Ha ezt kell enni, még azok is kiakadnak, akik védenék a bolygót
Sokunkból zsigeri ellenérzést vált ki a gondolat, mégis szembe kell néznünk vele, a rovarok ott vannak a polcainkon. No nem a nehezen hozzáférhető kamrapolcokon tengődő molyos lisztre és tésztára gondolunk, sokkal inkább a boltok polcain megbújó rovarokat tartalmazó élelmiszerekre. Ez iránt az új összetevő iránt igen heves érzelmeket táplálunk, amit mi sem mutat jobban, mint hogy több mint ezren osztottátok meg velünk, mit gondoltok a rovarfehérjéről.
Ugyan évek óta téma a rovarfehérjék élelmiszer célú felhasználása, a magyar közvéleményt úgy tűnik, arcul csapta, amikor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 2023 év elején újabb két rovart talált emberi fogyasztásra alkalmasnak.
A hazai hivatalos reakció szerint a rovarfogyasztás kulturálisan idegen és hazánkban szükségtelen még a gondolatával is eljátszani annak, hogy rovarokkal helyettesítsünk bizonyos alapanyagokat. Emiatt védeni kell a magyar fogyasztókat: a rovarfehérjéket tartalmazó termékeknek jól megkülönböztethetőeknek és elkülöníthetőeknek kell lenniük a boltok polcain.
Eközben viszont az is kiderült, hogy nagy léptékben ez lehet a globális élelmezés, pontosabban a hús alapú fehérjék jövője az élelmiszeriparban, a rovartenyésztés ökológiai lábnyoma ugyanis jelentősen kisebb, mint a klasszikus állattartásé.
Rövid kérdőívünkkel azt firtattuk, mit gondolnak olvasóink a novel foodról. Reális alternatívának gondoljátok a tradicionális állati fehérjék kiváltására? Vagy szó sem lehet róla, hogy bármilyen formában rovar kerüljön a tányérra?
Úgy tűnik, a rovarfogyasztás iránt vegyes és olykor igen heves érzelmeket táplálunk, amit mi sem mutat jobban, mint hogy összesen 1205 ember vette a fáradtságot, hogy megossza velünk véleményét.
A válaszokból a következő kép körvonalazódik:
- az ellenzők tábora a legnépesebb: a válaszadók harmada biztosan nem, szűk többsége (53%) inkább nem fogyasztana rovart.
- az ellenzők a tudatos fogyasztókon belül kevesebben vannak, mint az országosan becsült 70-80%-os tábor,
- a kíváncsi gasztro-kalandorok aránya jóval alacsonyabb olvasóink között: 16% próbálná ki biztosan,
- a bizonytalan igent mondókkal együtt valamivel több mint a válaszadók harmada valószínűsíti, hogy fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó élelmiszert (37%).
Globálisan oké
Fenti első kérdésünkre a válaszadók jelentős része (18%) olyan kifejezéssel válaszolt, mely globális perspektívából közelít, így vagy valamilyen társadalmi jelenségre, vagy gazdasági szempontokra reflektál.
Az említett szavak között túlsúlyban vannak a negatív kifejezések, fenyegető globális tendenciák, ám megjelennek olyan pozitív szavak is, mint az ésszerű, a fenntartható, vagy a megoldás.
Sokan eljátszottak tehát a rovarfogyasztás lehetőségével, aminek elfogadását vélhetően segíti, hogy a világon jelenleg is kb. 2 milliárd ember fogyaszt napi szinten rovarokat. Válaszadóink is szép számban asszociáltak erre (11%), bár éles a verseny, hogy a jelenséget az egzotikus vagy a bizarr jelzővel illessék inkább.
Csak nekünk ne kelljen
A „rovarfogyasztás” szó hallatán
- a válaszadók 39%-a erős érzelmekkel, határozott szavakkal reagált,
- az első reakciók közel harmada egyértelműen negatív volt (29%),
- csupán 3%-uk pozitív,
- 7% pedig valamilyen semleges kifejezéssel élt.
Erős tehát az ellenszenv még a tudatos fogyasztók között is, sőt, majd minden második ember idegenkedik a fogyasztásuktól (45%).
Olvasóink között szép számmal akadtak, akik már fogyasztottak rovart korábban (10%), ám talán nem meglepő, nem ez a jellemző.
Érdekes ellentmondás, mely egyben jól reflektál arra, mennyire ki vagyunk szolgáltatva az üzletláncok kínálatának, hogy még azok is sokan idegenkednek a rovarfogyasztástól (19% értett egyet), vagy egyenesen nem szeretnének rovarokat enni (6%), akik valószínűsítik, hogy fogyasztanának rovarfehérjét tartalmazó élelmiszert.
Kakas here igen, bogár az nem
A rovarfogyasztási preferenciától függetlenül egyetértünk abban, hogy hiába az EFSA engedély, ez az élelmiszer kulturálisan idegen tőlünk (58%), és ezzel még azok is szép számban egyet értettek, akik már fogyasztottak korábban ilyesmit (30%-uk).
