A globalizációról szóló irodalom könyvtárakat
tölthetne meg, a ‘globalization’ hívószóra egy internetes keresés közel 3 millió
találatot eredményez. Körülbelül annyit, mint a ‘socialism’ és a ‘capitalism’
együttvéve.
Naomi Klein No Logo című könyve nem egy a sok közül. Megjelenése
pillanatában bestseller lett, a The New York Times kissé talán fellengzős
definíciója szerint „az antiglobalizációs mozgalom bibliája”. Az elmúlt négy
évben 18 nyelven jelent meg. Fontos könyv tehát, és ezért fontos kiadni magyarul
is.

A No Logo elsősorban a mai globális fogyasztói világ
társadalmi, kulturális és gazdasági problémáival foglalkozik. Elindul a
leginkább láthatótól: a reklámoktól, bemutatja a reklámbiznisz szédítő
felfutását, az életünket behálózó marketingpraktikákat, majd elemzi azt, ami e
mögött van: a foglalkoztatottság csökkenését, a munkavállalók
kiszolgáltatottságának növekedését a fejlett államokban, a szegény országok
munkásainak kizsákmányolását, a közterek (iskolák) vállalatok általi
kisajátítását, az élet- és választási lehetőségek szűkülését. Végül, ami igen
érdekes, kitér azokra a civil és ellen-kulturális mozgalmakra is, amelyek a
fogyasztói világgal, a konzumerizmussal szemben igyekeznek üzeneteket
megfogalmazni, alkotásokat létrehozni, vagy alternatív életlehetőségeket
kialakítani.
A No Logo elemző, adatokra támaszkodik ugyanakkor élvezetes,
„történetmesélő” stílusban megírt mű. Olyan könyvről van szó, amely számottevő
sikert aratott a tengerentúlon, és európai kiadásai is nagy visszhangot
keltettek. A No Logo egyik erőssége közérthető nyelvezetében, és (a szó jó
értelmében vett) újságírói stílusában rejlik. Naomi Klein, a szerző kanadai
újságíró, aki elsősorban az alternatív, független sajtónak dolgozik. Könyvének
nagy része személyes élményekre, riportszerű beszámolókra alapul. Klein elment
egy fülöp-szigeteki „vámszabad területre” és beszélgetett a multinacionális
cégeknek fillérekért dolgozó munkáslányokkal; bemutatja a Montreal-ban
tevékenykedő „adbuster”-eket, akik az óriásplakátok átfestésével üzennek a nagy
cégeknek; a McDonald’s által beperelt angol környezetvédőket; és így tovább. Még
azokat a fejezeteket is konkrét vállalatokról, esetekről szóló „sztorikkal”
teszi érthetővé és – ne tagadjuk – szórakoztatóvá, amelyekben egyébként
statisztikai adatok alapján fest képet a reklámipar felfutásáról vagy a
munkaerő-piac drámai átalakulásáról.
Magyarországon napjainkban kezdenek
kibontakozni a multinacionális vállalatok magatartását élesen bíráló társadalmi
vélemények. Éppen ezért fontos egy olyan mű megjelenése, amelyik megalapozott
adatokkal, és egyben szemléletesen, sok példával, konkrétumokon keresztül
mutatja be és érteti meg a globalizáció és a nemzetközi márkák mögött álló
mamutvállalatok társadalmi valóságát.

A No Logo vitákat vált ki, és mozgalmakat képes
elindítani. Ránk is vonatkozik, itt, Magyarországon, mivel a globalizáció már
bennünket is elért. Ha más nem, a korszellem diktálja, hogy foglalkozzunk vele,
gondolkodjunk róla, alkalmazkodjunk hozzá, ellenezzük, vagy alternatíváit
keressük.
Egy internetes keresés a No Logo hívószóra több mint 10 millió
találatot eredményez. Kétszer annyit, mint Marx, Mao és Marcuse együttvéve. Itt
az ideje elolvasni.

A No Logo megrendelhető közvetlenül a kiadótól: www.nologo.hu. Ugyanitt még több
információ a könyvről és a No Logo mozgalomról.