2012 óta egységes koncepció, állami szabályozás áll a mögött, hogy egy terméket milyen feltételek között lehet magyar terméknek nevezni. Az egységesítő rendelkezésre azért volt szükség, mert a piacon megtalálható több mint 10 féle embléma, és számtalan önkéntes jelölés mögött nagyon különböző tartalmak, koncepciók álltak, attól függően, hogy a gyártók forgalmazók mely szempontokat találtak elsődleges fontosságúnak. Némelyek az alapanyag származási helye, némelyek a régi márkanév, mások az gyártás helye, vagy voltak akik a cég tulajdonosainak nemzetisége alapján jelentették ki, hogy a termék magyar. Ez természetesen nem mindig találkozott a fogyasztók prioritásaival, illetve a hatóságok álláspontjában.

 

Az új szabályok azonban ma már egyértelműek:

 

A feliratok használata önkéntes, azonban ha a gyártó, forgalmazó azt feltünteti, állítását a hatósági ellenőrzések során alá kell tudni támasztani.

Némelye esetben a felirathoz nem csak grafikai megjelenítés, hanem tanúsítási rendszer is párosul.

Ilyen embléma a Magyar Termék Nonprofit Kft. védjegye, amely használatához pályázni kell, és a követelmények betartását mind előzetesen, mind utólagosan ellenőrzi maga a kft. is. Ez így a fogyasztó számára lényegesen megbízhatóbb, mint az önkéntes jelölések.