• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A rossz és a jó műanyagok

2016.05.19. /

A műanyagokról érdemes tudni, hogy melyik mire használható, melyikben tárolhatunk élelmiszert. 

A boltban vásárolt élelmiszerek jelentős részét műanyag csomagolásban visszük haza, a joghurt, a margarin, a különböző krémsajtok és vajkrémek műanyag dobozokban, a félkész élelmiszerek műanyag tálcán, az üdítők és az ásványvíz műanyag palackban kerülnek a kosarunkba.

Kerülendő műanyagok

Míg a műanyag csomagolóanyagok az élelmiszer biztonságos tárolását szolgálják, néhány típusnál előfordulhat, hogy az étellel vagy itallal érintkezve kémiai anyagok oldódnak ki belőle.

A világ második leggyakrabban használt műanyaga a PVC, és bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy előállításakor és elégetésekor dioxin szabadulhat fel, ami rákkeltő hatású és hormonzavart okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes.

Ezeket a puhító hatású anyagokat gyártáskor adják a PVC-hez, hogy az kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezzen. Egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy a ftalátok és adipátok születési rendellenességet okozhatnak, roncsolják a májat, a vesét, a tüdőt és gátolják a szaporodást. Emiatt 1999-ben az Európai Unióban a ftalátok hat fajtájának használatát betiltották a gyerekjátékok gyártásánál, és 2005-ben szóba került a többi ftalát tartalmú fogyasztási cikkek bevizsgálásának szükségessége, közöttük az élelmiszeriparban használatos csomagolóanyagoké is. 

A PVC mellett a polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található meg. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is beleszólhat, és a termékenységet is befolyásolhatja. 

A polikarbonát anyagú (PC, a háromszög szimbólumban 7-es jelölés) termékekből BPA oldódhat ki. A rizikót növeli a magas hőmérséklet, az erősen savas vagy lúgos közeg, a hosszú ideig tartó tárolás és az erős igénybevétel (mosogatás, súrolás). Tudományos kutatások alapján a biszfenol-A-nak való kitettség felelőssé tehető rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért, meddőségért.

 

 A számozási rendszert 1988-ban rögzítették az USA-ban, célja a palackok anyagok szerinti begyűjtésének és újrahasznosításának megkönnyítése. Elvileg a műanyag szinte minden fajtája újrahasznosítható, de a válogatással, gyűjtéssel, tisztítással, újrafeldolgozással járó költségek és nehézségek miatt jelenleg csak a PET/PETE, HDPE és a PVC újrahasznosítása kifizetődő. 

Biztonságos műanyagok

A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagokról a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

Mivel még az újratölthető műanyag palackokat is mindössze 6-10 alkalommal lehet újratölteni, míg az üvegnél ez a szám majdnem tízszer nagyobb, a PET palack helyett a visszaváltható üveg volna az ideális választás

Ételek tárolására pedig nem a műanyag, hanem az üveg és kerámiaedények a legalkalmasabbak, mert ezekből biztosan nem jutnak káros anyagok a szervezetbe, és többször felhasználhatóak.

Az ételek műanyag edényben való melegítésénél is körültekintőnek kell lennünk, mert ha az edényen szereplő jelölés szerint a műanyag mikrohullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért jobban tesszük, ha a műanyag edény helyett a mikróban üveg- vagy kerámiaedényt használunk. 

A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján található számok, vagy rövidítések alapján tehetünk különbséget, amelyeket 2003 óta hazánkban is kötelező feltüntetni. A számokat a műanyag doboz újrahasznosíthatóságát vagy újrahasználhatóságát jelző háromszögben kell keresnünk, és alatta vagy néha a számok helyén olvasható a műanyag nevének rövidítése. Az egytől hétig terjedő számok különböző polimer típusokat jelölnek:

 

 

1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja, textilipar

 

2: HDPE

Nagysűrűségű polietilén játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai

 

 3. V vagy PVC – Polivinilklorid

 csövek, palackok, műbőrök, csomagolóanyagok, padlóburkolók, babák

 

 4: LDPE – Kissűrűségű polietilén

fóliák, zacskók

 

 5: PP – Polipropilén
palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, 
műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai

 

 6: PS – Polisztirol
csomagolóanyag, telefonfurkolat, poharak, habosított hang- és hőszigetelő anyag

 

 7: Egyéb műanyagok
műszálas ruhaneműk, edények bevonása, elektromos szigetelés, elektromos szerelvények,
(konnektorok, kapcsolók),  
elektromos berendezések alkatrészei, bútoripar bevonólapok gyártása,
CD, DVD, Blu-ray lemezek, szemüveglencse

 


Mi lesz a műanyagok sorsa?

Az összegyűjtött palackokból feldolgozás után általában ugyanolyan típusú termék készül, így a PET palackok a speciális regranulátumgyártó berendezésekből kikerülve újra az élelmiszeriparban felhasználható csomagolóanyagokká válhatnak. A polietilén alapanyagú rekeszekből, ládákból is ugyanaz a termék születik újrahasznosítás után. Az ásványvizes és üdítőitalos PET palackokból azonban a textilipar számára használható alapanyag is nyerhető. A polipropilénből újrafeldolgozás után autóalkatrészek és egyéb ipari alapanyagok, a polisztirolból irodai kellékek, asztali alátétek, játékok, videókazetták készülhetnek. A nem elkülönítve gyűjtött műanyag hulladék szintén újrahasznosítható, csak a végeredmény nem lesz különösebben esztétikus, mert a regranulátum zöldesszürke színe határozza meg.

Hulladékból termék adatai szerint Magyarországon évente 1,3 - 1,4 milliárd PET-palack kerül forgalomba, uralva ezzel a kidobott hulladékok arányának nagy részét. Ez körül-belül 45 ezer tonna palackot jelent évente. A NAV (Nemzeti Adó-és Vámhivatal) adatai szerint 2009-ben a csomagolóanyagok kibocsátása 792 554 tonna volt, ebből a papír és karton 32%-ot, a műanyag 24%-ot, a fa 20%-ot és az üveg 14%-ot tett ki. Ideje lenne komolyan elgondolkodnunk azon, hogy hova is kerül valójában ez a temérdek mennyiségű palack, és azon mit okoz a környezetünkben. Ha helyesen állunk a kérdéshez sok jót tehetünk a jövőnkért.

 

 

Képek forrása: www.pixabay.com, Ökopack

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

 

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

 

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás PTKF/1230/2015 jelű pályázat keretében frissült 2016-ban.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében