A törvényjavaslat azokra a nagy divatcégekre vonatkozik, amelyek New York államban folytatnak üzleti tevékenységet és több mint 100 millió dollár a globális éves bevételük. Ha a törvényjavaslatot megszavazzák, akkor ezeknek a cégeknek „kötelező lesz a társadalmi-környezeti stratégiájukról szóló, a kellő gondosság elvének megfelelő beszámolót közzé tenniük, valamint létre kell hozniuk egy közösségi segélyalapot, azaz legalább egy környezettudatos projektet, amely közvetlenül és bizonyíthatóan, valóban kedvező hatással van közösségekre – a környezeti igazságosságot tekintve” – áll a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat az olyan luxusmárkákat érinti, mint a Prada vagy az Armani, illetve az olyan nagy világmárkákat is, mint például a Shein.

Egy szárítógép 15 perc alatt több százezer mikroszállal szennyezi a környezetet

A Fenntartható Divatról és Társadalmi Elszámoltathatóságról szóló törvényjavaslat (Fashion Sustainability and Social Accountability Act, röviden Fashion Act) szerint azok a ruhacégek, melyek nem teszik nyilvánossá a társadalmi-környezeti stratégiájukat, és nem tudnak felmutatni egyetlen környezettudatos projektet sem, és az éves bevételük meghaladja a 450 millió dollárt, ennek az összegnek akár 2%-ára is büntethetőek. A törvényt megszegő ruhaóriások által büntetésként befizetett összegből létrehoznak egy alapot, melyből a környezeti igazságosság jegyében indított projekteket fogják támogatni.

Ha elfogadják a törvényjavaslatot, a nagy ruhacégeknek

• átláthatóvá kell tenniük a beszállítói listájuk (azok volumene szerinti) legalább 50%-át – írja a Bloomberg
• átláthatóvá kell tenniük azt is, hogy pontosan milyen anyagokat használnak a ruhagyártáshoz, illetve, hogy ezekből az anyagokból mennyi az újrahasznosított.
• Ezen kívül a ruhacégeknek ki kell kalkulálniuk, és közzé kell tenniük, hogy mennyi vizet és vegyszert használnak a ruhagyártáshoz, és mennyi az üvegházhatású-gázkibocsátásuk.

És még ez sem minden: a nagy ruhacégek

elszámoltathatóak lesznek a beszállítóknak fizetett bérekkel kapcsolatban is;

elemzéseket kell publikálniuk egyrészt a beszállítóknak fizetett bérekről, másrészt arról is, hogy ezek az összegek hogyan viszonyulnak a minimálbérhez és a tisztességes megélhetést biztosító bérhez. A felsorolt adatokat, információkat a ruházati cégek honlapján kellene majd közzé tenni.

Ha a javaslatból törvény lesz, a jövőben New York állam főügyésze készítené azt az éves jelentést, amely felsorolná azokat a ruhaóriásokat, melyek nem felelnek meg a törvény előírásainak, így az állampolgárok beperelhetnék majd az adott ruhaipari céget.

A világmárkák megbirkóznak a járvánnyal, a ruhagyári munkások nem

„New York állam a világ divatfővárosa és legjelentősebb üzleti központja – ez erkölcsi felelősséggel is jár, példát kell mutatnunk abban, hogy a divatipar romboló környezeti-társadalmi hatását hogyan lehet csökkenteni – nyilatkozta a törvényjavaslat egyik támogatója, Alessandra Biaggi szenátor. Biaggi hozzátette azt is, a törvény elfogadásával New York államban – Amerikában egyedülálló módon – a divatipar elszámoltatható lenne, és az új törvény elsősorban a „munkaerőt, az emberi jogokat, a környezet megóvását” tartaná szem előtt.

A Világbank jelentése szerint a divatipar a globális éves kibocsátások 10%-áért felelős. A divatmárkák ruháiból az utóbbi időben egyébként egyre többet vásárolunk: szakértők becslései szerint az évtized végére 50%-kal magasabb lesz az iparág károsanyag-kibocsátása.

A törvényjavaslat 2021 októberében született; jelenleg a szenátusi bizottságok vitáznak róla.

Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124