Az aszalt gyümölcsöket sokan használják alternatív, egészséges édességként. Vajon ez mennyire jó választás? Kíváncsiak voltunk a termék cukortartalmára, hogy van-e benne hozzáadott cukor, melyik tartalmaz allergizáló kén-dioxidot, hol készült, és miért van az, hogy míg az egyik termék gusztusos, puha narancssárga, a másik töppedt, aszott kinézetű.

Eredmény

A tesztelt termékek közül a címke alapján egyik sem tartalmazott hozzáadott cukrot. Viszont az energiatartalmuk között még így is nagy különbség volt: a legmagasabb energiatartalmú Happy Harvest 1164 kalóriát tartalmaz 100 grammban, míg a legalacsonyabb Kalifa 699 kalóriát.

A legmagasabb cukortartalma a Szatyor bolt, a Nestelberg bio termékeknek volt: több mint 45 gr invertcukor 100 gr termékben. Legkevesebb pedig a Tesco sajátmárkás termékében volt kevesebb mint 30 gr invertcukor 100 gr termékben. (Habár nem ugyanarról a cukorfajtáról van szó, de szemléltetésként érdemes megemlíteni, hogy egy kockacukor kb. 3 gr.)

Habár számos előnye van a szárított gyümölcsöknek a finomított cukros édességekkel szemben, fontos szem előtt tartani, hogy igen magas energiatartalmú nassolnivalókról van szó, hiszen koncentráltan jelenik meg bennük a cukor. Míg a friss gyümölcs hamar eltelít, az aszalt változatból könnyen lecsúszik kétszer annyi is, és vele rengeteg cukor. Éppen ezért fogyókúrázóknak érdemes ellenőrizni a csomagoláson a termék energiatartalmát és cukortartalmát.

A termékcímke alapján 9 tesztelt termékből 7 esetében használtak kén-dioxidot, illetve valamilyen vegyületét. A Nestelberger bio sárgabarackjában, illetve a Szatyor boltban vásárolt kimérős termékben viszont nem volt kén-dioxid.

A kén-dioxid az arra érzékenyeknél allergizáló hatású lehet, ezért az 1169/2011/EU rendelet alapján, amely a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szól, ezt kötelező a termék címkéjén az összetevők között elütő betűtípussal vagy színnel feltüntetni. A Seeberger terméket kivéve mindegyiknél vastag betűvel szedték ezt az összetevőt (ami megfelel a jogszabályi előírásoknak), a Seebergernél viszont semmilyen erre utaló jel nem volt. A 7 kén-dioxidos termék közül egyedül a Tesco saját márkás termékénél tapasztaltuk, hogy a vastag betűn kívül további szövegben is felhívták a figyelmet a kén-dioxid allergizáló hatására.

Az egyéb allergének jelölésével kapcsolatban a Seeberger és a Szatyor boltban vásárolt termék kivételével mindegyik terméken volt figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy a termék tartalmazhat mogyorót, diót, stb. 

Habár fogyasztóként azt gondolnánk, hogy az aszalt sárgabarack esetében választhatunk hazai terméket is, hiszen ez a gyümölcs nálunk is megterem, a tesztelt termékek közül mindössze egy származott Magyarországról (a Szatyor boltban vásárolt termék). Öt termék Törökországból érkezett, illetve volt még Üzbegisztánból és Németországból származó fajta.

Hogy készül az aszalt sárgabarack?

Az aszalt gyümölcs vízelvonással tartósított, alacsony víztartalmú termék. Hogy mit jelent ez? Stégerné Dr. Máté Mónika, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának egyetemi docensétől megtudtuk, hogy a gyümölcsöt szedés után átválogatják, majd megmossák, utána legtöbbször kén-dioxid vizes oldatában áztatják. Egyes helyeken, például Kaliforniában ma is szárítanak természetes körülmények között, napfény segítségével, de zömében szekrényes, tálcás vagy szalagos szárítógépekben aszalt gyümölcsöket találunk a boltok polcain. A barackot egy rétegben szétterítik a tálcán vagy szalagon, és néhány órán át 60-70 °C hőmérsékleten aszalják.

A szárított barackban az 1333/2008/EK rendelet szerint adalékanyagként szorbinsavat és szorbátokat  (E200-203), kén-dioxidot és szulfitokat (E220-228), valamint hidrogénezett-poli-1-decént fényezőanyagként (E907) lehet használni. Az általunk vásárolt termékekben ezek közül a kén-dioxid és a szulfitok szerepeltek.

Hozzáadott cukor

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyi hozzáadott cukrot tartalmaznak ezek a termékek. Az általunk megkérdezett három hazai laboratóriumnál nem tudják külön mérni a hozzáadott cukortartalmat. Stégerné Dr. Máté Mónika szerint ez valóban nagyon nehéz kérdés, mivel ugyanazok a cukrok, amelyeket hozzáadhatnak, természetes módon is megvannak a gyümölcsökben. Kromatográfiás módszerrel meg lehetne vizsgálni, milyen a konkrét cukorösszetétel (fruktóz, glükóz, szacharóz, stb.), és amennyiben ez az adott gyümölcsre jellemzőtől nagyon eltér, akkor lehet gyanakodni, viszont ez nagyon drága eljárás és kevés helyen végeznek ilyet. Ráadásul a világ különböző pontjáról származó szárított barackok természetes cukor-összetétele nagyon eltérő lehet, így nehéz bármire is következtetni.

Az interneten keringenek különböző cikkek arról, hogy a szép puha narancssárga aszalt barack a cukorszirupnak köszönheti tulajdonságait. A szakértő szerint ez nem reális: a szín a kén-dioxid eredménye, a puhaság pedig fajtától függ.

A TVE megkeresésére a NÉBIH-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az „aszalt” termékekre nincs speciális jogszabályi előírás. A vonatkozó előírások alapján a termékek jelölésén kötelező feltüntetni az előállításhoz felhasznált összetevőket, tehát a hozzáadott egyéb anyagokat (pl. cukor) is. Ha egy aszalással készült terméket cukroznak, és a cukrozás ténye nem szerepel a megnevezésben, az alkalmas a vásárló megtévesztésére.

Mivel tehát a laboratóriumban csak invertcukor értéket mértek, ezeket az értékeket tüntettük fel a táblázatban.

A szakértő szerint a termékek cukortartalmában tapasztalt jelentős eltérés egyértelműen a termőhelytől és a fajtától függ, de ez utóbbi infót nem tüntetik fel a csomagoláson.

Mire való a kén-dioxid?

A kén-dioxid megakadályozza száradás közben a meleg hatására történő oxidációt, vagyis a barnulást. Tehát segít megőrizni a barack gusztusos, narancssárga színét. Lehetne használni helyette aszkorbinsavat vagy citromsavat is, de ezek nem olyan hatékonyak.

A kén-dioxid az erre érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki, éppen ezért az Európai Unióban kötelező vizuálisan kiemelve feltüntetni a csomagoláson. Az EU-ban az aszalt barack esetében 2000 mg/kg a megengedett határérték.

Honnan származik az aszalt barack?

Magyarországon nem jelentős az aszalt sárgabarack előállítása, csak néhányan foglalkoznak vele, főként helyi termelők, mikro- és kisvállalkozások. A magyar piacra kerülő gyümölcsök nagy része déli országokból származik: Törökországból, Iránból, mert itt termesztenek jól aszalható fajtákat. Ezek olyan speciális fajták, amelyeket egészben lehet aszalni, mások, mint a magyar fajták – tudta meg a TVE Stégerné Dr. Máté Mónika szakértőtől. Nem csoda hát, hogy a tesztelt termékek közül mindössze egy származott Magyarországról.

Kép: pixabay

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

   

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-15. 15-2015-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.