Oka lehet, hogy hazánkban a legyeket, rovarokat, lárvákat nem ételként aposztrofáljuk, sokkal inkább tekintjük őket olyannak, aminek nem szabadna az étel közelébe kerülnie. Nem csoda hát, hogy hevesen reagálunk.
Hogy jobban megértsük, mit gondoltok a rovarok élelmezési célú felhasználásáról, két-két állítással provokáltunk titeket. Az első állításpár szerint táplálkozási szokásainkon valahogyan alakítanunk kell a globális jó érdekében, ám 10-ből 1 ember egyik lehetőséget sem tartja reálisnak. Többen említik közülük, hogy a tradicionális, háztáji gazdálkodásban hisznek.
- Sokan egyetértenek azzal, hogy az állati fehérjék fogyasztását csökkentenünk kell (összesen 38%),
- hangsúlyosan megjelenik, hogy inkább lépnénk a növényi alapú étkezés felé (6%) az igencsak környezetterhelő állati fehérjék helyett, mintsem rovarokkal egészítsék ki étrendjüket.
- a rovarfogyasztásban 26% lát fantáziát, de még közülük is többen kifejezték személyes ellenérzésüket (pl.: „remélem én ebből kimaradok”).
- 6% (látszólag?) rugalmasan áll a globális élelmiszerellátás kérdéséhez, véleményük szerint a megszokott állati eredetű fehérjék bevitelét csökkenteni kell, ezek részbeni pótlására pedig egy lehetőség a – kisebb ökológiai lábnyommal előállítható – rovarfehérjék beépítése táplálkozásunkba. Ám köztük is többen említik, hogy ezt az ínyencséget élvezzék inkább a világ azon részein, ahol már eddig is fogyasztották.
- A válaszadók 3% szerint a probléma gyökere a túlnépesedés és a globális élelmiszerpazarlás, így ezeken, nem pedig az étrendünkön kéne változtatnunk.
Mennyire ragaszkodunk a jelöléshez?
Ugyan egyelőre nem elterjedt a rovarchips, nem mehetünk el a tény mellett, hogy a rovarszármazékok régóta jelen vannak és egyre inkább jelen lesznek az ételeinkben – első sorban a feldolgozott félékben.
- minden ötödik válaszadó hangsúlyozta, hogy a termék rovartartalmát egyértelműen kötelező jelölni (21%), épp úgy, mint a termék bármely más összetevőjét (10% említette).
- Érdekesség, hogy velük ellentétben minden tizedik válaszadó egyetért azzal, hogy „a rovarfehérjék fogyasztása teljesen oké, jelölni sem kéne az élelmiszereken.”
Ami a tavasszal hivatalosan beharangozott jelölést illeti, annak egyelőre ennek nyomát sem láttuk se a címkéken, se a polcokon.
Nem hisszük, hogy biztonságos
Korábbi személyes tapasztalatoktól függetlenül minden ötödik ember úgy gondolja, hogy a rovarok más, értékes alapanyagok helyett kerülnek a termékekbe.
Jobban megoszlanak a vélemények arról, hogy rejt-e egészségügyi kockázatot a fogyasztásuk. Aki enné, nem igazán hiszi (5%-uk), ám minden negyedik elutasító szerint ártalmas lehet egészségünkre a fogyasztásuk, és az ipari rovartenyésztés biztonságosságát is kétlik. Míg a potenciális fogyasztók 40%-a gondolja biztonságosnak, az elutasítóknak csak 3%-a.
Bár a termékeken még nem látjuk a feliratot, és a beígért rovarpolcok sem kerültek még kialakításra, megnyugtató a tény, hogy az ipari rovartenyésztés és a rovarok élelmiszercélú felhasználásának körülményeit az Európai Unió épp olyan szigorúan szabályozza, mint az élelmiszer előállításét. A szabályzások (2069/2009 EU, illetve 142/2011 EU) kitérnek a tenyésztett rovarok tartási körülményei mellett a táplálékukra is, így nem nevelhetők például élelmiszerhulladékon, szerves trágyán sem.
Hazánkban is működik rovartenyészet, a Grinsect, mely szigorúan felügyelt körülmények között, áruházláncok feleslegét felhasználva, növényi takarmányon nevel rovarokat. Ezeket olaj és porított formában is felhasználják – többek között házi kedvencek – takarmány alapanyagaként.
Mire számíthatunk a jelölések terén?
Fontos tudni, hogy az élelmiszer jelölési rendelet (36/2014. (XII. 17.) FM rendelet) módosítása nem érinti az élelmiszeradalékokat, így a szintén rovareredetű kármint (E120) és sellakkot (E904) ezentúl is E-számuk szerint találhatjuk meg a csomagoláson. Dacára annak, hogy előbbiről azt is tudjuk, allergizálhat.
Más a helyzet, ha egy termékben alapanyagként (porítva, vagy fagyasztva) használják fel a rovarokat. A hatályos rendelet értelmében ezeket „A termék rovarfehérjét tartalmaz!” felirattal kell ellátni a termék címkéjén, vagy csomagolás híján az elkészítés helyén.
Képek: © Tudatos Vásárlók, canva.com
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C jelű pályázata keretében készült.