben az értékesítési lánc másik végén ehelyezkedő nagyvállalatok egyre nagyobb részesedésre tesznek szert. Sok nyugat-afrikai országban a kakaótermesztő családok jövedelme a létminimum alatt van. 

A 2001-es ún. Harkin-Engel jegyzőkönyv aláírásával több gyártó (ADM, Barry Callebaut, Cargill, Ferrero, The Hershey Company, Kraft Foods, Mars, Incorporated és a Nestlé) önként vállalta, hogy beszállítóik minősítésével és ellenőrzésével megakadályozzák az üzemekben gyakran előforduló gyermekmunkát. A Nemzetközi Munkajogi Fórum (ILRF) azonban megállapította, hogy ez a vállalás sajnos nem volt sikeres, ezt maga a kakaóágazat is beismerte 2012-ben.

 

 

A vevői erővel való visszaélésnek számos formája van

A rendkívüli piaci erőfölény nem csak a felvásárlási árban mutatkozik meg, hanem az együttműködés során alkalmazott konkrét módszerekben is. Néhány németországi példa:

·         az el nem adott árut visszaküldték a szállítónak;

·         a már leszállított árut késve fizették ki;

·         a beszállítóktól pénzt kértek az akciók költségének fedezéséhez;

·         drasztikus szankciós díjat szabtak ki sérült vagy megromlott áru esetén.

Alapvetően az ellátási lánc minden szakaszában megjelenhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, leginkább azonban a lánc végén lévő leggyengébb szereplőket, a termelőket sújtja, mind az EU-ban, mind pedig a világ déli országaiban.

 

 

A kistermelői banánszövetkezetek áruját csak pufferkészletnek használják

A banán a Dominikai Köztársaság második legfontosabb exportterméke és egyben megélhetési forrás az ország szegényebb vidékein. A banántermesztők 90%-a kistermelő (1,2 – 1,5 hektáros földterülettel), ők adják az ország banántermésének kb. 50%-át. Infrastruktúra (raktározás, hűtés, exportlogisztika) hiányában a kistermelőknek nincs esélyük, hogy a kényes és könnyen romló banánt maguk exportálják. Így a kistermelők exportőrökre vannak utalva. Rendszerint az exportőrök maguk is jelentős banánültetvényekkel rendelkeznek, és elsőként a saját termelésű készleteket értékesítik megrendelőiknek.

A kistermelői szövetkezeteket pedig csupán arra használják, hogy tőlük szerezzék be pufferkészleteiket. Mivel a kistermelői szövetkezeteknek nincs közvetlen kapcsolatuk importőrökkel, nincs hozzáférésük a piaci információhoz, az exportőrökre vannak utalva, akik ilyen körülmények között rendkívül kedvezőtlen kereskedelmi feltételeket kényszerítenek rájuk.

A kistermelői szövetkezetek helyzetét súlyosbítja az is, hogy a legtöbb európai és amerikai felvásárló (gyümölcskereskedő és szupermarket üzletlánc) nagy mennyiségben, homogén termesztésű, előnyös külső megjelenésű terményben érdekelt, és megköveteli az egyre költségesebb minőségi szabványoknak való megfelelést. Ezeket a feltételeket az ültetvényesek lényegesen könnyebben tudják teljesíteni, mint a kistermelői szövetkezetek.

A kollektívan szerveződni próbáló kávétermelőket ellehetetlenítik

Amennyiben a kistermelők megpróbálnak kollektívan szerveződni (pl. szövetkezetekbe), úgy a felvásárlók piaci befolyásukat felhasználva mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék az ilyen kezdeményezéseket. Ez a helyzet áll fenn Mexikóban, Nicaraguában és Peruban, ahol a kávéexport több mint 70%-a olyan magánexportőrök kezében van, akik maguk nem termesztenek kávét, hanem kizárólag közvetítők útján szerzik be kistermelőktől.

Ezeknek az exportőröknek a tulajdonában vannak rendszerint a legnagyobb kávéfeldolgozók, csomagolóüzemek és a szállítmányozási infrastruktúra. Emellett országszerte számos kávészakértőt foglalkoztatnak, azért hogy a kistermelőket mezőgazdasági input anyagokkal és különféle szolgáltatásokkal lássák el. Így a kistermelők még inkább rájuk vannak utalva. Az exportőröknek közvetlen a hozzáférése az olcsó tőkéhez és a jelentős állami támogatásokhoz. És a legfontosabb, hogy a kávépörkölő üzemek őket preferálják üzleti partnerként.

Csak összehasonlításképp: ezekben az országokban a kávétermelői szövetkezeteknek maguknak kell - tagjaik segítségével - előteremteniük a tőkét és az erőforrást. Ráadásul nincs közvetlen kapcsolatuk a kávépörkölő üzemekkel és a nagy márkák gyártóival sem.

Számos esetben az exportőrök célzottan arra fordítják anyagi erőforrásaikat, hogy a működő kávészövetkezetektől elcsábítsák tagjaikat, ezzel is gyengítve azokat. Az év kritikus időszakaiban az ilyen exportőrök megbízásából tevékenykedő közvetítők készpénzben kínálnak fel előleget a teljes termésért, tekintet nélkül annak minőségére.  Ez azt jelenti, hogy az egyes kistermelőkkel, vagy ezek kisebb csoportjával szerződnek nem pedig a működő szövetkezetekkel.  Amikor magas a kávé világpiaci ára a szövetkezetek nem tudják felvenni a versenyt a nagy exportőrökkel, mert nem tudják megfizetni tagjaiknak a megnövekedett felvásárlási árat.  Ez meggyengíti a szövetkezeteket, néhányuk bele is bukik.

Megoldások

1.      Ki kell egyenlíteni az erőviszonyokat a mezőgazdasági ellátási láncokban – A kistermelők megerősítése érdekében állami beruházásokat kell megvalósítani a kisbirtokos termelői struktúrákban és a kistermelői szervezetekben, valamint az ellátási lánc minden érintettjét azonos mértékben kell bevonni az ágazatot érintő tárgyalásokba.

2.      Javítani kell a mezőgazdasági ellátási láncok átláthatóságát – Elengedhetetlen a költségek és az árrés rendszeres és átlátható hatósági minősítése a teljes ellátási láncban. Ez az értékelés kell, hogy alapját képezze a versenyhatóságok döntéseinek is.

3.      Át kell alakítani a versenypolitikát – A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésére vonatkozó megközelítést át kell dolgozni, annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi szektorban megjelenő rendkívüli felvásárlóerőt és a megnövekedett piaci befolyást kezelni tudja.

4.      Véget kell vetni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnakSzigorúbb szabályozást (az EU esetében irányelvet) kell bevezetni, amely függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől, az ellátási lánc minden szereplőjére egyformán vonatkozik. Egyértelműen meg kell határozni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát, lehetővé kell tenni a névtelen hatósági bejelentését, és garantálni kell a szabályozás hatékony érvényesülését.

5.      Ösztönözni kell a méltányos kereskedelem elveinek elterjedését  – A hosszú távú szerződések, a költségeket fedező árak, az üzleti feltételek átláthatósága nem csak a méltányos kereskedelem körében, hanem azon kívül, általánosságban is érvényre kell, hogy jussanak.

 

Kép: dreamstime shutterbestiol, paha, hannamaria, wikipedia

Forrás: Fair Trade - Wer hat die Macht?

A fordítást köszönjük Martin Anitának, a TVE önkéntesének! 

 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza 

 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében