Így néz ki a szupermarketek lebomló zacskója 3 hónap után
A legnagyobb szupermarketekben vásárlohatunk már otthoni komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskóban. 3 hónappal ezelőtt a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország azt kezdte tesztelni, hogy az élelmiszerüzletek ilyen lebomlónak mondott zacskói valóban lebomlanak-e, ha tényleg komposztálóba kerülnek.
A két civil szervezet az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el komposztálóban. A felkeresett CBA, COOP, Lidl, PENNY és Reál üzletekben nem találtak lebomló zacskókat.
Arra kíváncsiak, hogy a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. Nem ez az első alkalom, hogy előásták a zacskókat, a korábbi képeket itt mutattuk meg. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálja az eredményeket. Legközelebb az indulásához képest 6, illetve 12 hónap után fogjuk újra látni, mi történik a zacskókkal a komposztálóban.
Komoly különbségek vannak
A kísérletben megjelölt 3 hónap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban elhelyezett zacskóknak mostanra alig maradt szemmel látható nyoma, egyedül a vastagabb falú bevásárlószatyorból maradtak nagyobb darabok:
- az ALDI és az Auchan vékonyfalú zacskója is lényegében teljesen eltűnt,
- a SPAR és a Tesco vékonyfalú zacskóiból kisebb foszlányok kerültek csak elő,
- a SPAR vastagabb otthoni komposztálásra javasolt zacskója továbbra sem bomlott le, jól kivehető darabjait ásták elő a zöldszervezetek a kísérlet második fázisa után.
Ez akkor is jó hír, megnyugodhatunk – gondolnánk, ám a helyzet az, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra:
- a lebomlóként megjelölt termékek csak igen ritkán kerülnek komposztálóba,
- mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk,
- az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat.
„Három hónappal a kísérlet kezdete után azt tapasztaltuk, hogy ennyi idő alatt az otthoni komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskók döntő része látszólag eltűnt, szétmállott, a lebomlási folyamat előrehaladt, csupán egy-egy zacskóból maradtak foszlányok. A lebomlóként megjelölt termékek azonban a gyakorlatban ritkán jutnak komposztálóba, enélkül pedig a bomlási folyamat nem vagy csak alig indul be, ezáltal szennyezést jelentenek a környezetre” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
Teszteltük: lebomlik-e a lebomlónak mondott nedves törlőkendő?
Noha a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen – valamennyi összetevőjüket, a tintát és az adalékanyagokat is beleértve – lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között,
a gyakorlatban az ilyen termékek jellemzően ritkán jutnak komposztálóba.
Ez pedig komoly probléma, ugyanis az efféle anyagok toxicitási vizsgálatai kimutatták, hogy a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának legújabb tanulmánya is figyelmeztet: az efféle alternatív csomagolások nem oldják meg a műanyagban lévő vegyi anyagok által okozott szennyezési problémát. Egyes tanulmányok továbbá mikroműanyag-szennyezésről is beszámoltak komposztálható zacskók lebomlásához köthetően. Ellenőrzött komposztálási körülményeken kívül a lebomló műanyagok maradványai akár évekig fellelhetőek a környezetben, ahol valószínűsíthetően hasonló kockázatot jelentenek, mint a hagyományos műanyagok.
„A lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra, hiszen előállításuk ugyanúgy nyersanyagpazarlással jár, ráadásul a környezetbe kikerülve fennáll a veszélye a toxikus és mikroműanyag-szennyezésnek is. Már eddig is többször hangsúlyoztuk, hogy a valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
2021-ben lépett életbe hazánkban az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos, műanyagból készült alternatívákra.
Képek forrása: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace