fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

171 óriáscég írta alá, mit biztosít a ruhagyárakban dolgozók munkahelyi biztonságát védő egyezmény?

Rana-Plaza ruhagyárak dolgozók védelme

Már 171 óriáscég írta alá a Textil-és ruhaipari dolgozók munkahelyi egészségét és biztonságát védő nemzetközi egyezményt. A jogilag kötelező érvényű egyezményhez azért csatlakoznak a ruhaóriások, hogy a beszállítói láncaik ruhagyárai valóban biztonságosak legyenek a dolgozók számára. 9 éve, 2013. április 24-én omlott össze a Rana Plaza épülete a bangladesi Dhaka körzetbeli Savar Upazilában, több mint ezer munkás halt meg a romok alatt. A tragédia a ruhaipari munkások kizsákmányolásának szimbólumává vált, és bár az eltelt idő hozott fejleményeket, a helyzet még közel sem megoldott.

SZJA adó 1% 2022

Miről szól az egyezmény?

A Textil-és ruhaipari dolgozók munkahelyi egészségét és biztonságát védő nemzetközi egyezmény (International Accord for Health and Safety in the Garment and Textile Industry, a továbbiakban: a nemzetközi egyezmény) 2021. szeptember 1-én lépett életbe. Az egyezmény jogilag kötelező érvényű program, melyhez azért csatlakoznak a ruhaóriások, hogy a beszállítói láncaik ruhagyárai valóban biztonságosak legyenek a dolgozók számára. Az egyezménynek jelenleg csak Bangladesben vannak aláírói, de a cél az, hogy más országokra is kiterjesszék a programot. A nemzetközi egyezményt irányítóbizottság koordinálja. Az irányítóbizottság tagjai 50%-ban a ruházati óriáscégek képviselői, és 50%-ban szakszervezeti képviselők. Az egyezményhez több munkajogi civil szervezet – így a Tiszta Ruha Kampány (CCC) – is csatlakozott, ők az irányítóbizottságban megfigyelőként vesznek részt.

Az egyezményt 2022. március 21-éig 171 ruhaipari és ruhákat értékesítő cég írta alá, a teljes lista itt olvasható.

Miben különbözik ez az új nemzetközi egyezmény a korábbi bangladesi fenntarthatósági megállapodástól?

  1. a program nem egy országra korlátozódik, hanem Bangladesen kívül még legalább egy országra kiterjesztik majd
  2. a program nem csak az épületek biztonságát helyezi középpontba, hanem ennél szélesebb témára fókuszál: a ruhagyári dolgozók egészségét és biztonságát védi. A nemzetközi egyezmény szövege itt olvasható.

Hány márka írta alá az új nemzetközi egyezményt?

A csatlakozó világmárkák listája itt frissül folyamatosan.

Mely világmárkáknak kellene aláírniuk az egyezményt?

A CCC első körben azokat a ruhaóriásokat keresi meg, amelyek Bangladesben (is) állítják elő termékeiket. Amint elindul a program egy másik országban is, az adott országból beszállító ruházati cégeket is meg fogják keresni, hogy írják alá az egyezményt.

Az egyezmény valóban csak a gyárak ellenőrzéséről és felújításukról szól?

Nem. A gyárépületeket ellenőrzéssel és felújítással valóban biztonságosabbá teszi a program egyrészt, másrészt viszont az egyezmény aláírói arra is törekednek, hogy megerősítsék a munkásokat és a helyi szakszervezeteket: a biztonságos és egészséges munkahelyhez való jogukról tájékoztatják, oktatják őket. A programban részt vevő gyárakban az egyezmény előírja a dolgozóknak, valamint a dolgozókból és cégvezetőségből álló munkahelybiztonsági bizottságnak a munkahelyi biztonságról szóló képzést. Ezen kívül a dolgozóknak és a szakszervezeteiknek független egészségügyi és biztonsági panasztételi mechanizmust nyújt, melyen keresztül a munkavállalók a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos panaszaikat eljuttathatják a gyárvezetőségnek, és nekik kötelező kivizsgálni ezeket az eseteket.

Hogyan biztosítja az egyezmény azt, hogy a ruhaóriások be is tartsák azt, amit megígértek?

Az egyezmény jogilag kötelező érvényű, és ez kulcsfontosságú a hatékonyság szempontjából.

Az egyezmény keretrendszere a jogérvényesítés két szintjét határozza meg:

  1. a gyár szintjén, felterjesztési eljárás útján: ha a gyár nem orvosolja a dolgozók munkahelyi biztonsággal kapcsolatos panaszait, üzleti tevékenysége megszűnhet az egyezmény többi aláírójával,
  2. a ruhacég szintjén pedig a vitarendezési záradékon keresztül, mely a szakszervezet számára lehetővé teszi, hogy önkényeskedés vádjával beperelje az egyezményt aláírt ruházati céget, hiszen az nem tette meg kötelességét az egyezmény értelmében.

Az aláíró ruhacégek kötelesek betartani az egyezmény rendelkezéseit, így például a beszállítóikat kötelezniük kell arra, hogy azok részt vegyenek a gyárépületek ellenőrzésében és a szükséges javítási munkálatokban, sőt a munkásokat erősítő programban is. Biztosítaniuk kell azt is, hogy beszállítócégeik a gyárépületek javítását finanszírozni tudják. A közös kötelezettségvállalás azt jelenti, hogy a ruhaóriások kollektív befolyásukat hatékonyan használják a munkahelyi biztonság növelése érdekében.

2016-ban két szakszervezet, az IndustriALL és az UNI Global Unions önkényeskedés vádjával beperelt két, az egyezményt aláíró céget, mivel azok nem biztosították, hogy a beszállítók finanszírozni tudják a gyárépületek felújítását. Végül peren kívüli vitarendezési eljárás útján, a biztonságos épületek kialakításáért fizetett, több mint két millió amerikai dollárral tudta rendezni a két cég a mulasztását.

Mérföldkőnek számító megállapodást írt alá a H&M, vége lehet a szexuális erőszaknak néhány indiai ruhagyárban

Mi is történik most Bangladesben?

A konkrét munkatevékenységeket a helyszínen, Bangladesben a Fenntarthatósági Tanács (RMG Sustainability Council, RSC) végzi. A tevékenységek közé tartozik a gyárak ellenőrzése, a szükséges javítási munkák folyamatos figyelemmel kísérése, biztonsági képzés tartása, a munkások számára független egészségügyi és biztonsági panasztételi mechanizmus biztosítása. Az RSC vezető testülete három féle résztvevőből áll össze: a ruházati cégek, a szakszervezetek, valamint a gyárak képviselőiből; viszont a tanácsnak nincs eszköze arra, hogy a ruhaóriásokat elszámoltathatóvá tegye.

A nemzetközi egyezmény az, ami ezt a pluszt hozzáteszi a tanács működéséhez. Az egyezmény jogilag kötelező érvényű szerződés a világmárkák és a szakszervezetek között. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezet – a tanácstól kapott, ellenőrzésre, a felújítások ellenőrzésére, és a panaszkezelési mechanizmusra vonatkozó információk alapján – adott esetben akár végrehajtási eljárást is indíthat a rendelkezéseket megszegő ruhaóriás ellen. Ezután az ügy akár bíróságra is kerülhet. A közelmúltban ennek köszönhetően két alkalommal is rendeznie kellett mulasztásait két hanyag márkának.

Ha egy gyár megtagadja az együttműködést az ellenőrzés során, vagy nem hajlandó a szükséges helyreállításokat elvégezni, az RSC elvileg intézkedéseket hozhat az adott gyár ellen, például visszavonhatja a gyár kiviteli (export) engedélyét. Sőt, az egyezmény értelmében mintegy végső megoldásként akár be is zárhatják a gyárat, ami azt jelenti, hogy az egyezmény többi tagja sem szállíthat be az adott gyárból.

Miért van szükség külön nemzetközi egyezményre és a Fenntarthatósági Tanácsra, az RSC-re?

2013-as megalapítása után a nemzetközi egyezményt alapítványként jegyezték be Hollandiában, ahol egy kis összekötő iroda működik, és Bangladesben is volt egy kb. 200 fős iroda. De 2018-19-ben, egy frusztrált gyártulajdonos által indított, elhúzódó bírósági eljárás során elkaszálták ezt az irodát, ezért létrehoztak egy új, helyi szervezetet, ez az RSC, és ez a szerv irányítja a munkát 2020. jún. 1. óta a helyszínen. A megállapodás szerint az RSC felelős azért, hogy az egyezmény minden előírását, irányelvét, eljárását bevezessék a helyszínen.

Az RSC nonprofit szervezet; ruhacégek, szakszervezetek és munkavállalók igazgatóiból álló testület van az élén; az RSC-nek nincs eszköze arra, hogy a ruhaóriásokat elszámoltathatóvá tegye a felújítási munkálatok miatt (az előírásoknak, irányelveknek, eljárásoknak megfelelően). Az előírások között az is szerepel, hogy a gyár ki tudja fizetni a szükséges javításokat: ez egy, a nemzetközi egyezményben meghatározott és betartatható kötelezettség. A nemzetközi egyezményre ezért van valóban nagy szükség: a nagy ruhacégek ne csak azért köteleződjenek el a gyárak biztonsága iránt, mert ez trendi, hanem azért írják alá az egyezményt, mert így elszámoltathatóak lesznek, ha esetleg nem járulnának érdemben hozzá a biztonságosabb gyárak kialakításához.

A szakszervezetek, melyek az egyezmény alapján 50%-ban tagjai az irányítóbizottságnak, viszont az RSC vezetésnek csak 30%-át adják, jelezték, hogy szerintük a cégek elszámoltathatósága kulcskérdés a hatékony ellenőrzés, felújítás és panaszkezelés szempontjából. 2020 májusában az UNI Global, az IndustriALL és a hozzájuk tartozó bangladesi szakszervezetek bejelentették, hogy ha nem lesz jogilag kötelező érvényű megállapodás, akkor ki fognak lépni az RSC-ből. Ez is azt mutatja, mennyire fontos az elvégzett munka minősége és függetlensége szempontjából, hogy az RSC munkáját kiegészítendő, létrejöjjön egy olyan keretrendszer, amelyben a ruhacégek elszámoltathatósága opció.

A nemzetközi egyezmény titkársága felelős azért, hogy figyelemmel kísérje, a csatlakozott márkák teljesítik-e kötelezettségeiket Bangladesben. És ez nem ugyanaz, mint amikor a titkárság az RSC-n keresztül próbálja meg elvégezni ezt az ellenőrzést – érveltek a ruhaóriások közül páran, és a bangladesi munkavállalók szervezete, a BGMEA. A nemzetközi egyezmény elismeri az RSC függetlenségét, és a ruhacégeket elszámoltathatóvá teszi a munkavállalók biztonságával kapcsolatban.

Hogyan kapcsolódik az egyezmény a kormányzati intézményekhez?

Az egyezmény hosszútávú célja mindig is az volt, hogy a bangladesi textil-és ruhaipari dolgozókat védő munkabiztonsági szabályozást jobbá tegye. Ennek ellenére a kormánnyal való együttműködés nem mindig volt problémamentes. A végső cél a kormányzati felelősségvállalás volna, de a kormány egyelőre ezt a közbülső megoldást támogatja. Remélhetőleg az egyezmény tud majd egy jobb állami rendszer irányába hatni, de addig is, a munkavállalók biztonságban tartásának egyetlen módja: az egyezmény – állítja a Clean Clothes Campaign (CCC) érdekvédő szervezet.

Hány bangladesi gyárat fed le az egyezmény?

A 152 aláíró alapján 1371 gyárat, vagyis több mint 2 millió munkavállalót. (2021. nov.24-i adatok)

Mitől „nemzetközi” az egyezmény?

A nemzetközi egyezmény lehetővé teszi az országspecifikus tűzvédelmi és épületek biztonságát előíró programok fejlesztését és bevezetését (a már meglévő bangladesi program mellett), és elköteleződik az egyezmény modelljének kiterjesztése mellett: a bangladesi megállapodás által lefektetett irányelveknek megfelelően 2021. szeptember 1. után, 26 hónapon belül a programot kiterjesztik legalább egy másik országra. Az egyezmény irányítóbizottsága megvalósíthatósági tanulmányt készít majd, mely felméri a biztonsági kockázatokat, az aláírók jelenlétét, hogy mely szabályozások hiányoznak és, hogy mi hiányzik a gyakorlatba ültetéshez, illetve, hogy mire lenne szükség az adott országban. E tanulmány alapján az irányítóbizottság eldönti majd 2022. február végéig, hogy melyik országra terjesszék ki elsőként az egyezményt. A kiterjesztett program a helyi érdekelt feleket is be fogja vonni, a helyi tudásra és programokra fog építeni az egyezmény-modell bevezetésekor. A program pontos formája és kivitelezése minden országban más-más lesz, az előzetes felmérést figyelembe véve, és ezért nem úgy fog kinézni, a rendszert nem úgy fogják szervezni, mint Bangladesben.

Amint létrejön egy új, országspecifikus program, az adott országból beszállító, az egyezményhez csatlakozott ruhacégeket előreláthatólag felkérik majd, hogy vegyenek részt a programban, illetve a CCC meg fogja keresni az adott országból beszállító cégeket, hogy csatlakozzanak az egyezményhez.

Miért van szükség az egyezmény kiterjesztésére?

A ruhaiparban dolgozni közismerten veszélyes. Itt az ideje, hogy a világmárkák – Bangladesen túl is – felelősséget vállaljanak a beszállítói láncaikban uralkodó munkakörülményekért. Néhány példa 2021 legnagyobb munkahelyi baleseteiből: halálos áramütés ért 28 munkást egy illegális ruhagyárban Marokkóban 2021 februárjában; 20 dolgozó halt meg, amikor tűz ütött ki egy egyiptomi ruhagyárban 2021 márciusában, és nyolcan vesztették életüket Egyiptomban, szintén 2021 márciusában, amikor rájuk szakadt az épület. A CCC idővonalat tett közzé, amely a ruházati- és textiliparban történt halálos és majdnem halálos kimenetelű baleseteket mutatja 2021 eleje óta. És sajnos ez csak a jéghegy csúcsa: cleanclothes.org/incidents-timeline.

Miért mondja a CCC azt, hogy az egyezményt először Pakisztánra kell kiterjeszteni?

Pakisztánban a ruházati- és textilipargyárak még mindig ugyanolyan veszélyesek, mint 2012-ben voltak, amikor is az Ali Enterprises gyárban (Karachi) egy tűzesetben 250 dolgozó vesztette életét. 2021 augusztusában, szintén Karachiban, egy táskagyárban történt baleset azt mutatja, hogy azok a problémák, amelyek miatt olyan sokan meghaltak az Ali Enterprises gyárban (rácsos ablakok, bereteszelt kijáratok, nincs tűzjelző), még mindig jelen vannak a gyárakban. Szakszervezetekkel és helyi munkajogi csoportokkal együtt ezért mi régóta azért lobbizunk, hogy az egyezmény-modellt terjesszék ki Pakisztánra. Szakszervezetek és munkajogi csoportok már meg is egyeztek abban, hogyan kellene kinéznie az egyezménynek Pakisztánban, sőt már beszéltek is több érintett féllel, vannak köztük hatóságok és munkáltatók is, arról, hogy hogyan kellene bevinni az egyezményt Pakisztánba. Ezért a CCC úgy látja, hogy Pakisztánban nem csak nagyon nagy szükség van a munkahelybiztonsági programra, hanem egyúttal nagyon is készen áll a program elindítására az ország.


Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára