fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Védjük meg a hazai kistermelőket!

| Tudatos Vásárló

17 civil szervezet – köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete – nyilvánosságra hozta közös jogszabálymódosítási csomagját, amellyel a hazai kistermelők helyzetét kívánják javítani a költségvetés terhelése nélkül.




A SZÖVET (Szövetség az Élő Tiszáért) kezdeményezésére
vidékfejlesztéssel, táplálkozással, mezőgazdasággal foglalkozó szervezetek
széles köre fogott össze. A civilek egységes szemléletben tettek javaslatot a
kisléptékű élelmiszertermelés-, feldolgozás és értékesítés szabályainak
módosítására. A munka célja, hogy az Európai Unió adta szabályozási kereteket
kihasználva könnyítsék a kistermelői élelmiszer-előállítást és -értékesítést. „A
hagyományos élelmiszer-előállítás és -értékesítés egyszerűbb, egységes keretbe
foglalt szabályozását javasoljuk” – összegezte a célokat Szabadkai Andrea, a SZÖVET
munkatársa.

A kezdeményezők szerint Magyarországon a kistermelőknek
túlságosan költséges vagy nagyon életidegen szabályokat kell betartaniuk. Sokan
emiatt kiszorulnak a vidéki gazdaságból. Ezt jelzi az a tény is, hogy az egyéni
gazdaságok száma 2007-re 12,5%-kal csökkent 2005-höz képest. A javaslat
által az állam, a nehéz gazdasági helyzetben, a költségvetés terhelése nélkül
tudná a vidéki gazdaságot fejleszteni és a válság okozta munkanélküliséget
enyhíteni. 

A kezdeményezésben 17 civil szervezet vett részt. „Olyan
javaslatokkal álltunk elő, mint a helyi boltokba és éttermekbe való kistermelői
értékesítés lehetősége, piaci szabályozás módosítása. Ezen javaslatok által újjáéledhetnek
a helyi piacok, több városi és vidéki fogyasztó is könnyebben juthat egészséges,
jóízű élelmiszerhez” – mondta Simonyi Borbála, a Védegylet munkatársa.

Haraszti
Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa hozzátette: a kistermelők
helyi értékesítési lehetőségeinek javítása nem csak a vidéki közösségek számára
jelent megtartó erőt, de ebből fakadóan a szállítási távolság csökkenése miatt környezetvédelmi
szempontból is jelentős előnnyel jár.

A kezdeményezők 2009. április 20-ig várják az észrevételeket
az általuk bemutatott
javaslatokhoz
, illetve további együttműködő csatlakozó szervezetet is
szívesen fogadnak.

 

Rohamosan csökken a kistermelők száma

Magyarországon közel 700 ezer egyéni gazdaság vesz részt a
termelésben, kisebb vagy nagyobb mértékben, de a magyar háztartások csaknem
egyharmada-egynegyede érintett a mezőgazdaság ügyében. A piacgazdaság
térhódításával egyidejűleg számottevőn nőtt a vidéki térségek lemaradása. Az
európai gyakorlatnak megfelelő számítás szerint az összes magyar háztartás
közel 10%-a tekinthető jövedelmileg szegénynek. Ebből a falusiak aránya 47,2%.
A nagyon szegény magyar lakosság megközelítőleg kétharmada a vidékinek tartható
településeken él, és ezek legalább 20-30%-a nélkülözi a felzárkózás
legcsekélyebb esélyét is.

Miközben a mezőgazdasági kistermelés pont a vidéki
területeken járulhatna hozzá a foglalkoztatáshoz, a kereskedelem, a turizmus
fejlődéséhez, a helyi erőforrásokra és helyben hozzáadott értékre alapozott
gazdaságfejlesztéshez, a mezőgazdasági termelők száma egyre csökken: 2005-höz
képest 2007-re 12,5%-os csökkenést regisztrált a KSH az egyéni gazdaságok
számában.

Ezek a folyamatok számos, a kisebb termelők számára
nehézséget jelentő körülményhez köthetők: az uniós csatlakozásunkból adódó éles
piaci verseny, a koncentrált kereskedelmi szektor által diktált gyilkos
feltételek, az uniós támogatások nagyobb termelőket támogató rendszere.

A rendszerváltást követően az élelmiszeripar mintegy 60%-ban
külföldi tulajdonba került. A külföldi tőkebefektetések az élelmiszeripari
koncentráció erősödéséhez vezettek. Például a magyar tejiparban 2002-ben a hét
legnagyobb vállalat a nettó piaci értékesítés 68%-ával rendelkezett a négy
évvel korábbi 44%-kal szemben.

Az élelmiszer-kereskedelemben még erősebb a koncentráció.
Hazánkban a 10 legnagyobb kiskereskedelmi vállalat részesedése a forgalomból
2003-ban már elérte a 89%-ot, az 1997. évi 52%-kal szemben.

Mindezek mellett fontos szerepe van ugyanakkor a higiéniai
szabályoknak, amelyek Európa szerte megnehezítik az évszázadok alatt bevált
helyi gasztronómiai hagyományok folytatását, és fokozott kihívást jelentenek a
kistermelőknek.

 

Önellátó vidéki gazdaságot!

A világgazdasági válság kezelésére a civil kezdeményezők egy
életszerű, az önellátó vagy félig önellátó, a vidék fejlődését és a gazdaság
megerősödését célzó javaslattal segítik a válságból való kilábalást. 

Az Európai Közösségen belül a 852/2004/EK és a 853/2004/EK
rendeletek szabályozzák az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának
élelmiszer-higiéniai követelményeit. Ezek a jogszabályok lehetőséget hagynak a
tagállamoknak a kisléptékű, közvetlenül, helyben értékesített
élelmiszertermelés tekintetében külön szabályozást alkotni, a hagyomány és
rugalmasság uniós elveinek értelmében. Ezt a nemzeti szabályozást hozta létre a
kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről
szóló 14/2006.
(II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet
. A rendelet létrehozása
önmagában tükrözte a jogszabályalkotók jó szándékát, hiszen több tagországban
létre sem jött efféle nemzeti szabályozás.

A civil szervezetek mostani összefogása azt célozza, hogy a felhalmozott
tapasztalatokat összegyűjtve javítsanak a szabályozáson, hogy az más vonatkozó
jogszabályokkal egységes keretbe foglalva, jobban szolgálja a jogalkotói
szándékot.

Néhány kiemelt javaslat:

  • A feldolgozott kistermelői termékek – lekvár, kolbász, sajt
    – jelenleg nem juthatnak el a helyi boltokba és éttermekbe. Ez a korlátozás a
    vidékfejlesztés céljai, a turizmus fejlesztése ellen hat, hiszen a
    feldolgozásból adódó haszon nem a termelőnek, hanem másoknak jut, és a
    tájboltok kínálata is szegényes marad a helyi feldolgozott élelmiszerek nélkül.
  • A termelők piacon való megjelenését új szabályozási
    kategóriák, a termelői vásár, illetve a falunapok, fesztiválok kóstoltatási és
    csere-bere akcióit megkönnyítő AGORA bevezetésével kívánják könnyíteni, hogy
    olyan hagyományos termékek is megjelenhessenek a termelői vásárokon, mint
    például a házi kemencés kenyér.
  •  A jelenlegi rendelet
    adott termékek esetében a kereskedelmi értékesítést csak az adott településen
    lévő „helyi” boltra engedélyezi. Emiatt például egy 200 fős faluban élő
    termelőnek nagyon beszűkül a piaca. A civil szervezetek ehelyett javasolják,
    hogy a helyi értékesítést az adott település 50 km-es körzetéig lehessen értelmezni.
  • Javaslat született az adómentességre is, amelynek mértéke 400
    000 Ft a kistermelői feldolgozatlan termék értékesítéséből adódó bevételig,
    illetve további 400 000 Ft bevételig abban az esetben, ha termékét feldolgozza,
    és azt értékesíti.

 

Az összefogás jövőre vonatkozó tervei között szerepel olyan
végrehajtási útmutatók kidolgozása, amelyek az egyes termékcsoportokra
vonatkozóan részletesen szabályozzák a Helyes Higiéniai Gyakorlatot, amely nem
veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, de teret enged a kisléptékű, a
hagyomány által már bizonyított eljárásoknak, módszereknek. Ennek alapján a
hatóság az ellenőrzéseket segítőleg végzi. Ez megszüntetné a jelenlegi
helyzetet, amelyben az általánosan megfogalmazott jogszabályt a helyi hatósági
szakemberek személyes jóindulatuk illetve a rájuk nehezedő felelősségből adódó
félelem, jogi átláthatatlanság függvényében értelmezik. A civil szervezetek
szerint állami plusztámogatás nélkül is elérhetők a fenti célok, továbbá az
eredmény generálja a munkanélküli és szociális kiadások csökkenését.

Az elkészült javaslatokat a civilek most társadalmi vitára
bocsátják és remélik, hogy minél többen tesznek észrevételeket hozzá. A
beérkezett javaslatok összesítése után a szövegszerű jogszabálymódosító
javaslatokat tartalmazó módosító csomagot benyújtják az illetékes
minisztériumoknak.

 

A javaslat teljes szövege és további információ a
kezdeményezésről a SZÖVET honlapján >>>

 

Kép [cc] biokultura

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek