Mezőgazdasági kutatásokba vont búzák és ősgabonák
Az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi, úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék meg, ökológiai minőségben. A kutatómunka fontos lépéseként, 2020 novemberében, a Magyar Tudomány Napján jelentették be egy új, országos ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását.
Az első három év kutatómunkájának eredményeit nemrég publikálták a szakemberek. A kutatásban ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi őszi búza- és tönkölyfajtákat, országosan 7 helyszínen (Debrecen, Karcag, Kiszombor, Martonvásár, Szár, Fertőd és Szemely), összesen több mint 20 különböző búzafajtával.
Ez selymes és könnyű, vagy fűrészporos. Ősgabona tésztákat teszteltünk
A tönkét és az alakort szinte alig ismerjük
- kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük,
- jó az emészthetőségük,
- antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket.
A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk, és gyomelnyomó képességük. A kisparcellás és on-farm fajtatesztek jól mutatják a fajták alkalmazkodó képességét az adott termesztési körülményekhez, és azt is, hogy különböző termőhelyeken más-más fajták teljesítenek a legjobban.
„A fajtatesztek nem titkolt célja az is, hogy a termékpálya fejlesztésébe bekapcsolja az általában exportra termelő hazai vetőmag vállalkozásokat. Szeretnénk, ha az itthon előállított ökológiai minőségű vetőmagok egy része a hazai piacon találna gazdára, és a vetőmagtól a kenyérig érne az ökológiai gabona értéklánca”
– mondta el Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
Búzafajták és tudományos kutatások a speciális igényekre
Bár a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több ember tapasztal problémát a fogyasztása során. Az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a búzában található fehérjék között érdemes keresni, amelyekre a negatív reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás gluténérzékenység) visszavezethetőek.
Ezért is foglalkozik egyre több tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a búzafajtok és fajtáik allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között. Egy, a Nature folyóiratban megjelent friss publikáció szerint öt különböző búzafaj tesztjében, amelyek között ősi és a modern búzafajok egyaránt szerepeltek (azokon belül is 10 különböző fajta), a vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy
az egyes búzafajokban legalább 2540 fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása között jelentős különbségek mutatkoztak a különböző fajoknál.
Megállapították, hogy több, fontos szerepet játszó búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták kiválasztását. Az eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor a közönséges búzához képest kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális allergéneket.
