Nem jelentették az EU-nak, hogy a növényvédőszerük mérgező, mert “nem volt kötelező”
Az Európai Parlament két szakbizottsága nyilvános meghallgatást tartott, miután tudomásukra jutott, hogy a Bayer és a Syngenta agrokémiai óriáscégek visszatartották a növényvédő szereik toxicitási kockázatáról szóló információkat.
Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága közös meghallgatást tartott, miután kiderült, a két nagy mezőgazdasági vegyszereket forgalmazó cég nem osztott meg adatokat az európai hatóságokkal arról, hogy az elmúlt 20 évben 9 alkalommal találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy egyes általuk gyártott növényvédő szerek magzati agykárosodást okozhatnak. A cégek azzal védekeznek, hogy ők mindent etikusan csináltak, és nem volt kötelező jelenteniük az EU-nak a potenciális mérgező hatásokat – írta meg a HVG.
„Ez nagyon komoly aggodalomra ad okot, és úgy véljük, hogy ezek a vállalatok megszegték jogi kötelezettségeiket” – mondta Claire Bury, a Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese az Európai Parlamentben a környezetvédelmi törvényhozókkal folytatott megbeszélésen.
Az észrevételek egy, az Environmental Health című szakfolyóiratban júniusban közzétett tanulmányt követően hangzottak el, amelyben a kutatók megállapították, hogy a Bayer és a Syngenta agrokémiai óriáscégek nem hozták nyilvánosságra az illetékes uniós hatóságok számára néhány növényvédő szerük agyi toxicitására vonatkozó számos tanulmányt.
A növényvédő szerek és más növényvédő szerek biztonsági értékelése az EU-ban nagymértékben támaszkodik a termékek gyártói által megrendelt tanulmányokra, amelyek kötelesek minden eredményt továbbítani az uniós ügynökségeknek, nevezetesen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA).
A kutatók azonban azt találták, hogy a vállalatok által az amerikai hatóságoknak benyújtott 35 tanulmányból kilencet nem hoztak nyilvánosságra az EU számára, noha a legtöbbjüknek „tényleges vagy potenciális szabályozási hatása lett volna” – állapította meg a tanulmány.
A két vállalat azonban azt állítja, hogy a velük szemben támasztott összes követelményt teljesítették. A két vállalat az USA illetékes hatóságának benyújtotta a bizonyítékokat, az EU-nak nem. „Nem nyújtottuk be őket annak idején az uniós szabályozóknak, mert nem voltak kötelezőek [és] úgy ítéltük meg, hogy nem szolgáltatnak új információt. A cégünk szabályszerűen járt el. Nincs rejtegetnivalónk” – mondta Alexandra Brand, a Syngenta európai, afrikai és közel-keleti ügyvezető igazgatója a meghallgatáson. Hozzátette, hogy az akkori európai növényvédelmi szabályozás arra ösztönözte a kérelmezőket, hogy „csak a szükséges adatokat nyújtsák be”.
Az eset mindenképpen rávilágít a növényvédő szerekkel kapcsolatos uniós szabályozás hiányosságaira. A törekvés ugyan megvan, de legutább épp egy ilyet döntést, ami 2030-ra felére csökkentené az EU-ban használt kémiai növényvédő szerek arányát, halasztott el az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága mondván: nehéz helyzetbe hozná az európai agrárszektort.
Az Unión belül az ukrajnai háború kitörése óta megerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az egészségesebb, növényvédőszerek használatát visszaszorító úgynevezett Farm to Fork – leegyszerűsítve a termelőtől az asztalig – stratégiához köthető célkitűzéseket fel kellene higítani vagy későbbre halasztani, addig pedig a hagyományos agrokémiai módszerekkel biztosítani a termelést és a versenyképességet.
Lehetséges szankciók
A Bizottság szerint az uniós tagországok felelőssége, hogy szankciókat és büntetéseket szabjanak ki jogi kötelezettség megszegése, például a vonatkozó dokumentumok benyújtásának elmulasztása esetén. Egyelőre azonban egyetlen tagállam sem tájékoztatta az uniós végrehajtó szervet ilyen irányú szándékáról, noha a Bizottság „kifejezetten emlékeztette őket ezekre az esetekre”. „Emlékeztettük a tagállamokat […] arra az útra, hogy a helytelen magatartás esetén szankciókat és büntetéseket kell előirányozniuk és következetesen alkalmazniuk” – mondta Bury.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a maga részéről sürgette az uniós országokat, hogy fontolják meg a pénzügyi szankciókat: „Akik nem tartják be a szabályokat, azoknak nagy pénzügyi hátrányt kell kockáztatniuk”.