fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Szokásaink változtak, a hozzáállásunk nem: a magyarok környezettudatossága a vírushelyzetben

vásárlói szokások COVID

Miközben a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét, a magyarok környezetvédelemről való gondolkodása nem, mindennapi szokásai viszont változtak a járványhelyzet miatt – derült ki a WWF Magyarország friss kutatásából.

Korábbi felmérésekből már tudjuk, hogy a magyarok körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket. Nagyrészünk tehát tisztában van azzal, hogy a klímaváltozás valós veszély, a vele jövő változások tényleg komoly következményekkel sújtják már most is a földi élővilágot.

A WWF Magyarország Budapest Bank által támogatott mostani reprezentatív kutatásából az is kiderült, hogy bár

a megkérdezettek csupán 4%-a klímaváltozás-tagadó, csak kétharmaduk hajlandó aktívan is tenni környezetünk védelméért a mindennapokban.

A koronavírus-járvány második hullámának felívelő szakaszában végzett kutatás rámutatott arra, hogy részben módosult a környezettudatos viselkedésünk a járvány hatására: a válaszadók 14%-a kényszerült gyökeres változtatásra, 52%-a bizonyos szokásait ugyan átalakította, a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszer-fogyasztáshoz való hozzáállása ugyanaz maradt, 34%-a pedig életmódján és magatartásán semmit nem változtatott.

Azt mondjuk, viszünk szatyrot és szelektálunk

Kiderült, hogy a magyarok 75%-a jellemzően mindig visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba – a nők nagyobb arányban, mint a férfiak -, 53%-a igyekszik minél kevesebb hulladékot termelni, 65%-a pedig szelektíven gyűjti otthon a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés terén a 25-34 éves korosztály a legaktívabb, 72%-uk figyel erre, a nők és a férfiak pedig nagyjából egyenlő arányban.

A válaszadók 49%-ának otthonában mindenhol energiatakarékos LED lámpa található, használata ugyanis a hagyományos energiatakarékos izzókhoz képest harmadannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, ráadásul várható élettartama háromszor hosszabb. Ugyanennyien választják a csapvizet palackozott italok helyett, a válaszadók 48%-a napi szinten közlekedik kerékpárral vagy gyalog, 45%-a pedig a hazai termesztésű élelmiszereket részesíti előnyben.

A tisztításban még mindig a hardcore vegyszerekben bízunk

A COVID-járvány sokféle módon alakította át szokásainkat. Az egyik legnyilvánvalóbb területe ennek, hogy hatványozottan figyelünk a fertőtlenítésre. A felmérés adatai is ezt mutatják, pontosabban azt, hogy a magyar lakosság a reklámokban hirdetett, bolti termékek hatékonyságában még mindig jobban bízik, mint a környezetkímélő és emberre is kevésbé veszélyes öko-szerekben.

Ahogy a felmérésből kiderült,

környezetbarát tisztítószereket a magyarok mindössze 26%-a használ – a férfiak és a nők egyenlő arányban.

Pedig ma már számtalan alternatíva közül lehet választani, legyen szó a környezetbarát Eco-label emblémával ellátott tisztítószerekről vagy a még költséghatékonyabb hagyományos szerek, pl. az ecet, a szódabikarbóna vagy a mosószóda használatáról. Ráadásul, egyre több információnk van arról, milyen veszélyekkel járhat a túlzott vegyszerhasználat.

Használd Te is mobil applikációnkat, segítünk biztonságos tisztítószereket választani

A nők harmada tart húsmentes napot

Húsmentes napokat csupán a válaszadók 27%-a tart rendszeresen, a nők ebben progresszívebbek a férfiaknál: 34%-a, míg a férfiak 20%-a iktat be húsmentes napot a rutinjába. Pedig jó tudni, hogy 1 kg marhahús előállításához átlagosan 15500 liter, 1 kg baromfihús előállításához 3900 liter vízre van szükség.

Túl sok ételt dobunk ki

A lakosság közel fele rendszeresen dob ki ennivalót: több mint 40%-uk havonta legalább 1 kilogrammnyit. A szemétbe kerülő élelmiszerek listáját a tejtermékek, a pékáruk és a zöldség-gyümölcs vezetik. A válaszadók bevallása szerint 77%-a azért dob ki ételt, mert az megromlik, míg 33%-a egyszerűen megfeledkezik róla, 19%-a túl nagy adagot készít, 13%-ának pedig nem ízlik.

Pedig az élelmiszerrel együtt a pénzünket is a kukába dobjuk: a megkérdezettek 29%-a bevallása szerint havonta 500-1000 forint értékben dob ki ételt, míg 23%-uknál ez az összeg 1000 és 2000 forint között mozog. Mi segítene csökkenteni az élelmiszerpazarlást? A válaszadók szerint a nagyobb odafigyelés, a körültekintő vásárlás és a lejárati idő hangsúlyosabbá tétele.

Lakáskorszerűsítésre költenének a legtöbben

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené megtakarításait. A megkérdezettek 54%-a lakásának korszerűsítésére – napelem, napkollektor, szigetelés – adna ki pénzt elsősorban, és 31%-uk akár hitelt is venne fel ezek megvalósítására. Tény, hogy a rosszul szigetelt falakon, a tetőn és a padlón keresztül a hő akár fele is elszökhet, a szigetelési beruházások viszont az épületszerkezettől függően akár 2-4 év alatt is megtérülhetnek. A megtakarításukból a válaszadók 26%-a szerezne be elektromos vagy hibrid autót, 27%-a környezetbarát háztartási gépeket.

Jóval kevesebb azok aránya, akik az elmúlt egy év során anyagilag is támogattak környezetvédelmi célokat: 9%-uk zöld programok, 7%-uk zöld civil szervezetek mellé állt. Arra a kérdésre, hogy felajánlaná-e fizetése egy részét a környezetvédelem támogatására, a megkérdezettek 14%-a válaszolt igennel.

“Habár a koronavírus-járvány berobbanását megelőző évben az éghajlatváltozás problémája a közbeszéd középpontjába került, sok embert, vállalatot és kormányzati szereplőt cselekvésre sarkalt, a fenntarthatóság és környezettudatos életmód pedig többeknek beivódott a mindennapjaiba, nem dőlhetünk hátra. Ezt a járvány is megmutatta. Az egyének és a döntéshozók szintjén is fontos az előttünk álló időszak, hogy a helyreállítás során hová rangsoroljuk a környezetünket, a természetet és ezáltal a saját sorsunkat” – emelte ki közleményükben Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

 


A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek