fbpx

| szerk

Az alacsony árak másik oldala

A szupermarketek hatalmas akcióihoz olyan alacsony beszerzési árak szükségesek, hogy ezek miatt csökkenhet a beszállító nyeresége vagy akár veszteséget is elkönyvelhet.
 

Minden olyan országban, ahol vevői erővel kapcsolatos problémák merültek fel, a szupermarketek alacsony árat fizetnek a beszállítóknak. A gazdasági előnyök pedig igen egyenlőtlenül oszlanak meg a kereskedelmi lánc szereplői között. Különösen a friss gyümölcsöknél jelentős ez a probléma. A lenti ábra azt mutatja meg, hogy az ananászok beszállítói láncában lévő szereplők mennyit kapnak meg a gyümölcs fogyasztói árából. Látszik, hogy a földeken dolgozó termelőknek jóval kevesebb jut, mint a nemzetközi kereskedelmet bonyolító szereplőknek és a kiskereskedőknek. 

 

Forrás: Make Fruit Fair, a Costa Ricá-n termelt és Nagy-Britanniában 2010-ben értékesített ananászok költségeivel számolva

Abban az esetben, ha nem közvetlenül a szupermarket vásárolja fel a termékeket, a hatások a közvetítő-kereskedőkön keresztül érvényesülnek. Ezt a jelenséget a Dél-Afrikából Európába szállított gyümölcsökkel kapcsolatban is vizsgálták. Egy kutatás szerint a szupermarketek és importőreik erős pozíciójuknak köszönhetően képesek felrúgni azt az alapvető üzleti szabályt, hogy a megvásárolandó áru mennyiségéről és egységáráról azelőtt kell megállapodni, mielőtt azt becsomagolják és leszállítják. A csemegeszőlővel kapcsolatban például ezt állítja az egyik forrás:

„A szőlő ára igen gyorsan változhat, ezért a kereskedők nem szívesen állapodnak meg árakról a beszállítóikkal. Ha a versenytársuk ára alacsonyabb lesz, mint az övék, rajtuk marad a romlandó termék, ami veszteség.”

Az ilyen esetekben a szupermarketek a beszállítóra hárítják az üzleti kockázatot, amely lehet, hogy nem is tudja milyen árat sikerül kapnia, amíg az árut el nem adja a kereskedő. Így a szupermarket nyugodtan beszállhat az árháborúkba, előre nem tervezett akciókat hirdethet anélkül, hogy maga viselné a tényleges költségeket.

Szintén gyakori probléma, hogy a szupermarketek az eladhatónál több árut vásárolnak, hogy mindig tele legyenek a polcok. A romlandó áruk túlzott beszerzésének sokszor nem a szupermarket, hanem a beszállító issza meg a levét. Az idézett kutatás szerzője szerint a beszállítók nem tudják a végtelenségig elviselni ezeket a beszerzési módszereket:

„Aránytalanul magasak lettek azok a kockázatok, amelyeket az ilyen beszerzési technikák miatt kell viselniük a termelőknek. Vagy a termelők nyilvánosan is vállalják az ezzel kapcsolatos véleményüket, és születik valamilyen megoldás, vagy Nagy-Britanniában fokozatosan eltűnnek a hagyományos forrásból származó, friss élelmiszerek”

A magyar mezőgazdasági beszállítók véleménye is hasonló. A GKI 2010-es kutatása szerint:

„A mezőgazdasági cégek 40%-a szerint a kereskedelmi láncokkal fennálló üzleti kapcsolatot az erőfölénnyel való visszaélés, a tisztességtelen piaci magatartás, az aszimmetria jellemzi, 18%-uk szerint mindez nagyon erősen jellemzi az ágazatot.”

Több kutatás rámutatott már azokra az eljárásokra, amelyek bizonytalanságban tartják a beszállítókat. Például, hogy utólagosan, és éppen ezért meglepetésszerűen a beszállítóra hárítanak bizonyos költségeket és kockázatokat, ezáltal megnehezítik vagy akár akadályozzák is a beszállító vállalkozások üzleti tervezését, befektetési és fejlesztési döntéseit. Mindennek végső soron a fogyasztók látják a kárát. Egy 2010-es, a magyar beszállítók körében végzett kutatás azt állította:

„Amennyiben teljesen tiszta, korrekt versenyhelyzet alakulna ki, a válaszadó cégek bevétele 5-20%-kal nőne. Javulna a jövedelmezőség, stabilizálódna a piac, jobb minőségű árukat lehetne előállítani.”

Az Nagy-Britannia Versenybizottságának 2008-as jelentésében is találunk árulkodó megállapításokat az akciókról:

„… azt találtuk, hogy a beszállítók olykor hatalmas nyomás alatt vannak, hogy termékpromóciókat finanszírozzanak, és ilyenkor általában rövid idő alatt kell döntést hozniuk. Egyes esetekben ez a kereskedő tárgyalási taktikájaként értékelhető, amelynek célja a saját veszteségük csökkentése. A kereskedő át tudja hárítani a túlrendelések bizonyos költségeit és kockázatait a beszállítóra azzal, hogy a promóciók támogatását kéri tőle. Megfigyeltünk olyan esetet is, amikor a beszállítók a promóció költségeinek 65%-át fedezték, vagy amikor a kereskedő igencsak visszautasíthatatlan módon kérte a beszállító hozzájárulását a költségekhez.”

De nemcsak a szupermarketek élnek vissza vásárlóerejükkel: a márkatulajdonosok, a több lánc javára üzletelő nagyobb beszerzői csoportok szintén haszonélvezői lehetnek. A szupermarketek helyzetét a kereskedelemre gyakorolt befolyásuk különbözteti meg.

A nagyobb vállalkozások kezdik felismerni a felelősebb beszerzés szükségességét, már csak a beszerzéseik fenntarthatósága, és a hazai piacokról érkező nyomás miatt is. Erre egy példa a Nagy-Britanniában működő Tesco Sustainable Dairy Group (Fenntartható Tejtermék Csoport, SDG), amely azt vizsgálja, hogy a kereskedői elvárások teljesítése hogyan hat a brit gazdálkodók áraira, bizonytalan helyzetére és költségeire. A kezdeményezés méltányos megállapodásokat igyekszik kötni a friss tejet szállító brit gazdákkal. (Magyarországon nem tudunk ilyen kezdeményezést a Tesconál.) Az SDG bevezette az árgaranciát: időről időre nyilvánosan kihirdetik a tej garantált átvételi árát. Egyelőre csak a tejjel foglalkoznak, és még sokat kell tenniük azért, hogy a szóban forgó irányelvek a szupermarketek teljes beszállítói hálózatában érvényesüljenek.

Kép: dreamstime

 

 

 

 

A cikk “A szupermarketláncok beszállítói kapcsolatai a fogyasztók szemszögéből” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás