A modern mezőgazdasági módszerek nem képesek már kielégíteni a világ élelmiszer-szükségletét. Ennek oka, hogy egyre kevesebb megművelhető terület, víz és erőforrás áll rendelkezésre, ami környezeti és gazdasági válsághoz vezet. Van-e megoldás? Ebben a témában rendezett konferenciát az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2014 szeptemberében.

 

Egymilliárd ember éhezik a világban. „Bármilyen élelmiszer-politika, amely nem a világméretű éhezés alapvető kiinduló okainak megoldására irányul, bukásra van ítélve.” mondta a konferencián Hilal Elver professzorasszony, az ENSZ élelmezésügyi szakértője. Épp ezért a professzorasszony az „agrárdemokrácia” támogatására kéri a kormányokat, amellyel a kis, vidéki gazdálkodókat lehetne megerősíteni.

 

Kimerültek az erőforrások

A 2009-es globális élelmiszerválság rámutatott, hogy fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszer-ellátása, hívta fel a figyelmet a szakértő. Az ötvenes évektől kialakuló modern ipari mezőgazdaságnak nagy az erőforrásigénye, függ a fosszilis üzemanyagtól, műtrágyát használ és a tömegtermelésen alapul. Ennek meg kell változnia.

 

„Már most rengeteg kihívással kell szembenéznünk. Erőforráshiány, növekvő népesség, a megművelhető területek csökkenése, vízhiány, a termőtalaj kimerülése. Újra kell gondolni, hogy a jövőben miként használjuk ezeket az erőforrásokat.” – vélekedett a szakember.

 

Az ökológiai mezőgazdaság egy kevésbé fosszilis erőforrásigényes hagyományos földművelési mód, ami ráadásul a társadalommal is összhangban van. Segítségével megtudhatjuk, hogy használhatjuk a hagyományos tudást, amivel egyszerre óvhatjuk a környezetünket és az embereket is.

 

A kisléptékű mezőgazdaság eteti az embereket, mégis a nagyokat támogatják

A szakértő rámutatott, hogy a FAO szerint a világon elfogyasztott összes élelmiszer 70%-a kis gazdaságokból származik, ám a legtöbb támogatást a nagy, ipari mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások kapják. Az Európai Unióban nagyjából a támogatások 80%-a, a kutatási támogatások 90%-a megy ilyen helyekre. Ehelyett a kormányoknak a kis gazdaságokat kellene támogatniuk.

 

Hatalmas problémákat okozhat, hogy az emberek egyre inkább a városokba költöznek. A mostani trendek szerint 2050-re az emberek 75%-a városokban fog élni. Ezt a növekedést muszáj visszafognunk, aminek egyik módja lehet, ha új lehetőségeket teremtünk és ösztönözzük a kis gazdálkodókat, főleg a fiatal gazdákat, hogy maradjanak vidéken.

 

Marcel Beukeboom, dán Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztérium munkatársa és a konferencia előadója egyetért azzal, hogy erősíteni kell a kis gazdaságokat, de a nagy monokultúrás gazdaságok nem fognak eltűnni. Ezért szerinte a magánszektorral együttműködésben még hatékonyabbá kell tenni az ipari mezőgazdasági módszereket.

 

Lehetséges a fenntartható élelmiszertermelés

José Graziano de Silva a FAO főigazgatója szerint növekedni fog az agroökológia jelentősége, mind a gyakorlatban, mind a szabályozásokban. Az agroökológia alkalmazása segíthet az éhezés és az alultápláltság visszaszorításában, különösen hogy szükség lesz alkalmazkodni a klímaváltozáshoz – tette hozzá.

 

A tudósok megfogalmazása szerint az agroökológia jól megalapozott, kipróbált mezőgazdasági gyakorlata a legígéretesebb út a fenntartható élelmiszertermelés eléréséhez.

 

 

Mindi Schneider a hágai Társadalomtudományi Intézet szakértője szerint az agroökológia több puszta tudománynál. Ez egy olyan mozgalom, amely azt szeretné elérni, hogy tiszteletben tartsák a gazdák döntési jogait azt illetően, hogy mit és hogyan termesszenek.

 

Más szakértők is kritikusak voltak a fennálló ipari gyakorlattal szemben. David Fig a dél-afrikai BioWatch szervezet munkatársa szerint a magánszektor előnyben részesíti az ipari mezőgazdaságot, annak ellenére, hogy az a világ élelmezésében elbukott és hozzájárul a környezet szennyezéséhez, valamint az erőforrások kihasználásához. A szakértő szerint itt az ideje több figyelmet és pénzt fordítani az ökológiai mezőgazdaságra, hogy mihamarabb helyettesíteni lehessen a régi, elavult modellt.

 

 

Forrás: Ecologist