fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Felborult minden, de az élelmünket emiatt nem kell tönkre tenni

farm to fork élelmiszer válság

Nemzetközi szinten és Magyarországon is elszabadultak az árak, ezen belül az élelmiszereké, többek között a termelési kiadások, a szállítási és logisztikai rendszerek problémái miatt. Ebben szerepet kap az időjárás, az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, miután a világ két gabonatermelő nagyhatalmáról van szó. A bizonytalan helyzet Magyarországon, az Európai Uniót, a globális gazdaságot is érinti. A problémák miatt veszélybe kerülhet az élelmiszer-ellátás biztonsága, éppen ezért megerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az egészségesebb, növényvédőszerek használatát visszaszorító úgynevezett Farm to Fork – leegyszerűsítve a termelőtől az asztalig – stratégiához köthető célkitűzéseket fel kellene higítani vagy későbbre halasztani.

A Farm to Fork stratégia egészségesebbé és környezetbarátabbá élelmiszer-ellátás meghonosítását célozza az Európai Unióban 2030-ra. Céljai szerint:

  • a növényvédőszer-használatot a felére,
  • a műtrágya használatot 20%-kal fogná vissza,
  • az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát 25%-ra növelné, ami több mint a háromszorosa a mostani aránynak.

A célokkal lényegében mindenki egyetért, ám a következményeit sokan kritizálják: a kritikusok szerint csökkennének a terméshozamok például a növényvédőszerek visszaszorítása miatt. A világ egyik legelismertebb agráregyetemének tartott Wageningeni Egyetem kutatói készítettek egy tanulmány, amelyek szerint a Farm to Fork-lépések nyomán a növénytermesztés termelés átlagosan 10-20 százalékkal csökkenhet. A szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenésével is számolni lehet, ami áremelkedéshez vezet. Az esetleges termésvisszaesés pedig egyelőre nem engedhető meg az élelmiszerek iránti kereslet és az utóbbi időszakban kialakult élelmiszer-ellátási problémák és a drágulás miatt a kritikusok szerint.

A jövő zöldebb élelmiszer-termelése szempontjából ezzel együtt sem szabad teljesen elengedni a célkitűzéseket, különben már “most megesszük” a jövőt. Több európai szervezet, köztük két ernyőszervezet, az Európai Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (BEUC), valamint egészségügy területén működő EPHA (European Public Health Alliance) is arra figyelmeztet, hogy a fenntartható, zöldebb termelési megoldásokat nem szabad sutba dobni, olyan megoldást kell találni, amelynek keretében az élelmiszer-válság kezelhető és biztosítható az élelmiszer-ellátás.

Ezen a véleményen van Stella Kyriakides élelmiszer-biztonsági uniós biztos is, aki szerint bár az élelmiszerbiztonsági aggodalmak jogosak, ám ettől még a peszticidekkel – növényvédőszerekkel – kapcsolatos fellépés nem lesz kevésbé sürgős.

Birs Közösség: “Azért csinálom, hogy csütörtökön felmehessek a tagokhoz”

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is osztja ezt az álláspontot: “A háborút arra használni, hogy felhígítsuk javaslatainkat és megijesszük az európaiakat, őszintén szólva meglehetősen felelőtlen”. Úgy véli, a tudomány igazolta, hogy

az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok jelentik az élelmezés-biztonságot fenyegető valódi veszélyt,

ezért az Európai Bizottság elkezdett foglalkozni velük. Kyriakides pedig beszélt arról is, hogy a javaslat fő célja nem a növényvédőszerek betiltása, hanem azok biztonságos és fenntartható alternatívákkal való helyettesítése. “Ezáltal a peszticidek a végső eszközzé válnak” – mondta.

A független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary élelmiszer-biztonsági üzletágának vezetője, Vadasi Tamás idén áprilisban arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek biztonságos használatával elfogadható szint alatt lehet tartani a kártevők tevékenységét.

A mostani uniós szabályozással nem élünk sokáig

Az EU növényvédelmi szabályozása az egyik legszigorúbb és legbiztonságosabb a világon, de még így sem véd eléggé minket fogyasztókat: az élelmiszereinkben bizonyítottan jelen vannak a növényvédőszerek maradékai, amelyek a jogszabályi határérték felett különböző mértékben ugyan, de veszélyt jelenthetnek az egészségünkre.

Ráadásul a határérték alatt sem vagyunk biztonságban. Különösen káros az úgynevezett koktélhatás, amely során a gyümölcsön, zöldségen, illetve a szántóföldi növényeken megtalálható különböző növényvédőszerek egyedileg vizsgálva az előírt határérték alatt maradnak ugyan, de egészségre gyakorolt hatásuk összeadódhat.

Idén tavasszal jelent meg a jelentés az európai piacokon kapható zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer maradék terheléséről. E szerint a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok előfordulási gyakorisága nemhogy csökkent volna, de nőtt, a magyar termékek pedig sokszor az uniós átlag fölött szennyezettek: a hazai cseresznyeminták felében mutattak ki ilyen helyettesítendő hatóanyagokat. Ez nem csoda, az egész EU-ban Magyarországon engedélyezett továbbra is a legtöbb, 50 ilyen szer használata.

Fő a józanság. Hogyan kerülhetnénk el a vegyi anyagok koktélhatását?

Miért kell szigorítani?

A jelenlegi uniós szabályok (Sustainable Use of Pesticides Directive, SUD) túl gyengének bizonyultak, és végrehajtásuk nem egyenletes. A SUD közelmúltbeli értékelése, valamint a Számvevőszék és az Európai Parlament jelentéseinek következtetései azt mutatták, hogy nem történt elegendő előrelépés a peszticidek használatából eredő, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatok és hatások csökkentése terén.

Ugyanígy nem történt elegendő előrelépés az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technikák – például a peszticidek nem vegyi alternatívái – használatának előmozdítása terén. A növényvédő vegyszerek most is károsíthatják az emberi egészséget, és továbbra is hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez a mezőgazdasági területeken, szennyezik a levegőt, a vizet és a tágabb környezetet:

  • A kémiai növényvédő szerek használata jelentős kockázatot jelent az emberek egészségére, különösen a növényvédő szereket használó személyek, de a veszélyeztetett csoportok és a gyermekek számára is. A peszticidek akut és hosszú távú egészségügyi hatásokat egyaránt okozhatnak. A kémiai peszticideknek bőrgyógyászati, gyomor-bélrendszeri, neurológiai, rákkeltő, légzőszervi, reproduktív és endokrinológiai hatásai lehetnek. A peszticideknek való magas foglalkozási, véletlen vagy szándékos kitettség kórházi kezelést és halált is eredményezhet.
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1990-ben úgy becsülte, hogy évente körülbelül egymillió véletlenszerű peszticid-mérgezés történik, ami körülbelül 20 000 halálesetet okoz. Egy nemrégiben készült vizsgálat becslése szerint évente világszerte mintegy 385 millió nem szándékos akut peszticid-mérgezés történik, amely körülbelül 11 000 halálos áldozatot követel.
  • 2013 és 2019 között minden évben az európai folyók és tavak felszíni vizeinek 13-30%-ánál a peszticideket a hatásküszöbérték felett mutatták ki.
  • A mezőgazdasági területeken egyes kémiai növényvédő szerek használata hozzájárul a beporzók visszaszorulásához, amelyek a világ növekvő népességének táplálásához szükségesek. A globális élelmiszernövények 75%-a állati beporzástól függ, és az EU-ban a beporzóktól függő növényekkel művelt területek 50%-a már most is beporzási deficittel küzd. Az EU-ban az éves mezőgazdasági termelésből közel 15 milliárd euró közvetlenül a rovarporzóknak tulajdonítható. Európában a méh- és pillangófajok 10%-a a kihalás szélén áll, 33%-uk pedig visszaszorulóban van.

Megmérte, milyen mérgek vannak a vérében és tippeket ad a Guardian ökoírója

A növényvédőszer-maradékok, illetve kombinációik megengedett határérték alatti fogyasztásának hatásait, a koktélhatást jelenleg nem vizsgálja semmilyen hatóság

Mindannyian ismeretlen vegyi anyagok hatásainak vagyunk kitéve napi szinten, ráadásul ezen vegyi anyagok száma is ismeretlen. Ezért valójában lehetetlen kiszámolni a nap mint nap a szervezetünkbe kerülő, különböző vegyületek kombinációjának hatását: túl sok az ismeretlen tényező, túl sok variáció lehetséges.

A koktélhatással az a gond, hogy a vegyi anyagok keverékének együttes hatása, kombinációja jelentősen eltérhet, magasabb lehet az egyes összetevők hatásainak összegétől.

(A jelenséggel foglalkozó tudományterület a keverék toxicitás tudománya, mely a keveredő vegyi anyagok által okozott mérgezéseket vizsgálja.)

Méhek esetén ismert, hogy amúgy nem különösen méhveszélyes rovarölőszer, bizonyos gombaölő szerek jelenlétében akár több mint ezerszeresen toxikus lesz méhekre. Emberek esetén is ismertek ilyen jellegű multiplikálódó hatások, nem véletlen, hogy több hatóság is régóta sürgeti a kölönböző szerek együttes hatásának vizsgálatát.

Kevesebb növényvédőszerrel is biztosítható az Unió élelmiszere

A Farm to Fork stratégia a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatokat támogatja. A peszticidek csökkentésével védhetjük meg a biológiai sokféleséget, az emberek, a természet és a beporzók egészségét. Ezek nélkülözhetetlenek az élelmiszertermelés és az élelmiszerbiztonság hosszú távú fenntartásához. A biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a beporzó fajok folyamatos csökkenése, ahogyan annak már most is tanúi vagyunk, közvetlen veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra!

Számos példa és tanulmány bizonyítja, hogy a gazdálkodók csökkenthetik a növényvédőszer-használatot és pénzt takaríthatnak meg anélkül, hogy a terméshozam vagy a minőség romlana. A precíziós gazdálkodási technikákkal

  • a szőlőültetvényekben a permetező fúvókák áramlási sebességének módosítása például lehetővé tette, hogy 58%-kal kevesebb peszticid permetezési mennyiséget használjanak, mint az állandó mennyiségben történő alkalmazás esetén.
  • Változó átfolyású permetezőfúvókák és gyomérzékelők használatával átlagosan 22,8%-os, illetve 27,9%-os gyomirtószer-megtakarítás érhető el gabonaféléknél és a borsó esetében. Az EU-ban alkalmazott gyomirtó szerek mennyiségének csökkenését az ilyen változtatható adagolású növényvédőszer-kijuttatási technológia alkalmazásával 30 000 tonnára becsülték.
  • Egy másik, az Európai Parlament által megrendelt tanulmány kimutatta, hogy a jelenlegi precíziós mezőgazdaság 10-20%-kal csökkentheti a növényvédőszer-használatot anélkül, hogy ez befolyásolná a terméshozamot vagy többletköltségeket okozna.

A globális nyersanyagárak emelkedése, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója súlyosbított, ismét rávilágít arra, hogy az EU mezőgazdaságának és élelmiszer-ellátási láncainak rugalmasabbá és fenntarthatóbbá kell válniuk, összhangban a Farm to fork stratégiával.

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, oszd meg a kampányt másokkal is.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!


ökokör háztartászöldítés ofofEz a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával, az Európai Unió #OurFood.OurFuture projektje keretében valósult meg, semmilyen tekintetben nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Ne dőlj be a zöldre festési praktikáknak és a hangzatos marketing szövegeknek! Összegyűjtöttünk néhány tipikus ál-zöld állítást, amik mögött a leggyakrabban nem áll valós fenntarthatósági törekvés. Pörgesd végig, kerüld el őket Te is. Nem igazán tiszta számodra, mit tekinthetünk zöldre festésnek? Itt leírtuk, mi az a greenwashing, a zöldre festés, és mi a baj vele?, itt […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok