Egy kis csonkolás, maradhat? 15 éve nem volt komoly változás az állattartás szabályozásában
Új, 8 uniós országban végzett felmérését publikálta nemrég az európai fogyasztóvédő szervezet. Eszerint a vásárlók elsöprő többsége azt akarja, hogy szigorúbb szabályok védjék az élelmiszertermelés céljából tartott állatokat, és elvárja, hogy az uniós döntéshozók cselekedjenek. Azt ezt szabályozó uniós jogszabályokhoz 2009 óta nem nyúltak, az Európai Bizottság vállalása ellenére 2024 végére mégis mindössze néhány terület újragondolását ígéri.
Az európai fogyasztói szervezeteket összefogó BEUC idén év elején publikálta felmérésének eredményeit arról, hogyan viszonyulnak az európaiak a haszonállatok tartásához, életkörülményeihez. A haszonállatok jóléte: mit akarnak a fogyasztók – Felmérés az európaiak megértéséről és elvárásairól címet viselő tanulmány alapjául szolgáló felmérés 2023 novemberében zajlott, országonként 1000 válaszadó megkérdezésével. A felmérés 8 országra (Belgium, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország) terjedt ki, a mintavétel reprezentatív volt a nemzeti lakosságra nézve. A felmérés a BEUC, az ICRT (Nemzetközi Fogyasztói Kutatás és Tesztelés) és 9 fogyasztói szervezet közös munkája, a magyarországi munkát a Tudatos Vásárlók Egyesülete végezte, így az is kiderült, miben tér el a magyarok húshoz való hozzáállása a többi nemzetétől.
- Az Unióban 10-ből 9 fogyasztó támogatja, hogy a haszonállatok jólétét új jogszabályokkal javítsák az EU-ban.
- Más egyéb mellett nagyobb életterek biztosítását, a ketrecrendszerek és a csonkítások betiltását akarják, a magyarok is.
- Vásárlóként többet szeretnénk tudni arról, hogyan tartják a haszonállatokat.
- A tartási módot megbízható címkéken szeretnénk látni a termékeken.
- Amellett, hogy a haszonállatoknak jobb életet akarunk, európai fogyasztóként úgy látjuk, hogy az erre való áttérésnek méltányosnak kell lennie a gazdák és a fogyasztók számára egyaránt.
A jelenleg érvényben lévő szabályozások több évtizedesek, a vásárlók szigorúbb szabályokat követelnek.
Olyan sürgető problémákat kellene rendezni, mint például a malacok ivartalanítása, a csonkolás (csőr, szárny), a ketreces tartás, a borjak anyjuktól való elválasztása közvetlenül a születés után, vagy például az, hogy a természetellenesen gyors növekedésre tartott csirkék lényegében nem tudnak lábra állni, mert a lábuk nem képes megtartani a saját súlyukat.
Miért épp most?
A felmérés előzménye, hogy az Európai Bizottság „A termelőtől a fogyasztóig” (Farm to fork) stratégiában vállalta, 2023 végére felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő botrányosan régi, 2009-es uniós állatjóléti jogszabályokat.
Tavaly márciusban az Eurobarometer megszondázta az európaiak állatjóléttel kapcsolatos attitűdjeit és azt találta, hogy az uniós polgárok elsöprő többsége támogatja az EU-ban az állatjóléti szabályok javítását.
Az Európai Bizottság ezzel szemben vállalása ellenére tovább odázta a haszonállatok jóllétének (kínzásának) szabályozását, és 2023 végére annyit hozott nyilvánosságra, hogy csak a kutyák és macskák jólétével, illetve az állatszállítás körülményeinek szabályozásával kíván foglalkozni. Ez messze van a várt reformoktól, amelyek évente 300 millió haszonállat életét változtathatnák meg.
A haszonállatok jóléte ráadásul nem csak etikai, hanem élelmiszerbiztonsági kérdés is: az állatok jóléte, az állatok egészsége és az élelmiszerekkel terjedő betegségek között szoros a kapcsolat, mivel a stressztényezők, a rossz életkörülmények miatt az állatok fokozottan fogékonyak a fertőző betegségekre.
A Bizottság 2024 végére mindössze annyira jutott, hogy a 2024-re szóló munkaprogramjában csak házi kedvencek (kutyák, macskák) jólétéről, illetve az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslatot fogja közzétenni, mondván, több értékelésre és párbeszédre van szükség a haszonállatok jólétének új szabályozásához.
A kérdésben nyilvánvalóan többféle érdek feszül egymásnak: mezőgazdasági termelők, az ipar, a civil szervezetek és más érdekelt felek évek óta vitatkoznak a szabályok felülvizsgálatáról, nemcsak a Bizottság által létrehozott szokásos civil párbeszédcsoportokon keresztül, hanem az EU állatjóléti platformján és annak számos alcsoportján keresztül is. Ezenkívül a jobb szabályozással kapcsolatos folyamat keretében két nyilvános konzultációra is sor került a felülvizsgálat előkészítése során, amelyek közül az egyik során közel 60 000 visszajelzés érkezett, és ezzel a legnagyobb részvételi arányú uniós konzultációk közé tartozik. Az uniós intézmények is jelentős munkát végeztek, többek között az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által közzétett számos tudományos véleményt, amelyek támogatták a felülvizsgálatot.
Nem jelentették az EU-nak, hogy a növényvédőszerük mérgező, mert “nem volt kötelező”
Miben várnak változást a vásárlók?
Az Eurobarométer év eleji közvéleménykutatásában részletesen rákérdezett az ipari állattartás néhány problémás területére. A több mint 26 ezer válaszból akkor a következő problémakörök és vásárlói hozzállás körvonalazódott:
- Tízből több mint kilenc európai úgy véli, hogy a haszonállatoknak elegendő helyet kell biztosítani ahhoz, hogy mozoghassanak, lefeküdhessenek és felállhassanak.
- 89%-uk úgy véli, hogy az állatokat nem szabad ketrecben tartani, megerősítve ezzel annak az 1,4 millió európai polgárnak a felhívását, akik a ketrecek betiltását kérték a törvényhozóktól. Az EU-ban jelenleg több mint 300 millió haszonállat tölti életét ketrecekben, ami mérhetetlen szenvedést okoz nekik.
- Tíz európai közül majdnem kilenc (88%) szerint fontos lenne javítani a vágóhidakon uralkodó állapotokon.
- Az európaiak 89%-a támogatja a csonkítások betiltását, amely az EU-ban még mindig nagyon elterjedt gyakorlat, annak ellenére, hogy milyen fájdalmat okoz.
- A válaszadók háromnegyede elfogadhatatlannak tartja azt a gyakorlatot, hogy a hím csibéket születésük után leölik.
- Tízből nyolc európai úgy véli, hogy fontos az állatokkal foglalkozó emberek megfelelő képzettségének biztosítása.
A most nyilvánosságra hozott BEUC-felmérés egyértelműen ugyanezt a hozzáállást tükrözi: 10-ből 9 európai fogyasztó támogatja a jobb állatjólétet célzó új törvényeket, azaz az emberek számára fontos, hogyan bánunk az élelmezési céllal tartott állatokkal. Éppen ezért legfőbb ideje, hogy az EU Bizottság beváltsa ígéretét, és felülvizsgálja a haszonállatok jólétére vonatkozó uniós szabályokat.
A felmérés kiterjedt a magyar fogyasztókra is. Mi magyarok a témában általában az uniós átlaggal értünk egyet, és nagyjából ugyanannyira vagyunk tájékozottak a kérdésben., ezért megnéztük, vannak-e olyan pontok az állatjóléti kérdésben, ahol a hazai vásárlók máshogy vélekednek, mint az uniós átlag.
A vásárlók jobb címkézést, megbízhatóbb reklámozást akarnak
Magyarországon
- a megkérdezett fogyasztók több mint fele állítja, hogy húsvásárlására van ráhatása az állatjólétnek. Itthon lényegesen többen esznek húst, és kevesebb a flexitáriánus.
- a vásárlók általában véve nehezebben jutnak a magyarok húsféléhez
- a feldolgozott hús és a friss hal fogyasztás tér el markánsan az uniós átlagtól
- ha változtatni kéne, a magyarok közül kevesebben térnének át a hüvelyesekre és a húshelyettesítőkre, mint mások az Unióban,
- akik nem láttak vagy nem ismerik a tojáskódokat nálunk sokkal többen vannak, mint az EU-ban.
Amiben egyezünk: az Unióban 10-ből több mint 6 fogyasztó úgy érzi, hogy kevés ismerettel rendelkezik az állatjóléti gyakorlatokról.
4-ből 3 (72%) vásárló szeretné, ha a tojásokéhoz hasonló módon más termékeken is látható lenne az előállítás módja. A tojás esetében már Európa szerte megszoktuk a tartást mutató jelöléseket, az emberek 3/4-e ugyanígy a hús- és tejtermékek esetében is tájékoztatást szeretne arról, hogyan nevelték az állatokat, mivel úgy érzik, hogy nem tudnak eleget.
A magyar hozzáállás, pontosan a tájékozottságunk ebben a pontban mást mutat: a magyarok mindössze 32%-a ismeri és érti a tojásokon látható tartási információkat, ez az arány uniós átlagban jobb: 45%. Több mint harmadunk (35%) egyáltalán nem figyelt fel még soha a tojásjelölésekre.
A meglévő és kívánt jelölések sokat segíthetnek, ha vásárláskor az etikusabb állattartást akarjuk támogatni, de választásunkban nyilvánvalóan sok egyéb, elsősorban a reklámok, szlogenek, csomagoláson látható információk alapján is döntünk. A BEUC-felmérésből kiderült, hogy kevéssé bízunk, bíznánk a vállalatok állításaiban, abban, hogy a valós tartási viszonyokat mutatják a termékeken látható képek. Ráadásul, a vásárlók tartanak attól, hogy az egyéb termékeknél már ismert zöldre festés módszere az állatjóléti állításokba is beszivárog: 84%-uk negatívan reagálna az állatjóléti zöldre festésre.
Ki fizeti meg az árát?
Nyilvánvaló, hogy ha szigorítják a jogszabályokat, az hatalmas terheket róna a hústermelőkre, és kérdés, ki fizetné meg ezeket a költségeket. Az európai állattartók a 2021 közepétől rekordmagasra emelkedő és sokáig ezen a szinten stagnáló takarmány- és energiaköltségek, a húsfogyasztás-ellenes kampányok, illetve a gazdasági válságok miatt csökkenő fogyasztás és a klímaváltozás okozta nehézségek egyaránt sújtják. A jelenlegi uniós szabályozás ráadásul világviszonylatban még így is szigorúnak mondható, és nem vonatkozik a harmadik világbéli országokból az EU-ba érkező állati eredetű termékekre.
A szigorúbb állatjóléti előírások felé való elmozdulás során az EU-nak és a kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az átállás költségei méltányosan oszoljanak meg az értékláncban, és ne csak a fogyasztókra háruljanak. Azt sem szabad hagyni, hogy a gazdák viseljék a terheket” – sietett tisztázni a fogyasztóvédők álláspontját Monique Goyens, a BEUC igazgatója. A válaszok szerint a legtöbb fogyasztó is azt szeretné, ha az EU támogatná a gazdákat a jóléti gyakorlatok javításában, és egyetért azzal, hogy az állati termékek behozatalára ugyanazoknak a jóléti szabályoknak kellene vonatkozniuk, mint az EU-ban előállított termékekre.
10-ből 7 fogyasztó hajlandó többet fizetni a magasabb állatjóléti előírásokért, de különböző mértékben (5%-ig csak a többet fizetni hajlandók fele). Bár a fogyasztók igen nagy többsége fontosnak tartja az állatjóléti előírások javítását, az uniós és nemzeti kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az átállás költségei méltányosan oszoljanak meg, és ne csak a fogyasztókra háruljanak. A nagy többség (74%) azt szeretné, ha az EU pénzeszközöket biztosítana a gazdáknak a magasabb állatjóléti előírások bevezetéséhez.
A kevesebb több lenne, de ezt nehezen nyeljük le
A legtöbb európai ország “túlfogyasztja” a húst, azaz a szükségesnél többet eszünk belőle, pedig “kevesebb, de jobb” állati termékek fogyasztása nemcsak a fogyasztók egészségének, hanem az éghajlatnak és az állatoknak is jót tenne. Az iparnak, a kiskereskedőknek és az élelmiszer-szolgáltató szektornak többet kellene tennie azért, hogy a fogyasztók számára a megfizethető, egészséges és kényelmes növényi alapú lehetőségek szélesebb választékát kínálja.