A Public Eye svájci szervezet együttműködő partnereivel, a Clean Clothes Camapaign-nyal, és a francia BASIC kutatóintézettel annak ment utána, milyen körülmények között, milyen bérekért gyártják a spanyol cégóriás fenntarthatósági élmárkájának számító „Join Life” (Zara) kollekció egyik termékét. A 84% pamut, 16% poliészter összetételű kapucnis felsőn (hoody) ugyanis a következő, Aretha Franklin dalra utaló felirat olvasható R-E-S-P-E-C-T : find out what it means to me. Ami magyarul nagyjából ennyit tesz: T-I-SZ-T-E-L-E-T: találd ki, mit jelent ez nekem.

1 597 260 495 (egymilliárdötszázkilencventmillió-kétszázhatvanezer-négyszázkilencvenöt) – a saját adatai szerint ennyi darab ruhát adott el az Inditex 2018-ban

A Public Eye visszakövette a termék előállítási láncát egészen a törökországi Izmirben található gyárig. A helyszíni kutatásuk rámutatott arra, hogy a cég mekkora nyomást gyakorol a beszállítókra a költségek alacsonyan tartása érdekében.

A boltokban 26,67 euróért (nagyjából 8890 forintért) forgalmazott terméket előállító gyár, amely 20 ezer db pulóver gyártására kapott megbízást, mindössze 9 török lírát (478 forintot), míg a feliratozást végző cég 90 eurocentet (303 forintot) kap pulóverenként. Ez azt jelenti, hogy a gyártó cégeknek vagy a megszokottnál kevesebb bért kell fizetniük az alkalmazottaknak, vagy hosszabb munkaórákra kell kötelezniük őket.

A Public Eye információi szerint a munkások bére 2000- 2500 török líra havonta, ami megközelítőleg 104-130 ezer forintot tesz ki. Ez nagyjából a harmada annak az összegnek, ami a Clean Clothes Camapaign becslése szerint a tisztességhez megélhetéshez Törökországban szükséges

A tisztességes megélhetéshez szükséges minimálbér a CCC fogalmai szerint egy átlagos munkahéttel keresett fizetés, ami elég ahhoz, hogy fedezze a textil- vagy ruhaipari munkás és családja alapvető kiadásait a megfelelő tápértékű élelmiszerre, lakhatásra, egészségügyre, ruházkodásra, közlekedésre és oktatásra, plusz 10%-nyi bevétel-megtakarítás váratlan kiadásokra.

Éhbér és nők elleni erőszak: szerte a világban demonstráltak a H&M-ek előtt

Az egyik gyár ráadásul folyamatos üzemben működik két műszakban, ez azt jelenti, hogy a munkások az éjszakai műszakban 12 órát dolgoznak. A gyár ezzel nem csak alul múlja a nemzetközi normákat, de a török munkajogi szabályokat is megszegi, amelyek előírják, hogy az éjszakai munkavégzés legfeljebb 7,5 órát tehet ki. Van olyan gyár is, ahol a munkásokkal egy-egy napra szóló szerződéseket kötnek, ami alapján nem garantált, hogy a következő nap is lesz munkájuk – derítette ki a Public Eye, hozzátéve: szinte minden megkérdezett munkás elzárkózott attól, hogy idézzék az általa elmondottakat, attól tartva, hogy ezzel elveszíthetik a beszállítói megállapodásukat, vagy a munkájukat.

Tekintettel arra, hogy a fast fashion piacot vezető Inditex semmilyen adatot nem közöl a beszállítói költségeiről vagy a beszerzési árról, a Public Eye saját, részletes kalkulációt készített a pulóver árát illetően az Éthiquette sur l’éthiquette, a Schone Kleren Campagne és a francia BASIC kutatóintézettel közösen.

Számításaik szerint az Inditex 4,2 eurót (kb. 1400 forintot) profitot realizál minden pulóveren, és ez nagyjából duplája annak, mint amit a termék előállításában résztvevő összes munkás keres rajta az indiai gyapotföldektől kezdve a török kayseri fonodákon át az izmiri gyárakig.

Volna lehetőség arra, hogy az alacsony bérezést a cég elkerülje: ha mindössze 3,62 euróval (kb. 1200 forinttal) több jutna termékenként a munkások bérére, az valamennyi, az előállításban résztvevő munkás számára biztosítaná a tisztességes megélhetéshez szükséges jövedelmet. A 2018-as év rekordnak számító, nettó 3,44 milliárd eurós (1 157 milliárd forintos) haszont hozott az Inditexnek – meg kellene tisztelnie azzal a munkásokat, akiknek a sikert köszönheti, hogy részükre biztosítja a tisztességes megélhetéshez szükséges beszállítói árakat – mondják a jogvédők.

A Zara rekord gyorsasággal, néhány hetente cseréli választékát, ezért a kutatás apropóját adó RESPECT-feliratú felsőket már hiába keressük a webáruházban vagy az üzletekben.

Nagyon sokan támogatjátok munkánkat, amiért hálásak vagyunk.

Ez a tartalom sem jöhetett volna létre önkéntes cikkírónk, CJS segítő munkája nélkül.

A cikket az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-19-18-C jelű pályázata keretében finanszírozta, és a Clean Clothes Campaign kampány keretében az Európai Unió társfinanszírozásában valósult meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124