fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

A bébiételekről I. – Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

| Cziczelszky Judit

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Mikor érdemes elkezdeni a szoptatás mellett a babák hozzátáplálását? Mihez kezdjünk a bébiételeken reklámozott 4 hónapos korhatárral? Ezeket az állandó vitát kiváltó kérdéseket járjuk körül cikkünkben.

A babák táplálásáról honlapunkon részletes cikksorozat olvasható Dr. Kovács
Ágnes gyermekorvos tollából, így most azokra a kérdésekre igyekszünk
koncentrálni, amelyek ott nem kerültek részletezésre, vagy nem vetődtek fel.
Megválaszolásukban Kassai Krisztina, az egyik legnagyobb hazai bébiételgyártó
és -forgalmazó, a Nestlé védőnő-dietetikusa és Benda Judit egészségtanácsadó, a
Kétezeregy Kiadó vezetője volt segítségünkre. 

 

Hozzátáplálás – mikor kezdjük el?

A témával kapcsolatban az egyik fontos és vitatott kérdés az,
hogy mikor kezdjünk hozzá az anyatejen kívüli, kiegészítő tápláláshoz. A WHO
Végrehajtó tanácsának jelenleg is érvényben lévő, 2001-es ajánlása szerint az
az ideális, ha a csecsemő hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kap, majd
ezután a szoptatás mellett fokozatosan áttérünk az egyéb táplálékok
bevezetésére.

Már korábbi
cikkünkben
is feltettük a kérdést, miért fordulhat elő, hogy mégis sok,
kereskedelmi forgalomban kapható bébiételen a „4 hónapos kortól” felirat
olvasható, mindenféle kiegészítés nélkül. A szerző ott megjegyezte, hogy többek
közt az ilyen agresszív marketing tehető felelőssé azért, hogy sok kismama az
ajánlottnál hamarabb kezdi meg a hozzátáplálást, mert azt hiszi, ez az
általános, a követendő etalon.

A Nestlé illetékese a felvetésre reagálva elmondta, hogy
hazánkban a témában jelenleg a magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai
Kollégium 2003-as módszertani
ajánlása
az irányadó, kihangsúlyozva az „ajánlás” szót, vagyis azt, hogy
nem kőbe vésett szabályokról van szó. Hozzátette, hogy az ebben található
irányelvek az európai ESPGHAN (European Society for Pediatric Gastroenterology,
Hepatology and Nutritio
n – Gastroenteorológiával, hepatológiával és
táplálkozástudománnyal foglalkozó gyerekorvosok európai társasága) bizottság
szakmai állásfoglalásán alapulnak, amelyet éppen most dolgoznak át. Ez alapján
várhatóan a magyar szakmai ajánlást is átírják majd.

Nézzük csak, mi olvasható a jelenlegi ajánlásban a
hozzátáplálás megkezdésének idejéről: „Az anyák 98%-a képes lenne szoptatni
gyermekét, ha megfelelő ismeretekkel, önbizalommal rendelkezne, továbbá
megkapná a szükséges segítséget és támogatást az egészségügyi rendszeren belül
és kívül egyaránt. Csak széles körű társadalmi összefogással biztosítható, hogy
a csecsemőt életének első fél évében (de minimum 4 hónapos korig) szoptassák,
és az anyatejen kívül semmiféle más táplálékot ne kapjon.” Továbbá: „A
csecsemők többsége 6 hónapos kor után válik alkalmassá az anyatejen kívüli
táplálékok fogyasztására.”

 

Lazul az ajánlás

Az ESPGHAN bizottság 2008-as, új állásfoglalást előkészítő tanulmányában
eltérő nézőpont rajzolódik ki. Eszerint a WHO ajánlása egyértelmű és elegendő
kutatási eredmény hiányában született, így nem jelenthető ki, hogy a hat
hónapig kizárólag csak szoptatott babák előnnyel indulnak azokkal szemben,
akiknél már négy hónapos korban megkezdik az egyéb ételek bevezetését.

Érvelésükben visszatetszést kelt, hogy mintha a
bébiételgyártók védelmében fogant volna: először is felhozzák, miszerint vannak
anyák, akik nem tudják, vagy nem akarják a WHO ajánlását követni, őket pedig
támogatni kell (ti. fél éves kornál korábban adható termékekkel). A bizottság másik
érve szerint pedig sok ország korábban kialakult hagyományaival ellenkezik a
hat hónapos határ. Végkövetkeztetésül kijelentik, hogy a hozzátáplálás
megkezdését valamikor 17 és 26 hetes kor közé kell időzíteni.

Elgondolkodtató gondolatmenet… Először is, a tanulmányt
olvasva felmerül a kérdés, vajon valóban nincs-e elegendő bizonyíték a WHO
álláspontjának igazolására, vagy inkább arról van szó, hogy a meglévő
eredmények nem felelnek meg a szigorú tudományos mércének. Másodsorban, tudva,
hogy az anyák 98%-a kellő támogatás és tudatosság mellett igenis képes
szoptatni, mi más állhat a hozzátáplálás korábbi megkezdésének propagálása
mögött, mint üzleti érdekek?

Még ha igaz is, hogy ez a gyakorlat nem jelent hátrányt a
baba fejlődésének szempontjából – ami a cikk értelmében elegendő bizonyíték
hiányában ugyanúgy kérdéses, mint az ellenkezője – az általánosan követendőnek
mégiscsak annak kellene lennie, hogy a kismama az első félév során ameddig csak
tudja, kizárólag anyatejjel táplálja a gyermekét, és csak rendkívüli esetben
nyúljon segítséghez. Erről ugyanis kétségkívül elmondható, hogy biztonságos.

A bébiétel-marketing tehát ebből a szempontból valóban
félrevezető, hiszen a csomagolásokon csupán a „4 hónapos kortól” felirat vagy
ikon szerepel, ami azt sugallja, hogy a korai hozzátáplálás normális, és nem
kényszerű kivétel. Bár a Nestlé részletesebb reklámanyagában (Babatáplálási
Tanácsadó füzet) az első oldalon találkozunk azzal a megállapítással, miszerint
az első hat hónapban az anyatej az ideális táplálék a baba számára, és az
információ a cég honlapján is megtalálható,
szerintünk ez a mondat a csomagolásra is felkerülhetne. 

 

Mikor és mit adjunk a babának hozzátáplálással? Ezekre a
kérdésekre a cikkünk hamarosan megjelenő második részében keressük a választ.

 

Kép [cc] mightyb

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek