Így festik zöldre a legnagyobbak a termékcsomagolást
Félrevezető állítások sorára mutatott rá egy kutatás több nagy márkánál, így például a Coca-Colánál, a Tescónál és az Unilevernél. A Changing Markets Alapítvány szerint azok a “megoldások”, amelyeket a vállalatok a műanyagszennyezés „kezeléseként” felmutatnak, az olyan kifejezések, mint például az újrahasznosítható vagy az óceánparti műanyag a zöldre festés legelterjedtebb példái.
A műanyag csomagolást bármi módon környezetbarátnak beállító állítások félrevezetőek és a zöldre festés eszközei – hansúlyozza a Changing Markets Alapítvány nemrég publikált jelentése, amely rámutat: azok az állítások, amiket a Coca-Cola, az Unilever, a Tesco és más vállalatok a műanyagszennyezés-válság „kezelése”-ként előszeretettel dobnak be, például az „óceánparti műanyag (ocean-bound)” vagy az „újrahasznosítható” kifejezések a zöldre festés legelterjedtebb példái. A jelentés szerint ugyanis igen kevés bizonyítékot látunk arra nézve, hogy pontosan hogyan járul hozzá az adott termék a műanyagszennyezés megfékezéséhez. A jelentés szerint azért tesznek így, hogy a műanyag termékek valódi hatását, jelentőségét elfedjék a fogyasztók előtt.
„Legfrissebb kutatásunk félrevezető állítások hosszú sorát tárja fel olyan, napi fogyasztási cikkeket árusító vállalatoknál, amely vállalatoknak egyébként a fogyasztók bizalmat szavaznak. Amit találtunk, az csak a jéghegy csúcsa, és borzasztó fontos lenne, hogy a szabályozó szervek komolyan vegyék ezt a problémát. Ez a szektor boldogan hangoztat olyan zöld állításokat, amelyeknek alig-alig van alapja, miközben intenzíven hozzájárul a műanyagszennyezés okozta világválsághoz” – nyilatkozta a Guardiannek a jelentés kapcsán George Harding-Rolls, a Changing Markets Alapítvány kampányfőnöke.
Konkrét példákkal mutatják be, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban
A jelentés szerint a Coca-Cola például milliókat költött arra a reklámra, amely azt az újítást hirdeti, hogy a kóláspalackok 25%-ban óceánparti műanyagszemétből készültek, de közben nem említi azt a tényt, hogy termékeivel a vállalat sorban 4. éve a világ legnagyobb műanyagszennyezője.
A Mentos cukorka gyártója, a Perfetti Van Melle ígéretes öko-állításokat hangoztat az új, 90%-ban kartonpapír-csomagolásról – állapítja meg a jelentés. Ám arról már nem beszél a vállalat, hogy ez az új csomagolás kartonból, alumíniumból és műanyagból álló kompozitanyag, amit nem vagy csak igen nehezen lehet újrahasznosítani – írja a Guardian, hozzátéve: Spanyolországban, miután az EU betiltotta a műanyag evőeszközöket, a legnagyobb szupermarket-lánc, a Mercadona „újra felhasználható” evőeszköznek nevezte át a termékét, ahelyett, hogy valódi alternatívát nyújtott volna a vásárlóknak.
A jelentés kiemeli a Tesco rugalmas műanyag-csomagolását is, amely a vállalat szerint új, jobb mint az előző változat, és „újrahasznosítható”. Csak éppen ahhoz, hogy újra lehessen hasznosítani, a vásárlóknak vissza kell vinniük a csomagolást, mégpedig valamelyik nagyobb üzletbe – és még így sem biztosított, hogy tényleg újrahasznosítják majd. Ehelyett szinte biztos, hogy exportálni fogják ezeket a hulladék csomagolásokat, majd elégetik őket, vagy a szeméttelepre kerülnek – magyarázza a jelentés.
A Procter & Gamble’s Head and Shoulders 2 in 1 Classic clean samponjának bizonyos országokban árusított verzióját úgy hirdették, mint ami „tengerparti műanyagból” készült, viszont a flakont a jelentés szerint nem lehet újrahasznosítani. Következő példájuk az Unilever, amely a folyékony mosogatószert újrahasznosítható PET-palack helyett tasakban kínálja, hogy ezzel is az utántöltésre ösztönözze a vásárlóit. Csakhogy a tasakok nem újrahasznosíthatóak, és csak két utántöltésre elegendők – állítja az Alapítvány.
Hasonló példaként hozzák fel azt, amikor Kim Kardashian ruhacége, a Skims a komposztálható fehérnemű csomagolásán a „Nem műanyag vagyok (I’m not plastic)” felirat volt látható, ám a feltüntetett logó szerint 4-es típusú LDPE (Low-Density Polyethylene) műanyagból készült.
Ezek a példák a jelentés szerint azonos mintát követnek: a vállalatok úgy kínálnak eladásra termékeket, hogy azt állítják, a terméket választva vásárlóként jobbat teszünk a környezetnek, miközben a reklámozott termékeket vagy nehéz újrahasznosítani, vagy egyáltalán nem újrahasznosíthatóak, vagy csak nagyon kis részben készülnek a különféle szemétszedő akciók során összeszedett „óceánparti műanyagszemétből”.
Nem véletlenül
Tény, hogy a műanyaghulladék problémája ma már a vásárlók széles rétege előtt ismert. A világunkat elöntő műanyaghulladék mára érzelmekkel erősen túlfűtött kérdéssé vált. Mindannyian érezzük a „műanyagszégyent”, amikor bevásárlókosarunkat megpakoljuk. A nagy márkák számára pedig még mindig kifizetődőbb részmegoldásokat találni, apró fejlesztéseket felmutatni, illetve a marketingbe újabb fogalmakat behozni, mint alaptevékenységüket, termékeik lényegét megváltoztatni. Az ilyen állítások jelentős része azonban túlzás, ferdítés, féligazság.
A zöld üzenetek egyértelműen pozitívan hatnak a termékek, szolgáltatások népszerűségére és forgalmára, és a félrevezetőek, vagy egyenesen hamis állításokkal a cégek úgy tesznek, mintha a problémát meg is oldották volna. Eközben a helyzet egyre csak rosszabb lesz: 2040-re a műanyagtermékek gyártása meg fog háromszorozódni.
Mi lenne a valódi megoldás?
- A „zöld fogyasztás” nem lesz elég a környezeti krízis enyhítésére, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél hangsúlyozottan a fogyasztáscsökkentésben látjuk a kiutat.
- Vásárlóként fontos, hogy felismerjük, ha nem valódi megoldással, csupán greenwashinggal etetnek bennünket. Honnan tudod felismerni, mi zöldre festés és mi nem az?
- A csomagolási hulladék problémájára rendszerszintű megoldásokra van szükség: a zárt újrahasznosítási rendszerek és a hatékony betétdíjas visszaváltórendszerek kialakítása jelenthet választ.
A Guardian megkereste a fent említett cégek angliai képviseletét. A Tesco a következőket nyilatkozta nekik: „Minden puha műanyagot, amit begyűjtünk az Egyesült Királyságban, szét fogunk válogatni még idén, ezzel biztosítjuk azt, hogy ne a szeméttelepre kerüljön a műanyaghulladék, illetve, hogy különféle cikkeket gyártsanak a műanyaghulladékból, vagyis újra legyen hasznosítva. Örvendetesnek tartjuk azokat a friss jogalkotási intézkedéseket, melyek az utcai szelektív (így műanyag) gyűjtőrendszerek egységesítésére törekednek.”
A Tesco elmondása szerint nem igaz, hogy a puha műanyag termékeik a szeméttelepen végezték volna, vagy, hogy elégették volna azokat. A vállalat azt is hozzátette, hogy 2021 óta az üzleteikbe visszakerült puha műanyag-csomagolás újrafelhasználásán ügyködik, és mára sikerült a sajtok csomagolását ezekből a műanyagokból megoldania.
A Coca-Cola az alábbiakkal reagált: „Nem szeretnénk, ha bármely csomagolásunk ott végezné, ahol nem kellene neki, intenzíven dolgozunk, hogy megoldást találjunk a problémára. A Nagy-Britanniában forgalmazott összes palackunk 100%-ban újrahasznosítható, a cél az 2030-ig, hogy minden egyes eladott műanyag palack és fémdoboz után begyűjtsünk és újrahasznosítsunk egy ugyanilyet. 2019-ben kb. 300 db kólás palack-mintát fejlesztettünk visszanyert és újrahasznosított tengerparti műanyaghulladékból, azzal a céllal, hogy megmutassuk, a jövőben az óceánhulladékot újrahasznosított csomagolásként lehetne használni. Az efféle innovatív kísérletek kulcsfontosságúak, hogy megfelelő megoldást találjunk a csomagolás-mennyiség csökkentésére.”
A zöldre festés elsüllyeszti a világ egyik legfőbb látványosságát
A Procter & Gamble így nyilatkozott: “A Head & Shoulders óceánparti műanyag palackunk az egyik első lépés volt a szépségápolási termékeink felelőssé tételének folyamatos útján, és megtanított minket a PCR használatára a termékeinkben. Ezt a kiszerelést már nem árusítjuk az Egyesült Királyságban, de szeretnénk megerősíteni, hogy újrahasznosítható volt. Egyelőre nincs mindenre válaszunk, de továbbra is elkötelezettek vagyunk azért, hogy a Head & Shoulders valóban jó hatású termék legyen a szépségiparban.”
Cikkük írásakor a Perfetti Van Melle sajtósa nem volt elérhető. A többi, a cikkben szereplő márka pedig nem válaszolt azonnal arra a kérésre, hogy kommentálják a leírtakat.
Válaszd a hiteles környezetbarát termékeket!
Az EU ökocímkét (EU Ecolabel) és országonkénti megfelelőit, például a német Blauer Angel (Kék Angyal) vagy a skandináv Nordic Ecolabel (Hattyú) minősítést azok a termékek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké.
Az ökocímke elnyerésének kritériumait az EU és a tagállamok az iparággal, a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel és a fogyasztói szervezetekkel együttműködve határozzák meg, és négyévente felülvizsgálják, hogy az adott termék megfelel-e az elvárásoknak.
Az EU ökocímke előnye egyrészt abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik. A címkére pályázó termékeket független intézetek értékelik. Ezeknek a termékeknek a használatra való alkalmasságát a gyártók független laborokban vagy egy előre meghatározott módszer szerint saját maguk tesztelik, és az erről szóló dokumentációt be kell nyújtani az ökocímke minősítési eljáráshoz.
A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles