fbpx
eteleink kilometer labnyom szavazas

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

“Kedveseim, ez csak álom!” – mennyire könnyű helyi élelmiszert találni?

Számít-e Nektek bevásárláskor, hogy mennyit utazott az élelmiszer, hogy helyi legyen s emiatt a lehető legkisebb legyen ételünk kilométer-lábnyoma? Vagy bőven elég nagy macera a bevásárlás enélkül is – ezt firtattuk októberi #gyorskörünk. A Tudatos Vásárlók közösségéből több mint 500-an mondtátok el véleményeteket.

Nem telhet el hónap a véleményetek nélkül! Legutóbbi októberi #gyorskör kérdésünkre több mint 500 visszajelzést kaptunk tőletek, szavazni ezúttal is a Facebook oldalunkon tudtatok. A reakciókat összefoglalva egyértelmű, hogy fontos Nektek mennyit utazott, ami a kosárba kerül, de csak a kommentekből látszik igazán, mennyire szívügyetek a helyi élelmiszer.

Igen, fontos

Mégis minden tizedik reakció szerint nehéz az ételek kilométer-lábnyomára odafigyelni. És milyen igazuk van! Mivel a kereskedelmi láncokban vásárolva a raktározással és országos elosztással járó szállítással is számolnunk kellene – amiről jóformán semmit sem tudunk – a gyakorlatban legtöbbször tényleg nehéz döntéseinknél az élelmiszerek kilométer-lábnyomát figyelembe venni.

ez csak álom képtelenség figyelni

Bár a fenti példa jól érzékelteti a feldolgozóipar és a kereskedelmi láncok súlyát az egyenletben, fogyasztóként azért nem vagyunk ennyire tehetetlenek. Még ha kilométerben nem is tudjuk pontosan kiszámolni, hogy mennyi az annyi, a józan paraszti eszünkre hagyatkozva, néhány huszárvágással leegyszerűsíthető a képlet.

Egyszerű a matek: Keresd a hazait!

Ha pontosabban akarjuk összefoglalni a kommenteket, azt mondhatjuk, hogy keresd a szezonális, helyi élelmiszert – ami a távolról importált kedvenceket is képes kitúrni a kosárból!

 

Azért ennél tovább is mehetünk!

Ahogy kommentelőink is írták, friss áru esetén (zöldség-gyümölcs, tejtermékek, tojás, hús) aligha tehetünk jobbat, mint hogy a közelből, közvetlenül a termelőktől próbáljuk beszerezni. Más a helyzet a tartós és feldolgozott élelmiszerek esetén, melyek vásárlásánál a kereskedelmi láncok nehezebben megkerülhetőek.

Rászoktunk az örök-szezon élményére

Nem vitás, hogy egykor hazánkban is a szezonális „termékek” fogyasztása volt az alap, vagyis azt ettük, amit a természet épp adott, és valamilyen módon házilag tartósítottuk azt, amit bőkezűen mért az évben. Úgy tűnik, mára a szupermarketek végtelen kínálata rászoktatott minket a különleges ízekre, az örök-szezon élményére. Az el-elcsábuló kommentelőink főként a banánt, mangót, avokádót és fügét – azaz a gyümölcsöket – tudják nehezen helyettesíteni más hazaival, de akad olyan is, aki a pisztáciára nem tud nemet mondani. Változatos a menü, hát még a „tálalás”!

általában figyelek de ha különlegesebbet szeretnék

Előnyben a vegánok és vegák?

Bár a kérdésünk nem firtatta az élelmiszerek előállításának és megtermelésének szén-dioxid lábnyomát, csak a szállításét, nem mehetünk el a tény mellett, hogy a húsfogyasztásra épülő ipar nagyságrendekkel jobban megterheli környezetünket, mint a vega vagy vegán étrendhez szükséges alapanyagok előállítása.

Számít egyáltalán, ha te itt kevesebb húst eszel? – térképen a világ húsevői

Mégis, miközben vegának vagy vegánnak lenni jó döntésnek tűnik, a termékek – adott esetben globális – szállításával többet veszthetünk a vámon, mint amennyit nyerünk a réven. Persze az egészség mindenekelőtt! Bárki „kényszerülhet” arra, hogy valamilyen egészségügyi probléma miatt egy távoli alapanyagot használjon.

Na végre! kókusztej és avokádó

Ám ahogy arra másik kommentelőnk is rávilágított, egy-egy ilyen kivétellel együtt is törekedhetünk a helyi élelmiszerek vásárlására. Vagy épp megtermelésére:

saját csirkét, disznót eszünk

akár fairtrade banánról, akár kókuszzsírról, akár az avokádó-quinoa-chia mag „szentháromságról” van szó, a hazai terményeket és termékeket fogyasztva biztosan kisebb lesz ételünk környezetterhelése.

A legjobb megoldás: Közvetlenül a gazdától

Mit tehetünk mi, fogyasztók, ha csökkenteni szeretnénk táplálkozásunk lábnyomát? Amikor csak lehet, kerüljük ki a köztes szereplőket, és forduljunk közvetlenül a gazdához.

Kukkants bele, milyen egy közösségi gazdaság tagjának lenni:

Rövid élelmiszerlánc=kevesebb szállítás?

„A kilométer-lábnyom nagyon béna név, majdnem ilyen jó lenne a figyelsz-e az élelmiszer ellátási láncod hosszára kérdés” – jegyezte meg olvasónk, aki szintén elkötelezett a helyi élelmiszer és a kevés szállítás mellett.

Valóban, minél rövidebb az ún. élelmiszerlánc, annál kevesebb szereplő vesz részt az értékesítés folyamatában. Azaz annál kevesebb piaci szereplő között kell a terméket mozgatni. Mégis, extrém esetben az is előfordulhat, hogy egy külföldi termelőtől közvetlenül rendelt termék többet utazik, mint egy hazai termék, klasszikus kereskedelmi láncokban értékesítve.

A szállítással járó környezetterhelés garantált csökkentéséhez nem feltétlenül elegendő az értékesítési lánc lerövidítése. A garanciát a piac fizikai lehatárolása jelenti, azaz a közvetlen, helyi értékesítés. A közösségi mezőgazdálkodás a rövid élelmiszerláncok olyan speciális formája, melyben a termelő kizárólag a közösségének termel. Ebben a rendszerben tehát a fogyasztók hosszútávú elköteleződése teszi lehetővé, hogy a termékek eljuttatása a gazdától az asztalig minimális szállítással járó környezetterhelést jelentsen.

Akárhogy is nézzük, a döntés végső soron mégiscsak a fogyasztók, azaz a mi kezünkben van.


ofof, ökokör

Ez a tartalom az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a  #GoEAThical – OurFood.OurFuture  projekt keretében. A Légy a részese! hírlevelet a Tudatos Vásárlók Food & More projektje keretében küldi. A hírlevél elkészítését az Európai Bizottság Erasmus+ programja támogatta, az semmiképp sem tükrözi az Európai Bizottság álláspontját.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás