• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Akiket tönkre tesz az olasz paradicsom

2017.11.07. /

A paradicsomtermesztést Olaszországban javarészt a modernkori rabszolgaság működteti. A munkások - fiatal férfiak Afrikából, több gyermekes anyák Romániából - az emberkereskedelem áldozatai. Számukra, bármennyire is megbánták, hogy odamentek, nincs visszaút, jelenük embertelen, a jövőjük kilátástalan.

Olaszország állítja elő a világon a legtöbb feldolgozott paradicsomot, évente körülbelül 6 millió tonnát – részesedése a globális piacon körülbelül 13%, Európában 48% (FAOSTAT). Körülbelül 68.640 hektáron termesztenek ebből a célból paradicsomot a közép-déli Foggia, Caserta és Potenza vidékén, északon Parma, Ferrara és Piacenza környékén. 

Az olasz paradicsom-termékek (paradicsomlé, sűrítmény, szósz) 80 %-át ma már külföldön - főként Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Ázsiában és Nyugat-Afrikában - értékesítik.

Ennek oka részben az, hogy az olasz konyha nagyot változott az elmúlt néhány évtized alatt: a hagyományos paradicsomos ételek szerepe visszaszorulóban van, a hazai piac egyre gyengébben muzsikál. Ezért érthető, ha az olasz termékeknek új piacot keresnek külföldön, ahol az erősödő kínai gyártókkal kell versenyezniük.

 

Ghánában földönfutóvá teszi a termesztőket

 

Néhány éve egy olasz forgatócsapat készített filmet Az olasz paradicsom sötét oldala címmel. Egy olasz paradicsom-termék, például egy pizzaszósz tipikus útja egy pugliai ültetvényen kezdődik. A paradicsomot munkáltatói papírok, szerződés, egészség- és társadalombiztosítás nélkül foglalkoztatott fiatal férfiak szedik. Ők Nyugat-Afrikából, leginkább Ghánából, Szenegálból, Maliból vagy Guineából érkeztek, nagyjából 25 eurót (7.760 forintot) keresnek egy 10 órás munkanap alatt. Egyikőjük, egy ghánai fiú, Prince Bony a filmben így fogalmaz: „Soha nem gondoltam volna, hogy átkelek a sivatagon és a tengeren, csak hogy végül ugyanazt a munkát végezzem, mint otthon, Navrongóban.”

 

A zöldség innen az olasz feldolgozó üzemekbe kerül, a csomagolt terméket pedig viszi is a kereskedő, például éppen Ghánába. A nyugat-afrikai ország évente közel 50 ezer tonna paradicsomszószt importál Olaszországból. Ghánában nem találni egyetlen olyan ételt sem, amibe ne tennének paradicsomot.

 

A boltok, piacok standjai roskadoznak a gúlában álló paradicsom-konzervek alatt. Salsa és Fiorini – mindkettő olasz termék, és még a kínai Gino is gondosan zöld-fehér-pirosba öltözteti a konzervjeit, mert az olasz minőségben bíznak a vásárlók.

 

 

Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete, a FAO becslései szerint 1998 és 2003 között 650%-kal emelkedett a Ghánába importált paradicsomszósz mennyisége, ezzel egy időben a hazai paradicsom aránya 92-ről 57%-ra zuhant. A külföldi konzervek alacsony árával a helyi friss paradicsom nem tud versenyezni: az EU tonnánként kb. 34,5 euróval támogatja a termelést, ami azt jelenti, hogy a végtermék árának 65%-át az európaiak fizetik (Oxfam).

 

A ghánai kormány nem tett lépéseket a helyi termelők védelméért, s mindez hatalmas károkat okozott az országban. A fiatalok közül sokan nekivágnak az útnak, hogy külföldön, Európában keressenek munkát. Hogy végül, mint Prince Bony, hazája helyett egy olasz ültetvényen éljen, egyik napról a másikra.

 


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


 

Romániai nők teljes megaláztatásban

Az olaszországi rabszolgasors másik arcát a Guardian mutatta be idén tavasszal nagy port kavart riportjában. Főszereplője, Nicoleta Bolos egyike annak az 5.000 romániai nőnek, akik Ragusa tartományban dolgoznak mezőgazdasági idénymunkásként. Azzal a reménnyel érkeztek Olaszországba, hogy nehéz, de tisztességes munkát fognak végezni egy európai országban. Zöldséget szedni jöttek, de egészen más várt rájuk.

Egy olasz jogvédő szervezet, a Proxima becslései szerint az országban fóliasátrakban, üvegházakban dolgozó romániai nők több mint felét éri rendzseresen szexuális erőszak: a munkáltatójuk kényszeríti őket szexre, és más súlyos kizsákmányolás áldozataivá is válnak. “Ezek a nők rabszolgaként dolgoznak a földeken, és tudjuk, hogy a farm vagy a melegház tulajdonosa zsarolással veszi rá őket a szexre” – magyarázza a Guardiannek az egyik helyi rendőr, hozzátéve, ezek a nők kiszolgáltatottak, ezért nem tesznek hivatalosan panaszt.

Bár nyilvánvalóan nem bizonyított az összefüggés, de Szicíliában a romániai nők között kiemelkedően magas a művi terhességmegszakítások száma. Sokan közülük otthon hagyott gyermekeiknek küldik haza a pénzt, mint Nicoleta is, akit a saját férje kényszerített bele a szexuális kapcsolatba főnökükkel. Az asszony első gondolata az volt, a férjének elment az esze, mire a férfi megverte, később a farm tulajdonosa szegezett rá pisztolyt. Utána már nem ellenkezett.

Nicoleta azóta már máshol dolgozik, de ugyanúgy zöldséget szed, és egy viskóban lakik néhány hónapos gyermekével.

Ragusa tartomány Európa harmadik legnagyobb zöldségtermesztő vidéke. Korábban a tunéziaiak voltak, idén először azonban romániai a legtöbb mezőgazdasági munkás a környéken. A fóliasátrak tulajdonosai, félve a hivatalos ellenőrzésektől, az illegális migránsok helyett európai uniós állampolgárokkal dolgoztatnak, akik kevés pénzért is munkába állnak.

A Dél-Olaszországban a mezőgazdaságban dolgozó afrikaia és európai munkások számát 120 ezerre becsülik.

képek: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


      



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében