Az európai fogyasztói szervezeteket összefogó BEUC idén év elején publikálta felmérésének eredményeit arról, hogyan viszonyulnak az európaiak a haszonállatok tartásához, életkörülményeihez. A haszonállatok jóléte: mit akarnak a fogyasztók – Felmérés az európaiak megértéséről és elvárásairól címet viselő tanulmány alapjául szolgáló felmérés 2023 novemberében zajlott, országonként 1000 válaszadó megkérdezésével. A felmérés 8 országra (Belgium, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország) terjedt ki, a mintavétel reprezentatív volt a nemzeti lakosságra nézve. A felmérés a BEUC, az ICRT (Nemzetközi Fogyasztói Kutatás és Tesztelés) és 9 fogyasztói szervezet közös munkája, a magyarországi munkát a Tudatos Vásárlók Egyesülete végezte, így az is kiderült, miben tér el a magyarok húshoz való hozzáállása a többi nemzetétől.

• Az Unióban 10-ből 9 fogyasztó támogatja, hogy a haszonállatok jólétét új jogszabályokkal javítsák az EU-ban.
• Más egyéb mellett nagyobb életterek biztosítását, a ketrecrendszerek és a csonkítások betiltását akarják, a magyarok is.
• Vásárlóként többet szeretnénk tudni arról, hogyan tartják a haszonállatokat.
• A tartási módot megbízható címkéken szeretnénk látni a termékeken.
• Amellett, hogy a haszonállatoknak jobb életet akarunk, európai fogyasztóként úgy látjuk, hogy az erre való áttérésnek méltányosnak kell lennie a gazdák és a fogyasztók számára egyaránt.

A jelenleg érvényben lévő szabályozások több évtizedesek, a vásárlók szigorúbb szabályokat követelnek.

Olyan sürgető problémákat kellene rendezni, mint például a malacok ivartalanítása, a csonkolás (csőr, szárny), a ketreces tartás, a borjak anyjuktól való elválasztása közvetlenül a születés után, vagy például az, hogy a természetellenesen gyors növekedésre tartott csirkék lényegében nem tudnak lábra állni, mert a lábuk nem képes megtartani a saját súlyukat.

Miért épp most?

A felmérés előzménye, hogy az Európai Bizottság „A termelőtől a fogyasztóig”  (Farm to fork) stratégiában vállalta, 2023 végére felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő botrányosan régi, 2009-es uniós állatjóléti jogszabályokat.

Tavaly márciusban az Eurobarometer megszondázta az európaiak állatjóléttel kapcsolatos attitűdjeit és azt találta, hogy az uniós polgárok elsöprő többsége támogatja az EU-ban az állatjóléti szabályok javítását.

Az Európai Bizottság ezzel szemben vállalása ellenére tovább odázta a haszonállatok jóllétének (kínzásának) szabályozását, és 2023 végére annyit hozott nyilvánosságra, hogy csak a kutyák és macskák jólétével, illetve az állatszállítás körülményeinek szabályozásával kíván foglalkozni. Ez messze van a várt reformoktól, amelyek évente 300 millió haszonállat életét változtathatnák meg.

A haszonállatok jóléte ráadásul nem csak etikai, hanem élelmiszerbiztonsági kérdés is: az állatok jóléte, az állatok egészsége és az élelmiszerekkel terjedő betegségek között szoros a kapcsolat, mivel a stressztényezők, a rossz életkörülmények miatt az állatok fokozottan fogékonyak a fertőző betegségekre.

A Bizottság 2024 végére mindössze annyira jutott, hogy a 2024-re szóló munkaprogramjában csak házi kedvencek (kutyák, macskák) jólétéről, illetve az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslatot fogja közzétenni, mondván, több értékelésre és párbeszédre van szükség a haszonállatok jólétének új szabályozásához.

A kérdésben nyilvánvalóan többféle érdek feszül egymásnak: mezőgazdasági termelők, az ipar, a civil szervezetek és más érdekelt felek évek óta vitatkoznak a szabályok felülvizsgálatáról, nemcsak a Bizottság által létrehozott szokásos civil párbeszédcsoportokon keresztül, hanem az EU állatjóléti platformján és annak számos alcsoportján keresztül is. Ezenkívül a jobb szabályozással kapcsolatos folyamat keretében két nyilvános konzultációra is sor került a felülvizsgálat előkészítése során, amelyek közül az egyik során közel 60 000 visszajelzés érkezett, és ezzel a legnagyobb részvételi arányú uniós konzultációk közé tartozik. Az uniós intézmények is jelentős munkát végeztek, többek között az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által közzétett számos tudományos véleményt, amelyek támogatták a felülvizsgálatot.

Nem jelentették az EU-nak, hogy a növényvédőszerük mérgező, mert “nem volt kötelező”

Miben várnak változást a vásárlók?

Az Eurobarométer év eleji közvéleménykutatásában részletesen rákérdezett az ipari állattartás néhány problémás területére. A több mint 26 ezer válaszból akkor a következő problémakörök és vásárlói hozzállás körvonalazódott:

• Tízből több mint kilenc európai úgy véli, hogy a haszonállatoknak elegendő helyet kell biztosítani ahhoz, hogy mozoghassanak, lefeküdhessenek és felállhassanak.
• 89%-uk úgy véli, hogy az állatokat nem szabad ketrecben tartani, megerősítve ezzel annak az 1,4 millió európai polgárnak a felhívását, akik a ketrecek betiltását kérték a törvényhozóktól. Az EU-ban jelenleg több mint 300 millió haszonállat tölti életét ketrecekben, ami mérhetetlen szenvedést okoz nekik.
• Tíz európai közül majdnem kilenc (88%) szerint fontos lenne javítani a vágóhidakon uralkodó állapotokon.
• Az európaiak 89%-a támogatja a csonkítások betiltását, amely az EU-ban még mindig nagyon elterjedt gyakorlat, annak ellenére, hogy milyen fájdalmat okoz.
• A válaszadók háromnegyede elfogadhatatlannak tartja azt a gyakorlatot, hogy a hím csibéket születésük után leölik.
• Tízből nyolc európai úgy véli, hogy fontos az állatokkal foglalkozó emberek megfelelő képzettségének biztosítása.

A most nyilvánosságra hozott BEUC-felmérés egyértelműen ugyanezt a hozzáállást tükrözi: 10-ből 9 európai fogyasztó támogatja a jobb állatjólétet célzó új törvényeket, azaz az emberek számára fontos, hogyan bánunk az élelmezési céllal tartott állatokkal. Éppen ezért legfőbb ideje, hogy az EU Bizottság beváltsa ígéretét, és felülvizsgálja a haszonállatok jólétére vonatkozó uniós szabályokat.

A felmérés kiterjedt a magyar fogyasztókra is. Mi magyarok a témában általában az uniós átlaggal értünk egyet, és nagyjából ugyanannyira vagyunk tájékozottak a kérdésben., ezért megnéztük, vannak-e olyan pontok az állatjóléti kérdésben, ahol a hazai vásárlók máshogy vélekednek, mint az uniós átlag.

A vásárlók jobb címkézést, megbízhatóbb reklámozást akarnak

Magyarországon

• a megkérdezett fogyasztók több mint fele állítja, hogy húsvásárlására van ráhatása az állatjólétnek. Itthon lényegesen többen esznek húst, és kevesebb a flexitáriánus.
• a vásárlók általában véve nehezebben jutnak a magyarok húsféléhez
• a feldolgozott hús és a friss hal fogyasztás tér el markánsan az uniós átlagtól
• ha változtatni kéne, a magyarok közül kevesebben térnének át a hüvelyesekre és a húshelyettesítőkre, mint mások az Unióban,
• akik nem láttak vagy nem ismerik a tojáskódokat nálunk sokkal többen vannak, mint az EU-ban.

Amiben egyezünk: az Unióban 10-ből több mint 6 fogyasztó úgy érzi, hogy kevés ismerettel rendelkezik az állatjóléti gyakorlatokról.

4-ből 3 (72%) vásárló szeretné, ha a tojásokéhoz hasonló módon más termékeken is látható lenne az előállítás módja. A tojás esetében már Európa szerte megszoktuk a tartást mutató jelöléseket, az emberek 3/4-e ugyanígy a hús- és tejtermékek esetében is tájékoztatást szeretne arról, hogyan nevelték az állatokat, mivel úgy érzik, hogy nem tudnak eleget.

A magyar hozzáállás, pontosan a tájékozottságunk ebben a pontban mást mutat: a magyarok mindössze 32%-a ismeri és érti a tojásokon látható tartási információkat, ez az arány uniós átlagban jobb: 45%. Több mint harmadunk (35%) egyáltalán nem figyelt fel még soha a tojásjelölésekre.

Te bedőlsz a boldog tyúkoknak?

A meglévő és kívánt jelölések sokat segíthetnek, ha vásárláskor az etikusabb állattartást akarjuk támogatni, de választásunkban nyilvánvalóan sok egyéb, elsősorban a reklámok, szlogenek, csomagoláson látható információk alapján is döntünk. A BEUC-felmérésből kiderült, hogy kevéssé bízunk, bíznánk a vállalatok állításaiban, abban, hogy a valós tartási viszonyokat mutatják a termékeken látható képek. Ráadásul, a vásárlók tartanak attól, hogy az egyéb termékeknél már ismert zöldre festés módszere az állatjóléti állításokba is beszivárog: 84%-uk negatívan reagálna az állatjóléti zöldre festésre.

Ki fizeti meg az árát?

Nyilvánvaló, hogy ha szigorítják a jogszabályokat, az hatalmas terheket róna a hústermelőkre, és kérdés, ki fizetné meg ezeket a költségeket. Az európai állattartók a 2021 közepétől rekordmagasra emelkedő és sokáig ezen a szinten stagnáló takarmány- és energiaköltségek, a húsfogyasztás-ellenes kampányok, illetve a gazdasági válságok miatt csökkenő fogyasztás és a klímaváltozás okozta nehézségek egyaránt sújtják. A jelenlegi uniós szabályozás ráadásul világviszonylatban még így is szigorúnak mondható, és nem vonatkozik a harmadik világbéli országokból az EU-ba érkező állati eredetű termékekre.

A szigorúbb állatjóléti előírások felé való elmozdulás során az EU-nak és a kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az átállás költségei méltányosan oszoljanak meg az értékláncban, és ne csak a fogyasztókra háruljanak. Azt sem szabad hagyni, hogy a gazdák viseljék a terheket” – sietett tisztázni a fogyasztóvédők álláspontját Monique Goyens, a BEUC igazgatója. A válaszok szerint a legtöbb fogyasztó is azt szeretné, ha az EU támogatná a gazdákat a jóléti gyakorlatok javításában, és egyetért azzal, hogy az állati termékek behozatalára ugyanazoknak a jóléti szabályoknak kellene vonatkozniuk, mint az EU-ban előállított termékekre.

10-ből 7 fogyasztó hajlandó többet fizetni a magasabb állatjóléti előírásokért, de különböző mértékben (5%-ig csak a többet fizetni hajlandók fele). Bár a fogyasztók igen nagy többsége fontosnak tartja az állatjóléti előírások javítását, az uniós és nemzeti kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az átállás költségei méltányosan oszoljanak meg, és ne csak a fogyasztókra háruljanak. A nagy többség (74%) azt szeretné, ha az EU pénzeszközöket biztosítana a gazdáknak a magasabb állatjóléti előírások bevezetéséhez.

A kevesebb több lenne, de ezt nehezen nyeljük le

A legtöbb európai ország “túlfogyasztja” a húst, azaz a szükségesnél többet eszünk belőle, pedig “kevesebb, de jobb” állati termékek fogyasztása nemcsak a fogyasztók egészségének, hanem az éghajlatnak és az állatoknak is jót tenne. Az iparnak, a kiskereskedőknek és az élelmiszer-szolgáltató szektornak többet kellene tennie azért, hogy a fogyasztók számára a megfizethető, egészséges és kényelmes növényi alapú lehetőségek szélesebb választékát kínálja.