fbpx
vásárlói szokások COVID

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Szokásaink változtak, a hozzáállásunk nem: a magyarok környezettudatossága a vírushelyzetben

Miközben a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét, a magyarok környezetvédelemről való gondolkodása nem, mindennapi szokásai viszont változtak a járványhelyzet miatt – derült ki a WWF Magyarország friss kutatásából.

Korábbi felmérésekből már tudjuk, hogy a magyarok körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket. Nagyrészünk tehát tisztában van azzal, hogy a klímaváltozás valós veszély, a vele jövő változások tényleg komoly következményekkel sújtják már most is a földi élővilágot.

A WWF Magyarország Budapest Bank által támogatott mostani reprezentatív kutatásából az is kiderült, hogy bár

a megkérdezettek csupán 4%-a klímaváltozás-tagadó, csak kétharmaduk hajlandó aktívan is tenni környezetünk védelméért a mindennapokban.

A koronavírus-járvány második hullámának felívelő szakaszában végzett kutatás rámutatott arra, hogy részben módosult a környezettudatos viselkedésünk a járvány hatására: a válaszadók 14%-a kényszerült gyökeres változtatásra, 52%-a bizonyos szokásait ugyan átalakította, a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszer-fogyasztáshoz való hozzáállása ugyanaz maradt, 34%-a pedig életmódján és magatartásán semmit nem változtatott.

Azt mondjuk, viszünk szatyrot és szelektálunk

Kiderült, hogy a magyarok 75%-a jellemzően mindig visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba – a nők nagyobb arányban, mint a férfiak -, 53%-a igyekszik minél kevesebb hulladékot termelni, 65%-a pedig szelektíven gyűjti otthon a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés terén a 25-34 éves korosztály a legaktívabb, 72%-uk figyel erre, a nők és a férfiak pedig nagyjából egyenlő arányban.

A válaszadók 49%-ának otthonában mindenhol energiatakarékos LED lámpa található, használata ugyanis a hagyományos energiatakarékos izzókhoz képest harmadannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, ráadásul várható élettartama háromszor hosszabb. Ugyanennyien választják a csapvizet palackozott italok helyett, a válaszadók 48%-a napi szinten közlekedik kerékpárral vagy gyalog, 45%-a pedig a hazai termesztésű élelmiszereket részesíti előnyben.

A tisztításban még mindig a hardcore vegyszerekben bízunk

A COVID-járvány sokféle módon alakította át szokásainkat. Az egyik legnyilvánvalóbb területe ennek, hogy hatványozottan figyelünk a fertőtlenítésre. A felmérés adatai is ezt mutatják, pontosabban azt, hogy a magyar lakosság a reklámokban hirdetett, bolti termékek hatékonyságában még mindig jobban bízik, mint a környezetkímélő és emberre is kevésbé veszélyes öko-szerekben.

Ahogy a felmérésből kiderült,

környezetbarát tisztítószereket a magyarok mindössze 26%-a használ – a férfiak és a nők egyenlő arányban.

Pedig ma már számtalan alternatíva közül lehet választani, legyen szó a környezetbarát Eco-label emblémával ellátott tisztítószerekről vagy a még költséghatékonyabb hagyományos szerek, pl. az ecet, a szódabikarbóna vagy a mosószóda használatáról. Ráadásul, egyre több információnk van arról, milyen veszélyekkel járhat a túlzott vegyszerhasználat.

Használd Te is mobil applikációnkat, segítünk biztonságos tisztítószereket választani

A nők harmada tart húsmentes napot

Húsmentes napokat csupán a válaszadók 27%-a tart rendszeresen, a nők ebben progresszívebbek a férfiaknál: 34%-a, míg a férfiak 20%-a iktat be húsmentes napot a rutinjába. Pedig jó tudni, hogy 1 kg marhahús előállításához átlagosan 15500 liter, 1 kg baromfihús előállításához 3900 liter vízre van szükség.

Túl sok ételt dobunk ki

A lakosság közel fele rendszeresen dob ki ennivalót: több mint 40%-uk havonta legalább 1 kilogrammnyit. A szemétbe kerülő élelmiszerek listáját a tejtermékek, a pékáruk és a zöldség-gyümölcs vezetik. A válaszadók bevallása szerint 77%-a azért dob ki ételt, mert az megromlik, míg 33%-a egyszerűen megfeledkezik róla, 19%-a túl nagy adagot készít, 13%-ának pedig nem ízlik.

Pedig az élelmiszerrel együtt a pénzünket is a kukába dobjuk: a megkérdezettek 29%-a bevallása szerint havonta 500-1000 forint értékben dob ki ételt, míg 23%-uknál ez az összeg 1000 és 2000 forint között mozog. Mi segítene csökkenteni az élelmiszerpazarlást? A válaszadók szerint a nagyobb odafigyelés, a körültekintő vásárlás és a lejárati idő hangsúlyosabbá tétele.

Lakáskorszerűsítésre költenének a legtöbben

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené megtakarításait. A megkérdezettek 54%-a lakásának korszerűsítésére – napelem, napkollektor, szigetelés – adna ki pénzt elsősorban, és 31%-uk akár hitelt is venne fel ezek megvalósítására. Tény, hogy a rosszul szigetelt falakon, a tetőn és a padlón keresztül a hő akár fele is elszökhet, a szigetelési beruházások viszont az épületszerkezettől függően akár 2-4 év alatt is megtérülhetnek. A megtakarításukból a válaszadók 26%-a szerezne be elektromos vagy hibrid autót, 27%-a környezetbarát háztartási gépeket.

Jóval kevesebb azok aránya, akik az elmúlt egy év során anyagilag is támogattak környezetvédelmi célokat: 9%-uk zöld programok, 7%-uk zöld civil szervezetek mellé állt. Arra a kérdésre, hogy felajánlaná-e fizetése egy részét a környezetvédelem támogatására, a megkérdezettek 14%-a válaszolt igennel.

“Habár a koronavírus-járvány berobbanását megelőző évben az éghajlatváltozás problémája a közbeszéd középpontjába került, sok embert, vállalatot és kormányzati szereplőt cselekvésre sarkalt, a fenntarthatóság és környezettudatos életmód pedig többeknek beivódott a mindennapjaiba, nem dőlhetünk hátra. Ezt a járvány is megmutatta. Az egyének és a döntéshozók szintjén is fontos az előttünk álló időszak, hogy a helyreállítás során hová rangsoroljuk a környezetünket, a természetet és ezáltal a saját sorsunkat” – emelte ki közleményükben Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

 

294
Segítettünk, hogy képben legyél a termékekben lévő vegyi anyagok hatásával kapcsolatban?
toxfree szavazás játékok

Köszönjük az idődet, válaszoddal sokat segítettél!


177
Segítettünk, hogy kevesebb káros vegyi anyag legyen az életedben?
toxfree szavazás 2

Köszönjük az idődet, válaszoddal sokat segítettél!


A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás