fbpx

| Tudatos Vásárló Biczó Gabriella

“Az a biztos, ha én csomagolok nekik” – megnéztük, mit lehet enni az iskolabüfékben

A gyermekkori elhízásnak súlyos, életre szóló hatásai lehetnek, ezért az egészséges táplálkozást nem lehet elég korán elkezdeni. Magyarországon ráadásul, a legutóbbi adatok szerint minden ötödik gyerek túlsúlyos. De mit sem ér a szülői aggodalom, ha a gyerekek az iskolai büfékben szerzik be a reggelit, tízórait, uszonnát, és általában az összes köztes nassolnivalót. Megnéztük, változott-e a helyzet, amióta a kormány szabályozta, mit árusíthatnak az iskolai büfék és és automaták.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007 óta folytat vizsgálatot a gyerekek tápláltsági állapotáról, ez a Childhood Obesity Surveillance Initiative vizsgálat, vagyis COSI. A vizsgálatban több mint 40 ország vesz részt, egységes módszertannal, a 6-9 éves gyerekek körében végzik el a felmérést. Magyarország 2010-ben csatlakozott a vizsgálathoz, majd 2016-ban ismét részt vett a felmérésben. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közlése szerint, a 2016-os felmérés adatai alapján a hétévesek körében minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott, ezzel megismétlődött a 2010-es COSI vizsgálat eredménye, akkor ugyanezek az eredmények születtek.

A COSI vizsgálatra 2019 októberében került újra sor 180 általános iskola részvételével. Megkérdeztük, van-e már eredmény, de azt az információt kaptuk, hogy idén tavaszra várhatók.

powered by Typeform

A 2010-es felmérésben az OGYÉI az iskolai büfék és automaták kínálatát is vizsgálta. Az alapvető jogok biztosának egy jelentéséből kiderül, hogy 2010-ben a felmérésben „részt vevő iskolák felében megtalálhatók a cukrozott üdítőitalok, 51%-ában cukorka, csokoládé és egyéb édesség, 36%-ában chips és egyéb sós snackek, 2%-ában pedig energiaital is. Ezek az eredmények azért is figyelemreméltóak, mert a vizsgálatban általános iskolák vettek részt. 100%-os gyümölcslevet csak az iskolák 30%-ában, tejet 38%-ában, joghurtot pedig 29%-ában árultak”.

A 2010-es és a 2016-os két felmérés között azonban történt egy lényeges változás: 2012-ben az iskolai büfék és automaták árukínálatát a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI-rendelet korlátozta, vagyis a kormány szabályozta, hogy mit árusíthatnak az iskolai büfékben.

A rendelet előírja, hogy a termékadó törvény hatálya alá tartozó termékek nem árusíthatók a nevelési oktatási intézményben, igaz, hogy ez csak a csomagolt termékekre vonatkozik.

Az iskolabüfékben és automatákban 2012-től nem árusítható magas cukor-, sótartalmú élelmiszerek, energiaital, valamint dohánytermék és alkohol.

Mit nem (lenne) szabad látnunk a sulibüfé polcain?

Nem árusíthatók például előre csomagolt, hozzáadott cukrot tartalmazó kekszek, nápolyik, ostyák, amelyek összcukortartalma 25 gramm feletti 100 gramm termékben. Szintén tiltólistán vannak az olyan cukrászsütemények, pékáruk, amelyek összcukortartalma 25 gramm feletti 100 gramm termékben pl.: diós ízesítésű kalács, előre csomagolt csokis kakaós csiga vagy szintén nem árusítható az iskolai büfékben előre csomagolt burgonya felhasználásával készült, sütött, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termékek, ha sótartalmuk meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, ilyenek lehetnek pl. egyes chipsek.

Az iskolák számára információkat a Segédlet az iskolabüfék árukínálatának kialakításához c. dokumentum nyújt, amely az OGYÉI szerint „a táplálkozás-egészségügyi szempontok és a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kíván segítséget nyújtani az iskolabüfék választékának kialakításához. A segédletben megfogalmazottaktól való eltérés csak abban az esetben vonhat szankciót maga után, amennyiben a népegészségügyi termékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó termék kerül árusításra az iskolai büfében.”

Állami általános iskola Budán – gyümölcs egyáltalán nem kapható

Nem reprezentatív mini kutatásunkban megkérdeztünk néhány szülőt – gyermekeik fővárosi, pest megyei, állami vagy alternatív általános iskolákba járnak -, hogy náluk az iskolai büfékben milyen termékek találhatók, szoktak-e és ha igen, mit vásárolnak a gyerekeik. Mindegyik szülő álnéven nyilatkozott, és szándékosan nem nevezzük meg pontosan az iskolákat sem.

“Jobbára mindenki otthonról visz tízórait, a büfében nem túlzottan egészséges élelmiszerek vannak, alsóban tilos is a büféhasználat” – meséli Bori, akinek gyerekei egy budai állami általános iskolába járnak. A kínálatról Bori azt meséli, hogy gyümölcs és zöldség egyáltalán nem kapható, van viszont melegszendvics, pogácsa, linzer, ischler, tejkaramella, és gumicukor is szokott lenni. Délelőtt viszont nem kapható szopogatós cukorka, csak délután 2-től. „Klasszikus csipszek nincsenek, csak az a csipszszerű kenyérkocka. A szendvicsekben nincs zöldség, lehet kapni sajtosat és pizzásat.

Régebben több volt az édesség, mióta változott a szabályozás, érezhetően kevesebb van. Az alapélelmiszerek nem drágák, de például árulnak egyesével gumicukrot meg tejkaramellát.”

Ha ilyesmit szeretnél, hozz otthonról!

Állami általános iskola Budapesten – fornetti és fánk

Vera két gyermeke egy fővárosi állami általános iskolába jár. „Van büfé, de nem szoktunk ott venni semmit, pont a kínálat miatt. Az a biztos, ha én csomagolok nekik. Vannak szendvicsek, fornetti, fánk, müzliszelet, pattogatott kukorica, szalámis pizza. Árulnak üdítőket is, például jeges teát.

Egy fővárosi alternatív iskolába jár Zsuzsi lánya, neki az a tapasztalata, hogy a menza nagyon jó, figyelnek az egészséges táplálkozásra, de az iskolai büfében azért találhatók nem egészséges termékek is. Drágább, mintha boltban vásárolnák, de nem elrugaszkodottak az árak. Az ő lánya egyébként nem szokott szinte semmit sem vásárolni az iskolai büfében.

Állami általános iskola Pest megyében – pizza, hamburger és cukorka hegyek

Kati gyermeke egy pest megyei állami általános iskolába jár. „Az iskolai büfé drága és a minősége sem a legjobb: sok az édesség, a hízlaló ételek, pizzaszelet, hamburger, melegszendvics, különböző cukorkák és csokoládék. Nem fordítanak elég gondot arra, hogy az iskolai büfében egészséges élelmiszerek legyenek.”

Kati fontosnak tartja még elmondani, hogy az iskolának nincs beleszólása a büfé működtetésébe és a választékba sem.

Hiába a rendelet, kevés az, ami tényleg enni való

A szülők vegyes tapasztalatait támasztja alá az OGYÉI 2017-es országos iskolai menza körkép vizsgálata is, amelyben a büfék kínálatát is felmérték. Eszerint 2017-ben az általános iskolák 44%-ában volt büfé. A korábbiakhoz képest kedvező változásnak ítélte meg az OGYÉI, hogy a cukros szénsavas üdítőket és a kólát árusító büfék aránya jelentősen lecsökkent, de kedvezőtlennek, hogy helyenként a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó magas cukortartalmú italokat még mindig árusítanak a büfékben.

A büfék ételkínálatát 2017-ben is meghatározták a finompékáruk, a fehér kenyérből, péksüteményekből készült szendvicsek, az iskolák jelentős hányadában tejcsokoládét, édes kekszeket és sós rágcsálnivalókat is árultak. A büfék felében cukorkákat lehetett kapni. Étcsokoládét, süteményeket, cukrozott tejkészítményeket vagy gyümölcsaszalványokat minden harmadik, friss gyümölcsöt csak minden negyedik büfé árult. Jelentősen csökkent a csokit, kekszet és cukorkát árusító büfék aránya 2017-re, de jelentősen csökkent a friss gyümölcsöt árusítók aránya is. Az iskolai büfék kínálatának összetételében összességében nem történt változás: 2017-ben is mintegy 70%-os arányban a magas cukor-, vagy sótartalmú, alacsony tápértékű, magas energiatartalmú ételek-italok túlsúlya volt jellemző.

Ez az arány egyébként még a felnőtt lakosság étkezési szokásainál is rosszabb: egy friss felmérés szerint a 18-59 év közötti magyarok 63%-a nem fogyaszt naponta friss zöldséget, étkezéseink nagy részét a fehérlisztből készült pékáruk, húsok és húskészítmények, valamint tejtermékek teszik ki.

Ki ellenőrzi, ki tartatja be?

Arra a kérdésünkre, hogy milyen gyakorisággal és ki ellenőrzi a kínálatot, milyen szankcionálása van annak, ha nem a megfelelő terméket árusítják, az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszában azt írta, hogy az iskolabüfék árukínálatának ellenőrzését a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai irányítása alatt álló, népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatalok munkatársai végzik, az iskolabüfék ellenőrzése rendszeres és folyamatos. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolabüfések komolyan törekednek a jogszabályi előírások betartására, aminek bizonyítéka, hogy 2017-ről 2018-ra, azaz egy év alatt jelentősen csökkent a kifogásolt áruk aránya” – írták. Szerettük volna megkérdezni az őket arról is, hogy ki üzemeltethet iskolai büfét Magyarországon, de erre cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A témában megkerestük az OGYÉI-t is, érkezett-e hozzájuk panasz, kifogás az iskolai büfék kínálatával kapcsolatban a 2017-es segédlet közzététele óta, illetve készült-e vizsgálat iskolai büfével kapcsolatban az elmúlt két évben. Kérdéseinkre az OGYÉI azt írta, hogy az ajánlás közzététele óta egy alkalommal érkezett hozzájuk panasz az iskolai büfék kínálatával kapcsolatban.

Az ajánlás megjelenése, tehát 2017 óta az OGYÉI részéről nem készült a témában átfogó vizsgálat, de hozzátették, a jogszabályi tiltás ellenére előfordul, hogy a kínálatban most is megtalálhatók a NETA (Népegészségügyi Termékadó) alá eső termékek. Úgy találták továbbá, hogy mind a büféüzemeltetőknek, mind az ellenőröknek kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban a tiltott termékek körének meghatározása.

Kinek a baja?

Úgy tűnik, hogy a 7 évvel ezelőtt behozott szigorítás a szándéka ellenére nem hozott átütő eredményt, és ennek csak részben lehet oka, hogy sejthetően – látva az OGYÉI által tapasztaltakat – nem elég szigorú az iskolai büfékínálat ellenőrzése. Az is nyilvánvaló, hogy a 2012 óta eltelt 7 évben sokat változott a gyermekeket célzó élelmiszeripari termékek összetétele, miközben számos tudományos eredmény látott napvilágot arról, milyen egészségügyi veszélyeket rejtenek a feldolgozott élelmiszerek.

Tudjuk például – 2015 óta ez a WHO hivatalos állásfoglalása is -, hogy a feldolgozott húsok, így például a felvágottak, szalámik, kolbászok potenciálisan rákkeltőek.

Azzal, hogy a büfékben kevés az egészséges étel, és sok a gyermekek számára csábító és káros termék, mindenki rosszul jár. A legrosszabbul azok, akiknek otthon – ilyen vagy olyan okokból – nem csomagolnak egészséges ételt: szendvicset, nyers gyümölcsöt vagy zöldséget, innivalót. Lehet, hogy a szülő nem is tud róla, mennyire fontos lenne, hogy a gyerek nem csipszen nőjön fel, vagy tudja, de nincs ideje, energiája reggelente ezzel foglalkozni.

Az sem ritka, hogy maga a gyerek ragaszkodik a büfézéshez, hiszen a suliban az az egyik legfőbb társas program. Akár így, akár úgy, előbb-utóbb (inkább előbb) elérkezik a pillanat, amikortól az iskolai büfé kínálata meghatározó tényező lesz egy gyermek egészsége szempontjából, otthon pedig igen nehéz lesz esténként és hétvégenként ellensúlyozni ezt a fajta ízlésformálást.

Nem csak eszik, iszik is

És ne felejtsük el, a gyerek éhes talán nem feltétlenül, de szomjas mindenképpen lesz. Ha nem olyan szerencsés, hogy otthonról kulacsban hozza magával a vizet, teát vagy egyebet, nincs sok választása. Vagy kimegy az így-úgy tisztán tartott mosdóba, és behajol a csap alá vizet inni, ami persze megoldható, de sajnos nem számít menőnek, vagy rohan a büfébe palackos üdítőt venni. Jó lenne, mégis csak kevés iskolában megoldott, hogy a gyerekek bent tarthassák saját poharukat, kulacsukat, amivel kulturált módon tudnánkat csapvizet inni. Sem a pohár/kulacs elhelyezésére, sem a tisztántartására nincs az iskolákban általánosan bevett gyakorlat. Pedig ha erre születne átfogó megoldás, az nem csak a gyerekek egészsége, de a hulladékszennyezés terén is hatalmas lépés lenne.

Arról, hogy tudatos szülőként gyerekünket reggelente milyen fajta kulaccsal engedjük útnak, melyik az, amelyikből a legkevesebb vegyi anyag oldódik az italba és a leginkább környezetkímélő is egyben, hamarosan megjelenő cikkünkben írunk.


Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium (FV-I-19) támogatásával készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás