Az élelmiszercégek felelősségteljes reklámozásról szóló önkéntes vállalása egyáltalán nem védi meg az EU-ban élő gyerekeket az egészségtelen élelmiszereket népszerűsítő reklámoktól.

Ez derül ki az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) és annak tíz tagszervezete által 2021 tavaszán készített gyorsfelmérésből. 2021 február-március folyamán a BEUC az egészségtelen élelmiszerek reklámozására gyűjtött példákat – konkrét, valós eseteket. Azokat az eseteket gyűjtötték össze, amelyek megítélésük szerint nem tartják be az EU vezető élelmiszer- és italcégeinek a gyerekeket célzó, felelősségteljes reklámozásról szóló önkéntes vállalásait, az úgynevezett EU Vállalásokat (EU Pledge). A kutatás bőséges bizonyítékot nyújt arra nézve, hogy az élelmiszeripar önszabályozása – ami a gyerekeket célzó élelmiszerreklámokat illeti – egyszerűen nem működik. A fogyasztói szervezetek ezért most kötelező erejű uniós szabályozást követelnek.

Mi a gond pontosan?

Az elhízás és a túlsúlyosság minden harmadik gyermeket érint Európában. Számos intézmény – többek között a WHO – ismerte már el, hogy az egészségtelen élelmiszerek reklámozása jelentős hatást gyakorol a gyerekek étkezési szokásaira. Ennek ellenére jelenleg nem létezik kötelező erejű, az egész Európai Unióra kiterjedő szabályozás a gyerekeknek szánt élelmiszerreklámok korlátozására. Az egyetlen biztosítékot az EU Vállalások (EU Pledge) nevű önkéntes kezdeményezés jelenti, amelyet a nagy élelmiszercégek hoztak létre azért, hogy saját marketing tevékenységüket kordában tartsák. Azonban a fogyasztóvédelmi csoportok nemrégiben közzétett gyorsfelméréséből kiderül, hogy önként tett ígéreteiket az élelmiszercégek számos alkalommal megszegik:

• A tápértékre vonatkozó kritériumok nem elég erősek – a gyerekek számára reklámozhatónak ítélt termékek jóval több, aggodalomra okot adó tápanyagot tartalmaznak, mint amennyit a független egészségügyi hatóságok ajánlása előír.
• A nem gyereknek szánt tévéműsorok a neten eljutnak a gyerekekhez.
• Az EU Vállalások nem veszik kellőképpen figyelembe a jelentős kitettséget és az erőszakos marketing stratégiákat, melyeket a cégek a digitális és a fizikai világban egyaránt alkalmaznak.
• A cégek saját ígéreteiket szegik meg – és megússzák, ugyanis az EU-s vállalások panaszeljárása túl lassú, nem átlátható, következetlen és elnéző.

Mit lát a gyerek?

Talán a legfőbb kiskapu a cégek számára, hogy az EU Vállalások, az EU Pledge csupán a termék reklámozására vonatkozik, a márka marketingre nem. Így aztán olyan márkák, akiknek kínálatában túlnyomó részben magas zsír-, cukor- és sótartalmú termékek szerepelnek simán reklámozhatják magukat a gyerekekeknek, arra kell csak figyelniük, hogy a reklámokban ne jelenjenek meg maguk a termékek. Talán a legismertebb példa erre az, amiről a felmérés keretében portugál és spanyol fogyasztóvédők is beszámoltak: a McDonald ‘Happy Meal’ menüjét a tévé- és online csatornákon reklámozza gyerekenek ismert rajzfilm karakterekkel, amiket a menüvel meg is kapunk. Ezekben a hirdetésekben az egészségesebb összetevőket, (a portugál verzióban például almaszeleteket) jelentettek meg, ezzel teljesítették is az uniós Vállalásokat. Igaz ugyan, hogy az alma és a tej (Magyarországon jelenleg sárgarépakorongok) valóban elérhető volt a portugál Happy Meal menüben, de mellettük sokkal kevésbé egészséges termékek is helyet kapnak, mint például a sajtburgerek, sültkrumpli, cukros üdítők és fagylaltok. Az EU 2018-ban elmulasztotta a probléma kezelését az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata során. Az Unió egészére kiterjedő, szigorú, a reklámozásnak a gyerekek étkezési szokásaira gyakorolt erőteljes hatását korlátozó szabályozás helyett az irányelv a tagországokat csupán arra kötelezi, hogy bátorítsák az ön- és társszabályozási kódexek, vagyis az audiovizuális médiaszolgáltatók önként vállalt szabályainak, vagy más iparágakkal együtt (pl. élelmiszeriparág és reklámipar) vállalt szabályainak használatát és betartását.

E nyilvánvaló hiányosságok miatt európai fogyasztóvédelmi csoportok az alábbiakat követelik:

• Legyen betiltva az egészségtelen élelmiszercikkek online reklámozása – az élelmiszercégek weboldalát és közösségi média oldalait is beleértve.
• Amikor a gyerekek legtöbbet néznek tévét, reggel 6 és délelőtt 11 között az egészségtelen élelmiszercikkek reklámozása legyen betiltva.
• Az élelmiszercsomagolásokon alkalmazott, gyerekeket vonzó marketingfogások legyenek betiltva (pl. rajzfilmfigurák, márkához kapcsolódó karakterek és kabalafigurák).

“Újra meg újra kiderül, hogy az önszabályozás nem képes valóban korlátozni a gyerekeket célzó reklámokat. Az élelmiszercégek önkéntes vállalásai csak arra jók, hogy megnyugtassák a döntéshozókat, és a cégek időt nyerjenek maguknak, mindeközben a gyerekeinket egészségtelen élelmiszereket népszerűsítő reklámokkal etetik naphosszat” – fűzi hozzá Monique Goyens, a BEUC főigazgatója.

Így előzd meg a gyerek hisztijét, ha vásároltok

“Az európai országokban végzett gyorsfelmérésünk rámutat arra, hogy az élelmiszeripar a taktikáknak micsoda tárházát vonultatja fel. Szénsavas üdítős, táncos Insta-kihívás, videójátékba csempészett, csipszet reklámozó termékmegjelenítés, játszótér közelében elhelyezett, csábító gyorsétel-reklám – úton-útfélen a gyerekek arcába tolják azokat az termékeket népszerűsítő reklámokat, amelyeket egyébként csak alkalmanként fogyaszthatnának a gyerekek. Az efféle, meggyőző erejű reklámok mindenütt jelen vannak, és azt sugallják, hogy szénsavas üdítőt inni olyan természetes, mintha vizet innál, vagy hogy egy csomag csipsz uzsonnára pont olyan, mint egy alma.

Mivel tudjuk, milyen óriási hatása van az élelmiszerreklámoknak a gyerekek étkezési szokásaira, és hogy mindez az elhízás járványszerű elterjedésével jár, a döntéshozók most már tényleg nem dughatják homokba a fejüket. Az egészségtelen élelmiszerek reklámozása csak erősödni fog, ha most nem állítjuk meg a folyamatot. Itt az ideje annak, hogy az EU összekapja magát és cselekedjen: hatékonyan végrehajtható és kikényszeríthető előírásokra van szükség” – mondja Monique Goyens. Egyre erősebb a nemzetközi konszenzus azzal kapcsolatban, hogy

az élelmiszeripar következetesen elmulasztja megvédeni a gyerekeket attól a káros hatástól, amit az egészségtelen élelmiszerek reklámozása gyakorol a gyerekek egészségére és jogaira.

Az élelmiszerreklámok ennyire erőteljes és határokon átnyúló hatását látva elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió ennyire passzívan állt hozzá a problémához az elmúlt két évtizedben. A projekt megerősíti: ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, bizonyítékokon alapuló szabályalkotásra van szükség, nem pedig az önszabályozás erejébe vetett hamis illúzióra – nyilatkozta az eredményeket látva a Liverpool-i Egyetem által kezdeményezett projekt kezdeményezője, prof. Amandine Garde.

“Ezeket az eseteket jelentettük az EU Vállalások “Elszámoltathatósági Mechanizmusának” (‘EU Pledge Accountability Mechanism’), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a széles közönség jelenteni tudja az esetleges kötelezettségszegéseket. Jelentésünk véglegesítésének idejéig (2021.09.15.) a 81 benyújtott panasz közül csak hét panasznak adtak helyt, hét marketing posztot kellett visszavonniuk a cégeknek, és egy eset függőben van (több mint hat hónappal az után, hogy benyújtottuk a panaszt)” – szól a BEUC szeptember végi közleménye.

Az élelmiszercégek egyre több féle hatékony technikát vesznek igénybe a digitális világban: közösségi média influenszerek népszerűsítik a termékeiket, online versenyeket szponzorálnak, tévéreklámokat adnak főműsoridőben, amikor rengeteg gyerek ül a képernyők előtt. Az offline környezetet ugyanígy, széleskörben használják, hogy megcélozzák a fiatalokat: például a gyerekek által látogatott helyek közelében helyeznek el reklámokat, sporteseményeket szponzorálnak, a szupermarketben az árukat úgy helyezik el, hogy a gyerekek elérjék őket, stb. A teljes jelentés itt olvasható.

Veszélyes gyerekételek – két rákkeltő anyagról szavazott az uniós Parlament

Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával készült.