• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Az akció ára

2013.03.05. /

A fogyasztók az utolsó láncszemei a globalizálódó élelmiszer-ellátási láncoknak. A láncok működése így hatással van a fogyasztókra, mind pozitív, mind negatív értelemben. 

Az elmúlt 30 évben a szupermarketek élelmiszerpiaci részesedése világszerte nőtt. Magyarországon a 90-es években jelentek meg és népszerűségük azóta is töretlen. Piaci súlyukkal együtt a beszállítóik életében betöltött szerepük is nőtt. Hatásuk van arra, hogy milyen növényeket termesztenek, hogyan dolgozzák fel, és hogyan csomagolják azokat. A nagy kereskedelmi láncok döntései komolyan befolyásolják a termelők és dolgozók életét és megélhetését világszerte.

Az egyszerűség kedvéért itt szupermarketeknek hívjuk az egy márkanév alatt láncba szerveződött, központi beszerzést folytató kiskereskedelmi bolthálózatokat. Magyarországon a legnagyobbak közé a Tesco, a CBA, a Co-op, a Spar, a Reál, a Lidl, az Auchan, a Metro, a Penny és az ALDI tartoznak.

Számos országban az élelmiszerpiac nagy része csupán néhány szupermarket kezében összpontosul. Emiatt pedig egyre nőnek az élelmiszerpiaci szereplők alkupozíciói közötti különbségek, és egyre nyilvánvalóbbá válik a termelőket és a feldolgozókat érintő, gazdasági és szociális „szupermarket-hatás”.

A szupermarketek beszállítókra gyakorolt nyomása a fogyasztókat is érinti, mert hosszabb távon a fejlesztések elmaradásához, csökkenő kínálathoz és növekvő árakhoz vezet. A jelenség befolyásolja a fogyasztás és termelés fenntarthatóságát is.

A szupermarketek azt állítják, hogy ők csupán a fogyasztói igényekre reagálnak, és ha figyelmen kívül hagynák ezeket, a fogyasztóik elpártolnának tőlük. Márpedig ezeknek a láncoknak igen fontos szerepe van a fogyasztói igények alakításában, mert vezető piaci helyzetüknek köszönhetően jelentősen befolyásolják, hogy a fogyasztók mit, hogyan és hol vásárolnak meg.

A szupermarketekre ezért inkább úgy tekinthetünk, mint irányítókra, mint a fogyasztók és a termelők közötti átjáró őrzőire, nem mint a fogyasztói igények közvetítőire. Ebben a szerepükben pedig akár hátrányosan is hathatnak a fogyasztók és a beszállítók érdekeire.

Hiába léteznek még hagyományos (termelői) piacok, hiába terjednek a közvetlen kereskedelmi kezdeményezések (pl. dobozrendszerek) vagy az internetes élelmiszerkereskedelem, az, hogy az emberek több helyről vásárolnak élelmiszert, nem fogja megrendíteni a szupermarketek piaci befolyását. A közösségi média is segítheti, hogy az emberek többet tudjanak meg a kereskedőkről és a fontosabb üzleti szereplőkről. Ezek a változások azonban kis léptékűek, és kibontakozásukhoz időre van szükség.

A szupermarketek vevői ereje összetett és bonyolult jelenség. Cikksorozatunk bemutatja a legfontosabb hatásokat, és azt, hogy ezek hogyan érintik a fogyasztókat és beszállítókat.

 

 

A cikk "A szupermarketláncok beszállítói kapcsolatai a fogyasztók szemszögéből" című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében