fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Betiltott mérgek térhetnek vissza az újrahasznosított műanyag játékokban

gyerekjátékok használt műanyag

A műanyaghasználattal minden rendben, az újrahasznosítás mindent megold? Messze nem így van. Az egyszerhasználatos kultúra rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló, ráadásul a gyerekjátékokban, konyhai eszközökben felhasznált újrahasznosított műanyagok számos már betiltott kockázatos anyagot tartalmazhatnak. Simon Gergely környezetkémikus írása.

Sokan úgy gondolják, hogy nyugodt lelkiismerettel használhatnak annyi eldobható műanyagot, amennyit kedvük tartja, hisz a műanyag újrahasznosítható. Azaz, ha egyszer használatos vagy egyéb műanyag eszközeink a szelektív gyűjtőbe kerülnek, akkor az ipar gondoskodik a hasznosulásáról. Ez a mítosz már egy ideje megdőlt, hisz tudjuk, hogy az eddig globálisan keletkezett 6,3 milliárd tonna műanyag hulladék 91%-a sohasem hasznosult.

adó 1%

Hazánkban sem igazán jobb a helyzet: 2020-ban a műanyag hulladék jó, ha harmada hasznosult, de még például a fővárosi szelektív kukákba kerülő hulladéknak is csak kb. a fele kerül újrahasznosításra. A többi a lerakókba, az égetőbe megy.

Ez az arány talán javulni fog a pár éven belül bevezetésre kerülő új hazai betétdíj rendszerrel. Viszont amiről kevesebbet hallunk, hogy a műanyagok számos, az egészségünkre és a környezetre kisebb-nagyobb kockázatot jelentő káros adalékanyagot tartalmaznakMég az élelmiszercsomagolásra használt műanyagokban is jópár olyan adalék található, amelyeknek bizonyított vagy feltételezhető az egészségünket negatívan befolyásoló hatása, ahogy azt a Tudatos Vásárló korábbi cikkében összegyűjtöttük.

Ezeket a műanyagokat kerüld, ha nem akarsz mérget enni

Sok kockázatos műanyag adalék anyagot, például bizonyos brómozott égésgátlókat globálisan betiltottak, míg más adalékokat, például a ftalátokat korlátoztak az Európai Unióban. A biszfenol-A használatát pedig bizonyos, főleg gyerek termékekben, játékokban, cumisüvegekben tiltják. Viszont a műanyag újrahasznosításával sok káros, gyakran már tiltott anyag is visszajut a termékekbe.

Ráadásul, és ez különösen aggasztó: az újrahasznosított műanyagból készült termékekre sokszor magasabb határértéket határoznak meg, mint az újakra, pedig a kockázat azonos. Azaz,

a jelenlegi műanyag újrahasznosítási gyakorlat hozhatta vissza a sokszor már korlátozott káros anyagokat a körforgásba,

és így tudja újra károsítani az emberi egészséget, majd tud kijutni a környezetbe.

Ott vannak gyerekjátékokban, gyerek hajdíszekben

Számos kutatás, köztük a cseh Arnika nevű szervezet vizsgálatai is, magyar mintákkal mutatott ki például gyerekjátékokban vagy hajdíszerkben káros anyagok jelenlétét. Ezek a jellemzően Ázsiában készült termékek igen gyakran készülnek újrafeldolgozott műanyagból. Jellemzően újra műanyagból készülnek továbbá a fekete műanyag konyhai eszközök is.

A közelmúltban végzett tesztek is bemutatták az újrahasznosításból adódó szennyezés problémáját. Az Arnikánál 2018-ban vizsgáltattak be 26 országból 95 Rubik kockát (sokszor nem eredeti) és 16 egyéb terméket (thermo pohár, fésűk, gyerek hajdíszek, játékok). A mintákban káros hatású brómozott égésgátlókat kerestek, melyeket gyakran adnak hozzá főleg elektronikai cikkekben lévő műanyagokhoz. Ilyen anyag például az oktabróm-difenil-éter (okta-BDE), a dekabróm-difenil-éter (deka-BDE) és a hexabromociklododekán (HBCD), melyek a e-hulladék újrahasznosítása során kerülnek a játékokba. A minták 90%-a tartalmazott okta-BDE-t vagy deka-BDE-t 1-1174 ppm koncentrációban és a minták 43%-a tartalmazott HBCD-t.

gyerekjáték műanyag hulladékkisautó

Egy korábbi kapcsolódó 2015-ös felmérésben 21 játékot (15 eredeti és nem eredeti Rubik-kockát és 6 egyéb terméket) vizsgáltak 6 országból. Akkor is a minták 90%-ában volt kimutatható a kockázatos égésgátlók egyike; a minták 43%-ában ráadásul szignifikáns mennyiségben. A Magyarországon vásárolt Rubik-kockában (Rubik’s/cube Bűvös original 3×3) 6 ppm okta-BDE-t és 58 ppm deka-BDE-t lehetett mérni. Egy svéd és egy lengyel (nem eredeti) Rubik-kockában nem volt kimutatható mennyiségben a két vegyület.

A 2019-es Bázeli, Rotterdami és Stockholmi Konvenció közös COP előtt az IPEN nemzetközi civil hálózat újabb kutatásban mutatta be, hogy káros anyagok vannak újrafelhasznált műanyagból készült termékekben. A brómozott égésgátlókon túl rákkeltő, különösen veszélyes dioxinok jelenlétét is kimérték gyerekjátékokban és hajdíszekben.

Az egyik leggyakrabban kimutatott vegyületek az úgynevezett brómozott égésgátló anyagok (PBDEk). A brómozott égésgálók ismert kockázatai, hogy károsíthatják az idegrendszer fejlődését, beavatkoznak a hormonrendszerbe, károsítva a nemi fejlődést, sőt rákkeltő kockázatuk is ismert.

Különösen csecsemők és gyerekek számára jelentenek kockázatot, ezért megjelenésük játékokban különösen aggasztó.

Okta-BDE vagy deka-BDE elterjedten használtak műszaki cikkekben, míg HBCD-t a polisztirol épületszigetelésben. Emellett gyakran ki lehet mutatni dioxinokat is ilyen újrahasznosított műanyag termékekben. A poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD) és furánok (PCDF) az emberi egészségre nézve az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport. Nagyon lassan bomlanak le, felhalmozódnak az emberi szervezetben, több közülük rákkeltő. Emellett állatkísérletek már bemutatták, hogy az egyik ismerten legdurvábban a hormonrendszerbe avatkozó anyagcsoport, a dioxinok kiváltanak endometriózist.

A HBCD és az Okta-BDE is szerepenlek a Stockholmi Egyezmény globális kivonásra ítélt anyagainak listáján, de nyilván régebbi termékekben – és sajnos ezáltal az újrahasznosított műanyag termékekben – jelen van. A deka-BDE is szerepel a tiltott anyagok listáján, de annyi kitétellel, hogy esetében nehéz lenne tényleges kivonásról beszélni.

 A Stockholmi Egyezményben szerepel határérték ezen anyagokra. Az Arnika kutatásai több gyerekjáték esetében

magasabb koncentrációt találtak, mint az egyezményben szereplő határértékek és még sokkal több esetben volt magasabb ez az érték, mint ami a civilek szerint biztonságos lenne.

Túl elnéző szabályok jelenleg is

A fő oka annak, hogy ilyen anyagok még benne lehetnek új termékekben az az, hogy több ország, így például Japán, Brazília, Kanada és Kambodzsa felmentést kértek és kaptak arra, hogy újra-feldolgozhassanak PBDE-kkel szennyezett műanyagokat. 2020-ig az EU országai is a kivételezettek között voltak, ám jelentős előrelépésként 2020 elején az EU is végre feladta a mentességét.  Így már csak 6 országnak van felmentésre a káros PBDE-k újrahazsznosítására és új termékbe engedésére.

Az IPEN évek óta szigorúbb határértéket javasol káros anyagokra az újrahasznosításra kerülő műanyag hulladékokban. 2019-ben a korábbi 1000 ppm-es deka-BDE határérték helyett a tudományosan megalapozott 10 ppm-et javasolták és általában a brómozott égésgátlókra (PBDE) 50 ppm-et. Végül amolyan kompromisszumként az országok a korábbi 1000 helyett

500 ppm-es általános PBDE határértéket fogadtak el, ami jelentősen magasabb, mint ami biztonságos lenne.

A CIEL környezetjogi civil szervezet álláspontja szerint egy ilyen nagy határérték a világ egyik legveszélyesebb vegyi anyagait fogja visszahozni elfogadhatatlanul magas koncentrációban a mindennapjainkba. A szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a körforgásos gazdaság címén veszélyeztetjük az emberi egészséget és a környezetet. A zöldek szerint egy valódi fenntartható hulladékgazdálkodásban, egy tényleges körkörös gazdaságban nem engedhető meg, hogy káros vegyi anyagok az újrahasznosítás révén új termékekbe kerüljenek. Az IPEN nemzetközi környezetvédő szervezet szerint emellett ha megengedik ezen anyagok jelenlétét az újrahasznosítandó műanyagokban, az különösen a fejlődő országokat fogja terhelni: oda fog jutni a legtöbb szennyezett hulladék, és az ott élők károsodnak majd, különösen a feldolgozás során.

Melyik kulacsot vegyem a gyereknek, amelyik biztosan nem káros?

A hulladékok nemzetközi kereskedelmét korlátozó Bázeli Egyezménybe 2019-ben zöld civil nyomásra egy fontos kiegészítés került. Kimondták, hogy az egyes országok visszautasíthatják a nem hasznosítható illetve szennyező anyagokat tartalmazó műanyag hulladékok importját. A Norvégia által javasolt módosítás alapján ugyanis műanyag hulladék export előtt meg kell adni az alapvető információkat a hulladékról és meg kell kapni az importáló ország beleegyezését. Külön jelentős előrelépés, hogy csak a Bázeli egyezményt ratifikáló országok között lehetséges hulladék kereskedelem, így a Bázeli egyezményt nem ratifikáló USA, aki a legnagyobb szemét exportőr, a továbbiakban nem áraszthatja el műanyag szeméttel a fejlődő országokat. A kiegészítés emellett felszólítja a részes tagországokat, hogy vonják ki vagy lehetőleg minimalizálják a veszélyes anyagok használatát a műanyaggyártás során és eleve próbálják az országok csökkenteni az egyszer használatos műanyagok előállítását.

Azaz elvek szintjén haladunk, de konkrét előírások kellenének ahhoz, hogy ezek az elvek meg is valósuljanak. Ehhez kötelezően elő kell írni a káros anyagok kivonását, helyettesítését, valamint az egyszer használatos műanyagok tiltása és jelentős adóztatása révén ténylegesen csökkenteni kell a jelenlegi műanyaggyártást.

Képek: freepik.com

 


A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára