Összesen 18 márkájú hagyományos, 1 kilós kiszerelésű búza finomliszt, köztük több biominőségű liszt mintáit vásárolták meg az üzletláncokban, majd laboratóriumban ellenőrizték, hogy találnak-e bennük növényvédőszer-maradványokat a dTest fogyasztói szervezet munkatársai.

Szlovákiában korábban nagy port kavart a hír, amikor Ukrajnából érkező gabonában peszticidek jelenlétét mutatták ki. Samuel Vlčan mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter óvatosságra intett minden gabonafeldolgozót, a malmokat és a pékségeket az Európai Unión kívülről származó gabona vásárlásakor, kérve, hogy ne veszélyeztessék a fogyasztók egészségét. A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kirohanását a “silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabona” importja ellen itt olvashattuk.

A dTest 2020-ban már végzett hasonló tesztet, akkor semmilyen problémát nem találtak. A minták többsége teljesen tiszta volt, és minden maradvány, amit találtak, a megengedett határokon belül volt.

Szerinted vannak vegyszermaradványok a növényi tejhelyettesítő italokban? És mi van, ha nem biotermékről van szó?

Nézd meg ingyenes teszteredményeinket!

Itthon is jelen lévő láncok lisztjét is vizsgálták

A jelenlegi tesztelések a korábbi eredményeket mutatják: összesen 15 minta ment át teljesen tiszta lappal a vizsgálaton. 3-nál ugyan találtak peszticid-maradványoka – Český mlynář Smooth búzaliszt (21,90 CZK/kg), Předměřice Light búzaliszt (26,90 CZK/kg) és Ramill Smooth búzaliszt (28,90 CZK/kg) -, határérték átlépés azonban itt sem történt.

A hazánkban is jelen lévő láncoknál (dm, Lidl, Penny, Tesco) beszerzett termékekben nem találtak szennyeződést.

Mit jelent a Származási hely?

Sok fogyasztót érdekel, honnan származik az általa vásárolt liszt.

A biolisztek csomagolásán viszonylag pontos információk találhatók. Címkézésük kötelező része a felhasznált mezőgazdasági alapanyagok előállítási helyének feltüntetése. Sajnos néha azoban annál többet, minthogy az EU-ban/EU-n kívül nem látunk.

A nem bio minősítésű termékek csomagolásán is megtaláljuk a Származási hely: feliratot. Az élelmiszerek származására történő utalásokat az Európai Unó Közösségi Vámkódexe szabályozza. Ez kimondja, hogy amely termék előállításában több ország vesz részt, azt az országot kell származási országnak tekinteni, amelyben az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozást vagy megmunkálást végezték. Ebbe pedig beleértendő a csomagolás is.

Ha tehát egy liszten azt olvassuk, hogy Származási hely: Magyarország, az nem feltétlenül jelent többet, mint hogy itthon csomagolták.

Magyar származásra utaló önkéntes jelölések

A Vidékfejlesztési Minisztérium ezt igyekezett cizellálni, amikor 2012-ben létrehozta az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII.25.) VM rendeletet.

A termék eredetét illetően a rendelet a következő három, a termékeken önkéntesen (azaz nem kötelezően) használható kategóriát határozza meg. A képekre kattinva olvashatjátok, mit jelentenek pontosan az egyes jelölések:

Képek forrása: canva.com