| Tudatos Vásárló
Indonéz munkások ezrei fordultak a Uniqlóval és az s.Oliverrel szembe
Miután a Uniqlo és az s.Oliver tulajdonosai évek óta nem hajlandóak komolyan tárgyalni velük, az indonéz Jaba Garmindo gyárcsoport dolgozói panaszt nyújtottak be a Fair Labor Association (FLA) munkajogi szervezetnél. A két világmárka tulajdonosait arra próbálják rávenni, hogy vállalják a felelősséget, és legalább részben kompenzálják a veszteségét annak a több ezer ruhaipari dolgozónak, akik egyik napról a másikra váltak munkanélkülivé – adta hírül a Clean Clothes Campaign (CCC).
A panasz a Uniqlo márkanév anyavállalata, a japán Fast Retailing cégcsoport és a német márka, az s.Oliver cégcsoport ellen irányul az FLA Vállalati Magatartási Kódexének, továbbá a „Méltányos munka és a felelős beszerzés alapelveinek” megsértése miatt.
Az FLA olyan nonprofit együttműködés, amely nagyobb vállalatokkal társulva igyekszik javítani a beszállítói láncoknál tapasztalható munkakörülményeket. Mindkét cég tagja az FLA-nak.
Mi történt pontosan?
2015 áprilisában két textilgyárat zártak be Indonéziában – Cikupában és Majalengkában –, anélkül, hogy végkielégítést, illetve többhavi munkabérüket kifizették volna a többségében női dolgozóknak. A gyárbezárások a vállalat váratlan csődbemenetelét követően történtek, miután a legnagyobb vásárlói, elsősorban a Uniqlo megszüntette a gyárral való együttműködését. A Jaba Garmindo gyárcsoport alkalmazásában álló dolgozók ezrei kerültek egyik napról a másikra az utcára, a CCC információi szerint előzőleg sejtésük sem volt arról, hogy a gyár gondokkal küzd. A gyár bezárásáról és csődbemeneteléről csak a médiabeszámolókból értesültek.
A dolgozók birtokába jutott dokumentumok azt bizonyítják, hogy a bezárást megelőző években a Uniqlo és az s.Oliver voltak a gyár által készített textilipari termékek legjelentősebb vásárlói, amelyek 2014-ben együttesen a gyár termelési volumenének több mint 50%-át tették ki. A dolgozók arról számoltak be, hogy a Uniqlo, mint megrendelő megérkezése a gyárakban egekbe törő termelési célokat, kényszertúlórázást és munkahelyi nyomást eredményezett. A csődeljárással kapcsolatos bírósági dokumentumok szerint a megrendelők által gyakorolt üzleti gyakorlat jelentősen hozzájárult a gyárak bezárásához.
A gyárbezárások óta a Jaba Garmindo 2000 dolgozója követelte, hogy a Uniqlo és az s.Oliver ismerje el a felelősségét, és fizessék ki a dolgozóknak a végkielégítésüket, ami összesen 5,5 millió dollár jelent. Mivel a jogi eljárások nem hoztak eredményt, a dolgozók utolsó jogorvoslati lehetőségként az FLA-hoz fordultak.
Ezekben a gyárakban sok nő hosszú ideig dolgozott, akik mostanra középkorúnak számítanak, és kevés a reményük arra, hogy másik munkát találjanak egy olyan iparágban, amely a fiatal nőket nagyobb eséllyel alkalmazza. Megközelítőleg 600 munkás él sanyarú körülmények között, és olyan állásokat is kénytelenek elfogadni, amelyek jóval a minimálbér alatt fizetnek.
A Zara-fölső RESPECT felirata a ruháit varró munkásokra nem vonatkozik
„Egyszerűen igazságtalan, hogy a Uniqlo ruháit készítő munkások rossz munkakörülmények között dolgoznak, miközben a Uniqlo márka tovább növekszik és gyarapszik, milliárdos profitot termelve. Jogunk van a pénzhez, amiért keményen megdolgoztunk a Uniqlo ruhák gyártásával töltött évek során. A járandóság kifizetésének megtagadása gyakorlatilag bérlopás, ami elegendő indokot szolgáltat arra, hogy az FLA azonnali intézkedéseket hozzon” – magyarázza a CCC-nek az FSPMI szakszervezet alelnöke, a PT Jaba Garmindo korábbi alkalmazottja.
Mirjam van Heugten, a Clean Clothes Campaign szervezet munkatársa szerint „a Uniqlo azt hajtogatja, hogy nem kötelezi őket a törvény a Jaba Garmindo dolgozóinak fennálló tartozásuk kifizetésére, és pontosan ez a probléma – a textilipart a jogi számonkérhetőség hiánya jellemzi. A Vállalati Magatartási Kódex, amelyre számos márka hivatkozik munkajogi kérdésekben, nem kötelező érvényű, ezáltal az alkalmazottak sokszor csak a márka jóindulatában bízhatnak, hogy felvállalják a nemzetközi irányelvekben és szabványokban meghatározott felelősségüket. Reméljük, hogy az FLA beváltja a Vállalati Magatartási Kódexében a dolgozóinak tett ígéreteit, és teljes jogorvoslatot biztosít a Jaba Garmindo alkalmazottainak.”
Számít a Fair Labor Association tagság?
Mint az FLA társvállalatai, a Uniqlo és az s.Oliver kötelesek betartani az FLA Vállalati Magatartási Kódexében foglaltakat. A kódex egyértelműen rögzíti, a cégeknek garantálniuk kell, hogy beszállítóik a nemzeti és nemzetközi munka- és társadalombiztosítási törvényeknek megfelelően biztosítsák alkalmazottaik jogait. Ebbe bele tartozik a is, hogy a dolgozók minden nekik járó kompenzációt megkapjanak.
A Uniqlo legnagyobb versenytársainak jelentős része, néhányuk szintén FLA-tag, korábban több olyan esetben is együttműködött a munkások járandóságainak kifizetésében, amikor egy beszállítója csődment. A Nike, az adidas, a Disney, a Fruit of the Loom, a Hanesbrands, a H&M és a Walmart vagy közvetlenül kifizették a tartozást az alkalmazottaknak, vagy nyomást gyakoroltak beszállítóikra, hogy ők tegyék meg ezt – olvasható a Clean Clothes Campaign oldalán.
Az FLA-val partnerségben álló vállalatok, összesen több mint 4,6 millió munkás megélhetése múlik rajtuk
Az elmúlt évek során a CCC #PayUpUniqlo elnevezésű kampánya jelentős nemzetközi támogatást kapott, s ennek hatására megindultak a mediációs megbeszélések a munkások és a Uniqlo márka tulajdonosa között. Az alkalmazottak abban reménykedhettek, hogy mindez egy komoly mediációs folyamat kezdetét jelenti, ám a Uniqlo 2019-től nem hajlandó további egyeztetéseken részt venni. Ugyanebben az időben – elkötelezettsége jeleként – a japán cégóriás partnerséget kötött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) és az ENSZ női jogokért felelős szervezetével.
„Amit ezektől a márkáktól a dolgozók követelnek, abban nincs semmi egyedi. Ami viszont rendhagyó, az az iparág javuló normáinak való megfelelőség teljes elutasítása bizonyos cégek részéről, továbbá a dolgozók által követelt jogos tartozások kifizetésének megtagadása. Nem engedhetjük, hogy a Uniqlo olcsón vásároljon hitelességet magának. Hibába lép együttműködésre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és az ENSZ-szel, ha közben nem teljesíti, sőt, meg sem hallja női dolgozók ezreinek követeléseit, azokét, akiknek a munkája által lett a világ egyik legnagyobb hasznot termelő márkaneve. Most az FLA-n a sor, neki kell elérnie, hogy ezek a cégek elszámoltathatók legyenek” – magyarázza Artemisa Ljarja, a Clean Clothes Campaign németországi szervezetének sürgős fellebbezésekért felelős koordinátora.
Éhbér és nők elleni erőszak: szerte a világban demonstráltak a H&M-ek előtt
Nagyon sokan támogatjátok munkánkat, amiért hálásak vagyunk.
Ez a tartalom sem jöhetett volna létre önkéntesünk, Hudacsek Ágnes segítő munkája nélkül.
Képek: Fair Labor Association, Clean Clothes Campaign
Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124