fbpx

| Bán Dávid

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Rengeteg ételt dobunk ki

Csak Nagy-Britanniában mintegy 6,7 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente. Amellett, hogy a világon uralkodó éhínséget tekintve vérlázító tényről van szó, a jelenség komoly környezetvédelmi problémát is felvet.

Nagy-Britanniában – egy 2008 júliusában több minisztérium közös munkájával elkészült átfogó felmérés szerint – évente mintegy 6,7 millió tonna fogyasztható élelmiszer kerül szemétbe, azaz a megvásárolt mennyiség harmada. Nem kevésbé pazarló Franciaország vagy Olaszország sem – nem beszélve az Egyesült Államokról -, ahol olyan mennyiségű élelmiszer kerül a kukákba, amennyivel egyes afrikai országok éhezőinek teljes ellátása megoldható lenne.

Egy négyfős amerikai családban havonta mintegy 50 kg étel kerül a szemetesbe. Nagy-Brittaniában a megvásárolt élelmiszer harmada – évente összesen 5-6 millió tonna – végzi így. Becslések szerint Svédországban egy kisgyerekes család a megvásárolt élelmiszer negyedét dobja ki, a teljes élelmiszerláncban pedig az élelmiszer közel 50%-a megy veszendőbe.

A megdöbbentő adatok közzétételével egy időben az angol hatóságok nagyszabású akcióba kezdtek Love food, hate waste (kb. Szeresd az ételt, utáld a pazarlást) elnevezéssel. Ehhez indulása óta mintegy 1,8 millió fogyasztó csatlakozott, akik vállalták, hogy jobban ügyelnek a helyes mennyiségű és minőségű élelmiszer vásárlására, otthoni tárolására és ésszerű felhasználásra.

A felmérések szerint azokban a fejlett országokban, ahol könnyebben hozzájutunk az élelmiszerekhez (Nagy-Britanniában a jövedelmek alig 10%-át költik élelmiszerre, míg 25 éve ez az adat 16% volt), ott könnyebben leszünk meggondolatlanok és pazarlók. Ezt a folyamatot tovább erősítik a nagy diszkontáruházak, ahol hatalmas bevásárlókocsinkat pillanatok alatt telepakoljuk fölösleges termékekkel.

Jellemző, hogy a fejlett országokban a pazarlás elsősorban az élelmiszerlánc végén, vagyis a boltokban és a végső fogyasztónál jelentkezik. Ezzel szemben a szegényebb országokban elsősorban a termelés, előállítás helyszínén szükséges a nagyobb odafigyelés.

A hazai háztartások pénztárcáját ugyan érzékenyebben érinti ez a kérdés (hiszen a bevételeink jóval nagyobb hányadát, akár 50%-át is élelmiszervásárlásra fordítjuk), mégsem vagyunk eléggé körültekintőek, nálunk is jellemző a fölösleges fogyasztás. Emellett a vendéglátóhelyek is nagyban hozzájárulnak a pazarláshoz. Ennek a mennyisége még kevésbé mérhető. 

Megbecsülni is nehéz, mennyi élelmiszer kerül ma Magyarországon a szemétbe. Kérdésünkre az illetékes hatóságok szakemberei adathiányra hivatkozva még hozzávetőleges választ sem tudtak adni.

A mennyiség számos, sokszor nehezen mérhető részekből áll össze. Felelősek az előállítók a megsemmisített selejtes termékekért; a szállítók a nem megfelelő szállítás során tönkremenő élelmiszerért; a kereskedők, akik rosszul mérik fel a vásárlói igényeket, és a megmaradt, illetve a nem megfelelő tárolás során fogyaszthatatlanná váló termékeket megsemmisítik.

De felelősek vagyunk mi, vásárlók is, akik a kelleténél több élelmiszert vásárolunk, nem használjuk el időben, megvárjuk, amíg a tej megsavanyodik, a gyümölcs megrohad, a kenyér penészes lesz, majd dobjuk a komposztba (rosszabb esetben a kukába).

 

Veszendőbe megy az alapanyag és az energia

A pazarlás egyik vesztese maga a fogyasztó, hiszen pénzt dob ki az ablakon. Egy átlagos brit háztartásnál ez évente mintegy 420 fontot (kb. 130000Ft) jelent.

De ennél is többet veszít a környezet. Egyrészt a többlettermelés révén veszendőbe menő élelmiszer-alapanyagot, valamint az előállítás, szállítás során felhasznált nyersanyagot (pl. víz, üzemanyag). A számok megdöbbentők, ha figyelembe vesszük, hogy egy kilogramm marhahús előállításához 10.000 liter vízre van szükség.

Földünk legnagyobb vízfelhasználója (és sok esetben vízpazarlója is) a mezőgazdaság, ugyanakkor bolygónkon majd’ 2 milliárdra tehető azok száma, akik nem jutnak naponta tiszta ivóvízhez. Tehát minden kárba vesző falattal értékes ivóvíz veszik el. Ugyanakkor maga a mezőgazdaság a teljes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 22%-ért felelős.

Talán kevesekben tudatosul, de a kidobott élelmiszer (nem megfelelő hulladékkezelés esetén) veszélyes gázokká (főleg metánná) bomolva a levegőbe kerül, és nagymértékben hozzájárul az üvegházhatás növeléséhez, illetve a vizszennyezéshez. Minden egységnyi kidobott élelmiszer 4,5-szer annyi szén-dioxiddal egyenértékű üvegházgáz kialakulásához járul hozzá.

 

Már kevesebben „jótékonykodnak” lejárt élelmiszerrel

Talán azok a hajléktalanok, kisnyugdíjasok és szegények lehetnének az egyetlen „nyertesei” az eszetlen élelmiszer pazarlásnak, akik valamilyen karitatív szervezet révén hozzájuthatnak az üzletekből vagy drágább éttermekből (esetleg jótékony háziasszonyoktól) a kidobásra ítélt, fölösleges, de még fogyasztható élelmiszerekhez.

A lejárathoz közeli élelmiszerek karitatív szétosztása azonban – a Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa szerint – elakadt, arra jelenleg kevés a civil kezdeményezés, illetve a jótékony lehetőséggel visszaélők is rontottak a helyzeten.

Korábban ugyanis egyesek a lejárt élelmiszereket a drága megsemmisítés helyett gyanútlan karitatív szervezeteknek ajánlották fel. Ezzel sok esetben csak évekkel később jelentkező egészségügyi károsodást okoztak a fogyasztóknak. Így ma a megmaradt és lejárt élelmiszerek egy része – az ún. 3. kategóriás, kisebb kockázatú termékek – az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság felügyelete mellett takarmányként hasznosul, a többit – elvben – szigorú körülmények között megsemmisítik az erre szakosodott vállalatok.

 

Európában már sok helyen virágzik a luxuskukázás nevű mozgalom, amelynek már Magyarországon is vannak tagjai. A freeganisták elsősorban a piacokon zárás előtt, illetve az élelmiszerboltok kukáiból gyűjtik össze a megmaradt, de még fogyasztható állapotban lévő élelmiszert. Ezt egyrészt saját fogyasztásra, de gyakran jótékonysági célra használják fel – többek között hajléktalanoknak, rászorulóknak főznek belőle.

Mi, vásárlók is sokat tehetünk az élelmiszerpazarlás megfékezéséért. Elsőként talán ellenállhatunk a „hagyományos magyaros vendéglátás” annak az alapvetésének, hogy az asztal – sokszor erőnkön felül – roskadásig legyen étellel, jócskán felülmúlva a vendégek számát és befogadóképességét „nehogy bárki éhen maradjon” felkiáltással. Ilyenkor, miután az „egyetek még, hisz semmit nem ettetek” egészségtelen unszoláson is túl vagyunk, az étel nagy része a szemétben végzi.

 

Mit tehetünk?

  • Ügyeljünk arra, hogy inkább minőségi, egészséges és fogyasztható mennyiségű ételt készítsünk elő, amely valóban jóízűen (nem traktával) el is fogy.
  • Már vásárláskor legyünk tudatosak! Készítsünk előre listát arról, hogy mit szükséges valóban megvennünk, és ne dőljünk be az akcióknak.
  • Nézzük meg alaposan a termékek minőségét, szavatosságát, megfelelően szállítsuk haza és tároljuk otthonunkban.
  • Legyünk praktikusak, és a szavatosságuk lejáratához közelítő termékeket használjuk el előbb.

 

További tippek itt >>>

 

Kép [cc] ingor

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok