fbpx

| Cziczelszky Judit

Termékteszt: Fényvédő krémek

Tesztünkben kilenc, hazánkban kapható, közepes erősségű napvédőt vizsgáltunk. Az egészségtudatosként hirdetett termékek mellett kommerszebb készítményeket is megnéztünk. Az eredmény néhol igen meglepő.

A termékeket a csomagoláson elhelyezett összetevőlisták alapján értékeltük aszerint, hogy tartalmaznak-e kritikus kozmetikai összetevőket (pl. kőolajszármazékot, szintetikus tartósítószert, szintetikus illatanyagot, alumíniumot), növényi alapanyagot illetve bio minősítésű összetevőt.

Az összetevők megítélésénél a neves amerikai környezetvédelmi civil szervezet, az Environmental Working Group által működtetett Skin Deep kozmetikai adatbázisra hagyatkoztunk. Az anyagokat angol nevükön említjük a könnyebb azonosítás érdekében, hiszen az összetevőlistákon is így szerepelnek.

Az értékelt összetevőkkel kapcsolatos részletes tudnivalók a következő oldalakon olvashatók.

Tesztünk elkészítését Olvasóink 5500 forinttal szponzorálták. Az adományozóknak ezúttal is köszönjük a támogatást!

 

Eredmények

Az elérhető maximális 12 pontot a vizsgáltak közül egy termék sem teljesítette, de jól szerepelt a 11 ponttal az első helyen végzett Biola (tartósítószer miatt veszített pontot), és a 10 pontos Lavera, amelyben szintén egy tartósítószert és az alumíniumot kifogásoltuk. A dobogó harmadik helyére 9 ponttal az Ilcsi napozója került (itt szintetikus illatanyag és alumínium meglétéért vontunk le pontot).

Az összes tesztelt napvédő közül ez a három termék tartalmaz kizárólag fizikai szűrőt, és alapját növényi olajok adják. A Biola és az Ilcsi napozójában nagy mennyiségben találhatók további antioxidáns és nyugtató hatású növényi kivonatok és préslevek. Bio minősítésű összetevőkkel csak az első két helyen végzett termék rendelkezik.

 

A középmezőnyben végzett két drogérialánc – a Drogerie Markt és a Rossmann – saját márkás, érzékeny bőrűeknek szánt termékei egyenlő pontszámmal (8 pont). Mindkettő a kémiai fényvédők és a bennük található szilikon miatt veszített pontot, további káros összetevőket azonban nem találtunk. Úgy gondoljuk, ezzel a helyezéssel jó ár-érték arányt képviselnek.

Kíváncsi vagy rá, hogy milyen az egyes kozmetikai gyártó cégek tevékenysége környezetvédelmi vagy társadalmi szempontból? Nézd meg Cégmérce adatbázisunkban! Ugyanezeket az infókat a drogérialáncokról is megtalálhatod.

Számunkra nagy csalódás az Annemarie Börlind terméke (6 pont), amelyet professzionális natúrkozmetikumként hirdetnek, ennek ellenére több kérdéses összetevőt is tartalmaz. A napvédelmet kizárólag kémiai szűrőkkel oldja meg, és található benne szintetikus tartósítószer, illatanyag, továbbá alumínium is.

A lista végén közismert, márkás termékek kullognak.

  • A Nivea napozónál (5 pont) a kémiai szűrők, szintetikus emolliensek, ethoxilált felületaktív anyagok, szintetikus tartósítószerek és illatanyagok jelenthetik a problémát.
  • A Hawaiian Tropic terméke (4,5 pont) az utolsó helyen végzett Garniernél annyival jobb, hogy ebben nincs alumínium, illetve tartalmaz néhány növényi összetevőt (aloe vera, mangó, papaja). Ezek nem a krém alapját képezik, csak kis mennyiségben szerepelnek benne, ezért nem adtunk értük pluszpontot, egy említést azonban mindenképp megérdemelnek.
  • A Garnier napozójában (3,5 pont) gyakorlatilag az összes kritikusnak ítélt vegyületcsoport megtalálható, és csak úgy hemzseg a szintetikus illatanyagoktól.  

 

Termék

Biola Bíbor Kasvirág fényvédő krém SPF 27

Lavera Sun Sensitive SPF 15 Family Sun Spray

Ilcsi Paradicsomos napozókrém SPF 20

Sun Dance Sensitive Sonnen Balsam SPF 30

Sun Ozone Med SPF 20

Annemarie Börlind Sun Care SPF 20

Nivea Sun & Bronze SPF 20

Hawaiian Tropic Protective Sun Lotion SPF 15

Garnier Ambre Solaire Moisturizing Protection Milk SPF 20

Gyártó/forgalmazó

Biola Naturkozmetikai Kft

Laverana GmbH & Co. KG

Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft.

Drogerie Markt Kft

Rossmann Magyarország Kft.

Annemarie Börlind

Beiersdorf AG

Hawaiian Tropic

L’Oreal Magyarország Kft

Összpontszám

11

10

9

8

8

6

5

4,5

3,5

Ár (Ft/100 ml)

4550

2220

4880

649

649

3420

2149

1099

1799

kémiai fényvédők

 

 

 

 

-1p

 

 

-1p

 

-1 p

 

-1p

 

 

 

-1 p

 

 

– 1 p

szintetikus emmolliensek

 

 

 

 

– 1p

 

 

 

-1p

 

 

 

 

 

 

-1 p

 

 

 

 

-1p

 

 

 

– 1 p

 

 

propylene glycol (PG)

 

 

 

 

 

 

 

– 0,5 p

 

– 0,5 p

 

ethoxilált felületaktív anyagok (PEG-ek)

 

 

 

 

 

 

-1p

 

-1p

 

– 1p

 

szintetikus tartósítószerek

 

-1p

 

 

 

 

-1p

 

 

 

 

 

 

 

 

-1p

 

 

 

 

-1p

 

 

 

-1p

 

 

 

 

-1p

szintetikus illatanyagok

 

 

 

-1p

 

 

 

-1p

 

-1p

 

-1p

 

-1p

 

alumínium

 

-1p

 

-1p

 

 

 

-1p

 

 

 

-1p

 

alapját növényi olajok és levek képezik

+1p

 

+1p

 

+1p

 

 

 

 

 

 

 

bio összetevők

+1p

 

+1p

 

 

 

 

 

 

 

 

A teljes táblázat letölthető itt.

——–Hogyan pontoztunk? ——-

A teszt értékelését minden terméknél 10 pontról indítottuk. Ebből pontot vontunk le az aggályosnak tartott anyagok, illetve anyagcsoportok meglétéért, és pluszpontot adtunk a bőr természetes védekezését segítő természetes anyagok, illetve a bio összetevők jelenlétéért.

1 pontot vontunk le

  • a következő kémiai fényvédők, illetve fényvédőcsoportok bármelyikének meglétéért: homosalate, avobenzone, octocrylene, octyl salicylate,
  • a következő szintetikus emolliensek (bőrpuhító anyagok) bármelyikének meglétéért: ásványi olajok, szilikonok, myristyl myristate,
  • ethoxilált felületaktív anyagok (PEG-ek) meglétéért,
  • a következő tartósítószerek bármelyikének meglétéért: parabének, phenoxyethanol, benzoic acid, benzyl benzoate,
  • bármilyen szintetikus illatanyag esetén,
  • alumíniumtartalom esetén.

0,5 pontot vontunk le

  • propylene glycol meglétéért.

1 plusz pontot adtunk, ha

  • a készítmény alapját növényi olajok és levek képezik,
  • a készítmény igazoltan bio összetevőket tartalmaz.

 

——–Kritikus összetevők ———

 

Kémiai fényvédők

Az aggályosnak számító kémiai fényvédők közé tartozik a szalicilátok közül a homosalate, illetve az octyl salicylate (ethylhexyl salicylate). Előbbi ösztrogénszerű hatást fejt ki a testben, utóbbi pedig allergiát okozhat, és elősegíti más anyagok felszívódását.

Az avobenzone (azaz a methoxydibenzoylmethane/ butyl methoxydibenzoylmethane) viszonylag ártalmatlan, ezért a tesztben csak akkor vontunk le érte pontot, ha együtt szerepelt az octocrylene nevű vegyülettel, amely fokozhatja a többi fényvédő (és egyéb vegyi adalékanyag) káros hatását azáltal, hogy mélyen beszívódik a bőrbe, és ott ártalmas szabadgyökök keletkezését segíti elő.

A két anyagot azért szokták együtt alkalmazni, mert az octocrylene, amely önmagában nem túl jó fényvédő, lassítja a fényvédőként nagyon hatásos, de gyorsan romló avobenzone lebomlását.

 

Szintetikus emolliens (bőrpuhító) anyagok

Az emolliensek biztosítják a készítmények alapját. Hidratáló és bőrpuhító hatású összetevők. A szintetikus emolliensek közül a következő három anyag(csoport) tekinthető nem megfelelőnek:

– ásványi olajok – pl. isoparaffin, isohexadecane, paraffinum liquidum, synthetic wax stb. Ezek a kőolajgyártás melléktermékei, eltömítik a pórusokat, gátolják a bőr normál funkcióit. Szennyezettek lehetnek rákkeltő hatású PAH-okkal (polciklikus aromás szénhidrogének).

– szilikonok – pl. dimethicone, cyclomethicone, simethicone. Szintén elzárják a bőr pórusait, potenciálisan tumorkeltők.

– myristyl myristate – Eltömíti a bőr pórusait, rákkeltő hatású lehet, illetve ártalmas lehet a reproduktív szervekre és a magzati fejlődésre. Bőrre, szemre és légzőszervekre erősen irritáló hatású.

 

Propylene glycol (PG)

Szintén kőolajszármazék. Vízmegkötő, hidratáló hatású molekula, mélyen behatol a bőrbe, és elősegíti, hogy más anyagok is a mélyebb rétegekbe jussanak. Az iparban fagyálló szerként alkalmazzák, és veszélyes anyagként tartják nyilván.

Bőr-, szem- és légzőszervi irritációt okozhat. Bár a kozmetikumokban általában nagyon kevés van belőle ahhoz, hogy káros hatású legyen, mivel mélyen beszívódik, és más anyagok felszívódását is fokozza, jobb az óvatosság vele szemben.

 

Ethoxilált felületaktív anyagok (PEG-ek – polyethylene glycol)

Ezek is kőolajszármazékok, szintetikus vízmegkötő és emulgeáló szerek. Gyártásuk során mérgező vegyi anyag, 1,4-dioxane keletkezik, ami potenciálisan rákkeltő. Állatkísérletekben ezt a hatást egyértelműen bizonyították, ezért az EPA (az USA környezetvédelmi hatósága) a növényvédőszerekkel azonos veszélyességi körbe sorolta. Maga az 1,4-dioxán tehát nem található meg egyetlen összetevőlistán sem, hiszen az ethoxilálás mellékterméke. Valószínű azonban, hogy jelen van a termékben, ha a következő összetevőket olvashatjuk a listán: PEG-eket, oleth, myreth, ceteareth.

 

Szintetikus tartósítószerek

Egyértelműen kritikusnak tekinthetők a xenoösztrogénként ismert parabének (methyl, ethyl, butylparaben, benzylparaben). Ezek olyan szintetikus molekulák, amelyek a természetes ösztrogén hormon hatását utánozzák a testben. A parabének gyorsan felszívódnak és felhalmozódnak az emberi szövetben. Az egész hormonrendszerre – nemi szervek, agyalapi mirigy, pajzsmirigy – hatással vannak, és több kutatás hívta fel a figyelmet a mellrákkal való lehetséges összefüggésükre.

Használható mennyiségüket Európában rendelet korlátozza. Mint arról a TudatosVásárló.hu is beszámolt, Dániában nemrég teljesen betiltották a 3 év alatti gyermekeknek szánt testápoló szerekben. Hiába azonban a kis mennyiség, mivel felhalmozódnak a szervezetben, hosszú távon mindenképp veszélyesnek tekintendők.

Káros szintetikus tartósítószer még az allergiát, irritációt okozó phenoxiethanol; a benzoic acid, amely szintén allergiát válthat ki és enyhén rákkeltő lehet; valamint az ismert allergén benzyl benzoate, amit a kontakt dermatitisszel hoznak összefüggésbe.

 

Szintetikus illatanyagok

A „fragrance”, illetve „parfum” szó alatt olyan anyagok bújhatnak meg, mint a di-n-butyl phtalate vagy a di(2-erhylhexyl) phtalate. A ftalátok veszélyes vegyi összetevők, a szaporítószerv-rendszerre ártalmasak. Felborítják a hormonrendszer egyensúlyát – policisztás ovárium szindróma, meddőség, mellrák okozói lehetnek. Főleg terhes nőkre veszélyesek. Fiú magzatnál ártalmas hatással lehetnek a herék fejlődésére, férfiaknál csökkenthetik a spermaszámot, és hererákot okozhatnak.

Egyéb kérdéses illatanyagok például

  • a lyral (hydroxyisohexyl3-cyclohexene carboxaldehyde), amely erősen allergén hatású, és az ekcémás betegek 3%-ánál okoz problémát, vagy
  • a triethanolamine, amely immunotoxikus, a bőrre és a légzőszervrendszerre erősen ártalmas anyag.
  • Szintén bőrirritáló és allergiát, kontakt dermatitiszt okozhat a hexyl cinnamal, a benzyl salicylate és a lilial (butylphenymethylpropional)

Napvédőkben azért különösen nem kívánatos ezek megléte, mert az allergiás, irritált, gyulladt bőrt a napsugárzás is jobban károsítja.

 

Alumínium

Az aluminium hidroxide /aluminium oxide /alumina az alumínium színezékként és vízmegkötőként használt formája. Az alumínium neurotoxikus anyag, az idegrendszert károsítja, illetve metalloösztrogén, vagyis olyan fém, amely ösztrogénszerű hatással bír.

Két súlyos betegséggel, a mellrákkal és az Alzheimer kórral is összefüggésbe hozták, miután a betegek mell- és agyszövetében nagy mennyiségben találtak belőle.

——–Jó hatású összetevők——–

 

Esszenciális zsírsavakban gazdag növényi összetevők

A természetes olajokban, vajakban (olívaolaj, jojobaolaj, kakaóvaj, szezámolaj stb.) található esszenciális zsírsavak visszaadják a bőr rugalmasságát, így részben kiküszöbölik a napégés káros hatásait.

 

Antioxidánsokban gazdag növényi összetevők

Az egyéb növényi kivonatok, préslevek (aloe vera lé, paradicsomlé, sárgarépalé, körömvirág-kivonat stb.) antioxidánsokkal segítik a bőr védekezését.

Ezen anyagok megléte akkor számottevő és értékelhető, ha a növényi olajok és levek nem csupán az összetevőlista végén szerepelnek egy készítményben, hanem annak alapját adják.

——–Miben különböznek a kémiai és fizikai szűrők?——-

Az értékelési szempontok teljes megértéséhez fontos tisztáznunk a napvédőkben használt két alapvető anyagcsoport, a kémiai és fizikai szűrők jellemzőit. A kémiai szűrők a bőr felszíne alá hatoló szintetikus vegyületek, amelyek a mélyebb rétegekben elnyelik, abszorbeálják a napsugarakat.

Velük ellentétben a fizikai szűrők nem hatolnak be a bőrbe, hanem részecskéik annak felszínén megülve visszaverik a sugárzást, mint millió apró tükör. A két mechanizmus közti különbséget jól érzékelteti az angol sunscreen (’napszűrő’) és sunblock (’napblokkoló’) kifejezés különbsége.

A kémiai szűrők biztonságossága több okból is kérdéses. Egy, 2001-ben a Zürichi Egyetemen végzett kutatás szerint számos közülük megzavarja a hormonrendszer működését, ösztrogénszerű hatásánál fogva. Ezek közé tartoznak a következő vegyületek: benzophenone, homosalate, methylbenzylidene camphor, methoxycinnamate, octyl-dimethyl-para-aminobenzoic acid.

A kémiai szűrők további hátránya, hogy hő és nedvesség hatására néhány óra alatt lebomlanak. Ezért a készítményekben gyakran keverik őket egyéb, fotostabilizáló hatású vegyületekkel, amelyek fokozhatják az ártalmas hatást. Ez figyelhető meg például az egyik leggyakoribb kémiai szűrő, az avobenzone (methoxydibenzoylmethane) esetében, amely önmagában alacsony toxicitású, a vele együtt használatos octocrylene azonban már aggályosnak tekinthető.

A gyors bomlás azért is hátrányos, mert emiatt a kémiai szűrős termékeket gyakran kell újrakenni – így használatukkal sokszor tesszük ki magunkat a nem tiszta termékekben található további káros összetevőknek.

Ráadásul az egyéb ártalmas anyagok a napvédő termékekben erősebben hatnak, mint például a testápolókban. Ennek oka az alkalmazás körülményeiben keresendő: a hő, a dörzsölés és az izzadás által ugyanis mélyebbre hatolnak a bőrbe, és jobban felszívódnak a szervezetben.

A fizikai szűrőket ásványi napvédőknek is nevezik, közéjük tartozik a cink oxid és titánium dioxid. Önmagukban is hatékonyan védenek mind az UVA, mind az UVB sugarak ellen, nem kell melléjük semmilyen komplex vegyi anyag, ezért használhatók természetes és bio termékekben.

Egyetlen hátrányuk, hogy fehér réteget hagynak a bőrön. Egyes gyártók ezt úgy küszöbölték ki, hogy újabb készítményeikbe az oxidok mikronizált formáit teszik, amelyek jól vegyülnek a bőrrel. A nanorészecskék esetleges káros hatása azonban további kérdéseket vet fel ezzel az eljárással kapcsolatban – a Lavera cég termékeiben ezért kaptak a nanorészecskék sztearinsav-bevonatot.

Az előbbiek értelmében tehát nem kérdés, hogy egy tudatos vásárlónak a fizikai szűrős termékeket érdemes keresnie.

 

——–Mitől védenek a napvédők?——–

Általában készpénznek vesszük, hogy a napvédők megelőzik a napégést, és vele együtt a bőrrákot. Ugyanakkor nincs rá epidemiológiai vagy laboratóriumi bizonyíték, hogy a legtöbb hagyományos napvédő megelőzné a melanóma, illetve a bazális sejtes karcinóma kialakulását.

Ezt támasztja alá az is, hogy Dr. Bernard Ackerman elismert amerikai bőrgyógyász 2004 júliusában a New York Times hasábjain kérdőjelezte meg a melanóma és a napégés közti összefüggést. A nagy port kavart cikkben rámutatott, hogy nem áll rendelkezésünkre megfelelő bizonyíték, miszerint a melanómát a napégés okozza, ahogyan arra sem, hogy a napvédők megelőzik ezt az állapotot.

Utóbbi hiedelem széles körű elterjedését Ackerman egyértelműen a multimillió dolláros naptejüzlet számlájára írta.

Szintén kétségbe vonta, hogy a mediterrán térségben valóban „járványszerűen” megnövekedett volna a melanómás esetek száma. Az erre vonatkozó adatokat statisztikai manipulációnak nevezte, amely úgy jött létre, hogy kiterjesztették a melanóma diagnosztikai definícióját, vagyis az utóbbi 30 évben sokkal több állapotot soroltak ez alá a betegség alá, mint korábban.

Ackerman állításait azok az adatok is alátámasztani látszanak, amelyek szerint a melanóma előfordulása az észak-skóciai Shetland-szigeteken épp a tízszerese, mint a mediterrán területen.

Az egész világon megfigyelhető továbbá, hogy azokban az országokban vált egyre nagyobb problémává a bőrrák, ahol bevezették a kémiai szűrős naptejeket.

Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és a skandináv országokban a melanómás esetek száma ugrásszerűen megnőtt. A legnagyobb növekedés pedig épp a napvédőszerek bevezetése után, az 1970-es évek végén volt megfigyelhető. Ez pedig egy nagyon fontos összefüggésre mutatott rá, amelyet Ackerman mellett több tudós is vall: a napvédő szerek azért veszélyesek, mert használatukkor az emberek tovább maradnak a napon, mint normálisan tennék, és mint azt a napvédők hatása lehetővé tenné.

Ennek egyrészt az az oka, hogy ezek a készítmények elnyomják a bőr természetes figyelmeztető jelzéseit (égető, viszkető érzés, bőrpír), illetve egyfajta fals biztonságérzetet adnak.

Az egyik legnagyobb hiba tehát, amit elkövethetünk, ha testünk természetes tűrőképességét figyelmen kívül hagyva órákat fekszünk a tűző napon, és közben azt hisszük, a magas faktorszámú naptej úgyis megvéd.

 

——–A napfény jótékony hatásai——–

A napfény nem okoz problémát, hacsak nem tesszük ki magunkat túl erős sugárzásnak (nyári időszakban délelőtt 10 és délután 3 között), túl hosszú ideig. Testünk rendelkezik egy természetes jelzőrendszerrel, amely arra késztet bennünket, hogy ilyen esetben árnyékot keressünk – és épp ez az, amit a napvédők kikapcsolnak.

Több szempontból is rossz, ha úgy gondolunk a napfényre, mint ellenségre, amivel szemben védekeznünk kell. A természetes fény ugyanis számos, létfontosságú jótékony hatással rendelkezik. Immunstimuláns, és elpusztítja a kórokozókat.

Az 1930-as évek előtt, mielőtt a penicillint felfedezték, Európa-szerte használatos volt a napfényterápia vagy helioterápia. Ezt tartották a fertőző betegségek legjobb ellenszerének, egészen a huszadik század közepéig.

Kutatások bizonyítják, hogy ellenőrzött mennyiségű napsugárzás drámai mértékben csökkenti a magas vérnyomást, a koleszterinszintet és a cukorbetegek abnormálisan magas vércukorszintjét, miközben növeli a fehérvérsejtek számát, azaz erősíti az immunrendszert.

Napsugárzás (egészen pontosan UVB) kell továbbá a szervezetben a D-vitamin szintéziséhez, amely alapvetően fontos az immunrendszer működéséhez, illetve rákmegelőző hatású. Jóllehet léteznek táplálékkiegészítők is, amelyekkel bevihető, mégis a napozás a leghatásosabb, legolcsóbb és legtermészetesebb módja annak, hogy D-vitaminhoz jussunk.

 

Kép [cc] codoh

A cikk az SZMM támogatásával az “FV-I-10-B-0019 Tanácsadó irodák és klubok működtetése és fejlesztése” című pályázat keretében készült.

 

***
Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás